Képzőművészet
Aki nem múlt századi sémák szerint dönt a korszerűségről
Villanások a múltból és jelenből címmel megnyílt Csáji Attila Munkácsy Mihály-díjas festőművész, érdemes és kiváló művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjának több alkotói korszakát felölelő, rendhagyó tárlata a köztestület székházában, a Pesti Vigadóban. A folyamatosan kísérletező, a „képzőművészet forradalmára" -ként is emlegetett, hamarosan 85. életévébe lépő akadémikus kiállítása a számos nemzetközileg is (el)ismert ikonikus lézer- és neon fénymű mellett bemutatja a művész korai Jelrácsok sorozatát is.
Minek a hátterében
Magyar Gábor tárlata a Vigadó Galériában
Nem nyilvánvalóan, de Magyar Gábor festészete helyeket kereső, felkereső művészet. Helyeket, s az ott honos vagy lehetséges formákat. A művek összetartását éppen az határozza meg, hogy az alkotó mintha csak egyetlen, nem a természetihez fogható – hiszen nem tájképfestő – vidék látványait szemlélné. Hogy hol jelenik meg, vagy hová tartozik ez az elvont, noha a természetből eredő formákat is őrző „táj", amely végtére is egy hely – kevéssé bemérhető. Inkább ismeretlen, mint ismerősnek tetszhető. Nem így az alkotó számára, aki – egyáltalán nem természetes, hogy – otthonosan mozog e képzett, teremtett, elvonásokban és elvonatkoztatásokban megnyilatkozó világban. Néha az is szép, amikor eltévedni látszik benne. Magyar Gábor festőművész csaknem négy évtized munkáiból válogatott kiállítása a Vigadó Galériában egy út műveit mutatja: útjait a művekhez.
Vonalgeometria
Véssey Gábor festőművész jubileumi tárlatáról
Mással aligha összetéveszthető rajzos festmények, sűrűn szálazott asszociációkkal terhelt, groteszk vagy ironikus figurák és a látomás formákká-színekké csupaszodó, vonalakba kapaszkodó geometriája – Véssey Gábor festőművész alkotóvilága ilyen vagy hasonló jellemzőkkel illethető. A Vigadó Galéria 6. emeleti két termében rendezett kiállítása különleges alkalom. Elsősorban és természetesen a jubileum miatt, hiszen az alkotó 70 éves. Másrészt azért, mert a tárlat olyan lehetőséget nyit meg, amelyben a nagyobb léptékű, sőt több méter kiterjedésű vásznakban is gondolkodó alkotó csak ritkán részesülhet: együtt láthatja ezek többségét, csaknem összességét.
Élő magyar festészet 2018
A Magyar Festészet Napja rendezvény idei programsorozatának Eger az egyik kiemelt, vidéki helyszíne, ezért Élő magyar festészet 2018 címmel nyílt kiállítás 2018. október 13-án a Kepes Intézetben. A meghívásos tárlaton magyar festők három generációjából válogattak a kurátorok; november 13-ig közel kétszáz festmény látható. A megnyitón átadták az életműdíjat egy 70 év feletti mesternek, Orosz Jánosnak, aki az MMA köztestületi tagja. A Magyar Művészeti Akadémia festészeti díját a középgeneráció egy jeles képviselője, Szilágyi János kapta, a Maticska Jenő-díjat egy fiatal tehetség, Czene Márta, valamint Eger város díját Nádas Alexandra vehette át.
Társművészetek találkozása
Szépirodalmi pályázatot hirdetett a zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeum
A Színek és szavak találkozása című szépirodalmi pályázatra mindazok jelentkezhetnek, akiket megihletett Szőnyi István (1894–1960) Kossuth-díjas festőművész, érdemes és kiváló művész munkássága. A pályázatról, a magyar művészeti életre nagy hatást gyakorló alkotóról, valamint a felhívást megjelentető, zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeumról Káli-Trutz Enikővel, az intézmény muzeológusával beszélgettünk.Hatvanötödik Vásárhelyi Őszi Tárlat
A Hódmezővásárhelyen 2018. október 7-én megnyílt Vásárhelyi Őszi Tárlat fődíját 13 év után kapta szobrász: Ámmer Gergő lett a Tornyai-plakettes. A december 2-áig az Alföldi Galériában megtekinthető, nagy múltra visszatekintő kortárs művészeti seregszemle nyitóbeszédét Szentmártoni János író, az MMA rendes tagja tartotta. Az eseményen átadták az MMA díjait is. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város és a Magyar Művészeti Akadémia Rudnay Gyula Művészeti Ösztöndíját Kaliczka Patrícia festőművész nyerte el; a Magyar Művészeti Akadémia díját a tárlaton Kotormán Norbert szobrászművész kapta.