fotó: magyarepitok.hu / Puskás Konzorcium

Emberközpontú épületek

Átadás előtt a nemzet stadionja, az új Puskás Aréna

Ő tervezte a szentesi városi sportcsarnokot, a phenjani Magyar Nagykövetség épületét, vagy a Pannonhalmi Főapátság Fogadóját. Skardelli György Ybl Miklós-díjas, édemes művész építész, az MMA rendes tagja. Legújabb munkája a Puskás Ferenc Aréna, amelyet már régóta várnak nem csak a sportbarátok. A pályaavató mérkőzés 2019. november 15-én lesz, amikor Magyarország Uruguay ellen lép pályára. Telt ház előtt. Skardelli Györgyöt kérdeztük.
– Járt korábban a Népstadionban, ismerte azt? Miben lesz más ettől a Puskás Aréna?
– Nagyon sokat jártam a régi stadionban, főleg labdarúgó-mérkőzésen, de néhány rockkoncerten is. Emlékszem, gyermekkoromban nagyon vártam a kettős rangadókat és megszerettem a régi intézményt. Ez az új stadion nosztalgiával tölti el főleg az idősebbeket, de ez már egy teljesen más épület. A régit nem fejezték be, de erről legkevésbé a tervezőépítész, Dávid Károly tehetett, ugyanis az építkezés nem készült el határidőre. Kaptak halasztást, de aztán 1953. augusztus 20-a volt az utolsó időpont, amikor a stadiont át kellett adni. Az volt a terv, hogy a felső lelátókat – amelyeket mindig nyugati oldali karéjként láttunk a pilonokkal – azt egész egyszerűen végigvitték volna az úgynevezett toronyépületig, és akkor így lett volna ez egy teljesen bezárt stadion körülbelül százezer férőhellyel. A mostani, új stadion teljes karéjú, és ez alkalommal ez most már igazán teljes zártságot takar. Az egy dolog, hogy teljesen zárt, de teljesen fedett is. A régi stadionban egyetlen ülőhely sem volt fedett, igaz az a kor színvonalának tökéletesen megfelelt. Most már más időket élünk. Ma már előírás, hogy be kell fedni az ülő és állóhelyeket is. De nemcsak emiatt fedik be mostanában, hanem azért is, hogy megvédjék a szerkezetet, hiszen az előző stadion szerkezete is csak 50-60 évet bírt ki, és utána elkezdett tönkremenni. Ezért is történhetett, hogy a felső lelátóra már 20 éve nem mehettünk fel. A mostani egy XXI. századi stadion az összes olyan felszereltséggel, amire szükség van. A labdarúgás ma már hatalmas üzletággá vált. Ki kell szolgálni erős és gyenge árammal a televíziós, rádiós és online médiumokat, mindenre figyelni kell a legegyszerűbb reklámtól kezdve a közvetítésekig bezárólag. A közönségnek is teljesen más igényei vannak, mint amilyenek voltak 60-70 évvel ezelőtt. Ezek az épületek már olyanok, hogy a XXI. századi igényeket is ki tudják elégíteni, a legegyszerűbb mellékhelyiségektől kezdve a különböző tematikus büfékig. Az új stadionban már természetesen vannak akadálymentes ülőhelyek, akadálymentes háttér helyiségekkel együtt. Vannak babaszobák is. Régen ez szóba sem jöhetett. Akkor azt mondták, hogy egy kisbaba ne menjen ki egy ilyen stadionba. Most ez nem probléma. Bármelyik lelátóra elmehet a család, és ha a szünetben meg kell szoptatni a gyereket, vagy át kell pelenkázni, semmi gond, megvan ennek is a lehetősége. Az Arénában egészen más biztonságtechnikai előírások is vannak. A régi stadionba be lehetett menni egy jegy felmutatásával, most már egy hármas beléptetésű lépcsőn keresztül halad végig a néző mire eljut a nézőtéri helyéhez. Megváltozott a világ. Azt is tudni kell, hogy ez nem csupán egy stadion. Ezért is az a helyes elnevezés, hogy Puskás Ferenc Aréna. A sportesemények mellett a hétköznapok során is használni fogják azokat a helyiségeket, amelyek zártak. Ez annyit jelent, hogy nyáron hűthető, télen fűthető minden. Ezeket a helyiségeket fogják hasznosítani különböző rendezvényekre vagy eseményekre. Egy-egy ilyen alkalommal ezer-ezerhatszáz embert is tudnak fogadni. Nyilvánvaló, hogy ezeket a helyiségeket használni fogják a sportesemények közötti időszakban is. Csak néhány példát mondtam, de ebből is látszik, hogy számos különbség van a régi és az új épület között.
– Nagyon sokfajta épületet tervezett. Nagykövetségi épületet, iskolát, várat vagy a Ludovika Campusát. Melyik volt a legnagyobb kihívás ezek közül?
– Ez egy nagyon érdekes dolog. Minden tervnek az ember úgy áll neki, hogy egy teljesen üres fehér lap van előtte. Egyetlenegy olyan munkám sem volt, amit rutinból meg lehetett tervezni. Mind egyedi volt, mindegyik a maga módján volt egyedi. A Pannonhalmi Főapátság Fogadóépülete hatszázötven négyzetméter. Egyedi munka volt a lombok között végigmenő, az apátság főbejáratáig vezető úttal együtt. Ezt párhuzamosan csináltuk a Budapest Arénával, ami egy negyvenkétezer négyzetméteres épület. Sőt, a környező, kiszolgáló részével együtt százharmincezer négyzetméteres, vagyis többszöröse a Pannonhalmi Fogadónak. Mégis mind a két létesítményt több mint százezren látogatják meg egy évben.
Minden létesítmény képviseli egyben az országunkat is. Az észak-koreai mellett a nigériai nagykövetséget is én terveztem. Először is meg kellett felelni az ottani éghajlati viszonyoknak, és olyan körülményeket kellett biztosítani a diplomatáknak, hogy jól érezzék magukat egy ilyen zárt közegben is, mint például Észak-Korea. Valójában ilyen esetekben Magyarországnak egy kis pontját telepítjük több ezer kilométerre, úgy, hogy az megfeleljen az adott környezetben. A phenjani nagykövetség alapterülete kétszázhétezer négyzetméter, amit hat évig terveztem és három éven át jártam ki az építkezésekre. Rengeteg energiámat elvitte. De persze sokkal több energiát elvisz egy Aréna, hiszen az egy sokkal nagyobb stáb mozgatásával jön létre. Ezzel együtt a szellemi produktum mindegyiknél külön-külön is fontos.
– Hogyan válhat egy épület emberközpontúvá? Hogy lehet elérni azt, hogy „tapintható, meleg" legyen, hogy jó érzéssel töltse el a látogatót, amint meglátja vagy belép?
– Ez a nagy titok. Minden egyes alkalommal, amikor az ember leül egy üres papír elé meg kell fogalmaznia magának, hogy az éppen aktuális funkcióhoz kötődő belső tereket, külső tömegformálást hogyan tudja kialakítani. Ez olyan dolog, amire receptet nem is lehet adni. Nyilván én azt tartom egy jó térnek, ahol az emberek jól tudnak kommunikálni egymással az adott területen belül. De fontos az is, hogy adott esetben meg kell nyitni egymásban a tereket úgy, hogy a különböző térrészek között is legyen kommunikáció, ami természetesen nem mehet az adott rendeltetés rovására. Úgy kell kialakítani külső és belső tereket, hogy adjon belső felvezetést az embernek. Egy átlényegülési lehetőséget, hogy valahonnan megérkezek. És miközben eljutok az épület belseje felé, a külső térben is, majd fokozatosan a belső térben is átvegyem annak az épületnek a hangulatát.
– Ott lesz a nyitómérkőzésen? Szereti a focit? Milyen eredményre tippel?
– Igen, mindenképpen ott leszek. Ha nem kapok belépőjegyet, akkor megpróbálok belógni, de persze ez csak vicc. Nagyon bízom ebben az új magyar válogatottban, és az olasz szövetségi kapitányban. Én nagyon szeretem a labdarúgást, meglepetést várok a lényegesen erősebb ellenféllel szemben.
Néhány adat a Puskás Ferenc Arénáról:
  • 130 ezer köbméter beton, 19 ezer tonna betonacél, 12 ezer tonna gyártott acélszerkezet
  • beépített alapterülete 60 703 m²
  • az épület össz alapterülete 208 010 m²
  • az épület legmagasabb pontja 50,70 m
  • 38 darab, 40 méter magas pilon adja a stadion szerkezetét, amihez közel 1600 cölöpöt kellett felállítani
  • az épület legnagyobb szélessége 261,30 m
  • az épület legnagyobb hosszúsága 316,50 m
  • a tető mérete 57 142 m²
  • a küzdőtér mérete kifutókkal együtt 11 150 m²
  • a labdarúgópálya mérete 105×68 m
  • 3 szintes lelátó (nézőtér)
  • a stadion maximális befogadó képessége 67 155 fő
11 novembre 2019  |  interjú skardelli györgy puskás aréna