Benczúr Ház
1068 Budapest, Benczúr utca 27.


Nagyobb térképre váltás
Esemény - nagy kép

Olasz Ferenc: Szakrális emlékek a Kárpát-medencében

Akadémiai székfoglaló előadás – 2014. március 21.
 
Olasz Ferenc fotográfus, filmrendező Szakrális emlékek a Kárpát-medencében című akadémiai székfoglaló előadásában képeit hitről, csöndről, a lélek csöndjéről szóló meditációknak nevezte. Kutatóútján megállapította, hogy a magyar kereszténység első fél évezredéből alig maradt építészeti emlék, de megmaradt a veleméri, a gelencei templom, M. S. Mester oltárképe, a Kolozsvári testvérek lovas szobra, és a magyaroké Bartók, Csontváry és a Szent Korona is – emelte ki az előadó.
Olasz Ferenc 1971-ben került a televízió képzőművészeti osztályára, első filmjét a református temetők fejfáiról készítette. A Töredék című 20 részes sorozata a népi vallásosság tárgyi emlékeit dolgozta fel. Észak-Magyarország a festett asztalosmunkák gazdag lelőhelye, köztük Zubogy református templomának festett mennyezete. Kelet-Magyarországon maradt meg a legtöbb festett famennyezet. A csengersimai és gyügyei mennyezettáblákon ikonográfiailag ritka ábrázolások láthatók. A Dunántúlon megőrzésre méltó a szennai templom valamint a drávaiványi templom festett berendezésével együtt. „Ezekkel a filmjeimmel a mindenkori névtelen magyar mestereknek szerettem volna emléket állítani" – jegyezte meg.
A pléhkrisztusokkal díszített keresztek állítása tipikusan kelet-közép európai jelenség – állapította meg. 2013-ban mutatták be Dicsértessék című, mintegy 200 pléhkrisztust felsorakoztató albumát. A millenniumi megemlékezést 2000. január 1-én a művésznek a Himnusz és a Szent Korona című filmjei vezették be és 2001. december 31-én a Te Deum című alkotása zárta. A Himnusz a magyar nép imádsága és egyetlen a világ himnusz-költészetében, amelyben megszólal a bűntudat – állapította meg a művész. A Szent Korona tanúja a drámai magyar történelemnek, a magyarság létért való évszázados küzdelmének és megmaradásának. A Te Deum címe imát jelent és ahogy az alkotó kifejtette: „Ima halottainkért, hogy élő kövekként épüljenek körénk lelki templomokká; ima szeretetért és kegyelemért."
Olasz Ferenc fotókon és filmeken kívül könyveket is jegyez: a Fejfák című 1974-ben jelent meg és a református temetők legszebb sírjeleit, pusztulásukban is megkapó szépségüket mutatja be. Mindörökké című munkájának témája Krisztus a kereszten faluk szélén, temetőkben, mezőkön szőlőhegyek lábánál. Székelykapuk című albumát 1989-ben adták ki, és a székely magyarok népművészetének olyan ágát mutatja be, amely világszerte páratlan: a kapufaragást.
A Mindörökkön örökké az elmélkedések könyve, amely a naptári év minden napjára egy-egy tömör gondolat mellé egy-egy fényképet kínál. Két kötetes Ecce homo című könyve addigi munkásságának összefoglalója Alsópáhoktól Csíkkarcfalván, Veleméren át Gelencéig. Az első kötet a kezdetektől 1973-ig készült és fekete-fehér fotókat tartalmaz, a második végigkíséri mintegy 100 művészeti film és majdnem tucatnyi album bemutatását.


 
Olasz Ferenc (Alsópáhok, 1943. január 1.) fotográfus, filmrendező Díjak: Magyar Művészetért díj (1991), Magyar Örökség díj (1998), Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1994), Balázs Béla-díj (2013) Munkái hitről, a lélek csöndjéről valló meditációk. Tudatosan vállalja az értékőrző szerepét. Képei révén vall önmagáról: mindarról, amit és ahogyan látott, szeretne megmenteni valamit abból az elvillanó csodából, amit életnek hívnak. Első filmjét (Fejfák) a református temetők sírjeleiről készítette 1973-ban, első fotókiállítását is ebben az évben rendezte a Ferencvárosi Pincetárlatban. Az elmúlt évtizedekben több mint száz képzőművészeti (zenei, irodalmi) filmet készített a Nagyszentmiklósi kincstől a középkori magyarországi művészet legszebb emlékein át Csontváryig. Ezek mellett a népi vallásosság tárgyi emlékeinek bemutatását tekinti legfontosabb feladatának. Filmjeiben a zenei és képzőművészeti alkotások vizuális megjelenítési lehetőségeit, az alkotó interpretáció formáit keresi. Első könyve óta 12 fotóalbuma jelent meg. Székfoglaló előadásának címe: Szakrális emlékek a Kárpát-medencében

2014. március 22.