Szurcsik József képzőművész, társkurátor

Online nyílik meg a II. Képzőművészeti Nemzeti Szalon

Az elmúlt hat évben a Magyar Művészeti Akadémia kezdeményezésére a Műcsarnokban komoly szakmai és közönségérdeklődés mellett, műfajonkénti elosztásban valósultak meg az egyes művészeti ágak friss teljesítményét bemutató Szalonok. 2020-ban újra Képzőművészeti Szalon következik, melyet a fennálló járványügyi veszélyhelyzetre való tekintettel egyelőre virtuálisan mutatunk be. Az eredetileg március 28-ára tervezett megnyitó helyett online jelentkezik az MMA intézménye: szombaton 11 órakor Szegő György DLA, a Műcsarnok művészeti igazgatója köszöntőjét és Szurcsik József kurátor, az MMA rendes tagja megnyitóbeszédét itt osztjuk meg Önökkel. A megnyitót követően a kiállítást virtuálisan lehet bejárni. A Szabadjáték / II. Képzőművészeti Nemzeti Szalon kiállításon mintegy 200 alkotó friss, az utóbbi öt évben készült munkáit – festményeket, szobrokat, grafikákat, videóműveket és installációs alkotásokat – láthatunk (igaz, csak otthonról) a Műcsarnok termeiben.
27. maaliskuuta 2020

A Magyar Művészeti Akadémia Titkárságán (Andrássy úti irodaház) 2020. március 12-től a személyes ügyfélfogadás előre egyeztett időpontban lehetséges. Az ügyintézés az ismert telefonos, valamint e-mailes elérhetőségeken zavartalan. Elérhetőségek: https://www.mma.hu/hu/titkarsag_cimek
 
Tájékoztatjuk továbbá a programjaink iránt érdeklődőket, hogy a korábban meghirdetett márciusi és áprilisi rendezvények elhalasztásáról döntött az Akadémia, amelyek később meghatározandó időpontban kerülnek megrendezésre. Intézményeink nyitvatartásáról, elérhetőségéről azok honlapjain érhető el naprakész információ.

Pályázatok


MMA-20-P kódú pályázat kiírása művészeti programokra
Beadási határidő: március 6.!

A linkre kattintva elérhető a pályázati rendszer: tamogatas.mma.hu

„SZENTENDRE – KULTÚRPART 2019" kulturális és szabadidőközpont a Duna-korzón


Közérdekű adatok

Magyar Művészet folyóirat

Hírlevél

Elhunyt Kampis Miklós építőművész, a nemzet művésze

84 éves korában elhunyt Kampis Miklós építész, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, az MMA felügyelő testületének korábbi tagja, a 20. század második felének és a 21. század első évtizedeinek meghatározó személyisége. Kampis megszervezte a Dél-Dunántúli Építész Stúdiót Pécsett, Zalaegerszegen. Később Keszthelyt és Kaposvárt összefogva hozzákezdett egy szellemi munkához, azért, hogy túléljék azt a szellemi nihilt, amely kisugárzott az akkori kor állami tervező irodáiból, a zsűrikből, a minisztériumokból, a közigazgatás szféráiból. Az építészetről fokozatosan áttért a városrendezésre, és ő volt az, aki Kaposvár első sétálóutcáját, a sétálóutca fogalmát képes volt megvalósítani Magyarországon, melyet aztán sok település követett. Alakulásától kezdve a Kós Károly Egyesülés igazgatója, majd tiszteletbeli tagja. 2001-ben kapott Kossuth-díjat, majd 2018-tól a Nemzet Művésze elismerést. A Magyar Művészeti Akadémia Kampis Miklóst saját halottjának tekinti.

25. helmikuuta 2020

Jászai Marira és Blaha Lujzára emlékeztek a Fiumei úti sírkertben

A 170 évvel ezelőtt született két színésznőre, Jászai Marira és Blaha Lujzára emlékeztek február 24-én a Fiumei úti sírkertben Jászai Mari sírjánál a Nemzeti Örökség Intézete szervezésében. „Születésük éve, 1850, valamint haláluk esztendeje, 1926 is azonos, közös volt bennük, továbbá, hogy soha nem szállt a fejükbe a siker, mindig egyszerűek, erősek és egyenesek maradtak. A nemzeti színjátszás két emblematikus képviselője, legendája kultúránk, nyelvünk, művészetünk egységét is megjeleníti a mai művészek, illetve mindannyiunk számára" – mondta a Magyar Művészeti Akadémia nevében Kiss-B. Atilla elnökségi tag, a Budapesti Operettszínház főigazgatója. Miklósné Meyer Ágnes, a Nemzeti Örökség Intézete társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója arról beszélt, hogy Jászai Mari és Blaha Lujza hite, tudása, egyénisége máig hat, nevük fogalom. 2001 óta védett sírjuk kiemelt helyen található a Fiumei úti sírkertben.

25. helmikuuta 2020

Elhunyt Csukás István író, a nemzet művésze

Életének 84. évében elhunyt Csukás István költő, író, aki „a magyar kortárs irodalom sok műfajú életműve elismeréseként, az ifjúsági irodalom kiemelkedő és értékteremtő gyarapításáért" lett a nemzet művésze. Generációk nőttek fel olyan legendás meséin, mint a Pom-pom meséi; a Süsü, sárkány; a Mirr-murr; a Nagy Ho-ho-ho-horgász, a Keménykalap és krumpliorr, a Nyár a szigeten és A legkisebb ugrifüles. Mesefigurái örökre velünk maradnak, az életünk részeként. Emellett hang- és tévéjátékok, filmek, színdarabok fűződnek a nevéhez és verseket is írt. A Magyar Művészeti Akadémia Titkárságának sajtóosztálya a DUE-val néhány héttel ezelőtt készített – talán utolsó interjút az íróval, amelyet itt osztunk meg olvasóinkkal.

24. helmikuuta 2020

Veszprémi kórusok részvételével rendezték meg a Kocsár-emlékhangversenyt

A 2019-ben nyolcvanöt évesen elhunyt Kossuth-díjas zeneszerző, a néhai nemzet művésze, Kocsár Miklós munkásságára hívta fel Veszprém zeneszerető közönségének figyelmét az Agórában rendezett 2020. február 16-ai emlékkoncert. A programot szervező Gizella Nőikar karnagya, Borbásné Gazdag Gabriella úgy fogalmazott: Kocsár Miklós a XX. század magyar zeneszerzőinek kiemelkedő alakja. Műveit rendkívüli szuggesztivitás jellemzi. A hazai és külföldi kórusok körében nagyon kedveltek művei. Zeneköltői munkássága minden területen kimagasló, legyen az bibliai szöveg, egyházi himnusz, magyar vagy külföldi költő versének zenébe öntése.

18. helmikuuta 2020
Ensimmäinen Viimeinen
// ]]>