Atlantisz – Makovecz Imre rajza

Makovecz-kiállítás nyílik Belgrádban

Makovecz Imre (1935–2011) Kossuth-díjas magyar építész „…összekötni az eget és a földet…" címmel 30 szabadkézi rajzából nyílik kiállítás a belgrádi Collegium Hungaricumban 2014. november 6-án, csütörtökön a magyar intézet és a Magyar Művészeti Akadémia szervezésében. A november 27-ig látogatható tárlatot Turi Attila építész, kurátor, az MMA tagja nyitja meg. A kiállításon 108 vetített képről is megismerkedhet Makovecz Imre munkásságával az érdeklődő.
A kiállításon a rajzok egyik fele a Lehetett volna… sorozatból való. Ezek ihletője Karl Blossfeldt (1865–1932) német fotográfus növényekről – gubó, levél, virág, szőrös termés, inda – készített képei. Az építész ezeket a fotókat tovább gondolta, ebből született az Atlantisz metamorfózisa, amelyben a növényvilágot építészeti alkotásokkal vegyíti. Makovecz Imre az 1970-es, 80-as években a népi építészetet tanulmányozta, és a növények gazdag formavilágából is merített épületeinek tervezésekor, de nem díszítményként használta a flórát, hanem az épület szerves részeként. A rajzok másik fele részben a meg nem valósult terveit mutatja be, mint például a felső-krisztinavárosi templom.
A kiállítás címe idézet Makovecz Imrétől, aki azt írta, az építészet igazi kalandja, hogy hogyan tudja az eget és a földet összekapcsolni. Szerinte az épületnek úgy kell kinéznie, mintha az alapja a földből nőtt volna ki, a teteje pedig az égből ereszkedett volna alá. Ő az organikus építészet legfontosabb magyar képviselője, akit nemzetközileg is számon tartanak. Makovecz szerint az organikus építészetnek kettős jelentése van: az épületnek szervesen kell illeszkednie a tájba, a másik, hogy emberközpontú legyen, vagyis – ahogy írta – „Mindig az arc berendezésére figyelek. Ezért hasonlítanak az épületeim az ember arcára, fejére, koponyájára. A házaimat ezért látó házaknak neveztem el." Van szemük, szemöldökük, orrféléjük, vagyis az épület nála lény.
Makovecz Imre 1992-ben egyik alapítója volt a Magyar Művészeti Akadémia egyesületnek, amely 2011-ben köztestületté vált, és őt az Akadémia örökös tiszteleti elnökének választották. Építészdiplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte 1959-ben. Állami tervezővállalatoknál dolgozott, majd a Pilisi Erdőgazdaság főépítésze volt. Svájcban megismerkedett Rudolf Steiner osztrák polihisztor, filozófus munkásságával, ami nagy hatással volt gondolkodásmódjára. Erdélyben Kós Károly legendás építésznél járt. A 80-as évektől egyik kezdeményezője volt a falvak megmaradását szolgáló munkának. Később templomokat és középületeket tervezett. Ő alkotta 1992-ben a sevillai expó magyar pavilonját, amely nagy nemzetközi sikert aratott, és azóta a pavilont Spanyolország védetté nyilvánította. Magas magyar állami és szakmai kitüntetések birtokosa. Külföldön olyan tekintélyes elismeréseket kapott, mint a Francia Építészeti Akadémia Nagy Aranyérme, tiszteletbeli tagjává választotta az Amerikai Építészeti Intézet és a Brit Királyi Építészeti Szövetség. Skóciában a Dundee-i Egyetem és Rómában a La Sapienza egyetem díszdoktorává avatta.

Meghívó a kiállításra...
3. marraskuuta 2014  |  kiállítás