Fotó: Műcsarnok

Megnyílt Csáji Attila kiállítása a Műcsarnokban

Csáji Attila festőművész életművében alapvető szerepet játszik a fény fizikai és szellemi dimenziója. Fényút című kiállítása március 7-től április 5-ig látogatható a Műcsarnokban. A Fény Nemzetközi Éve 2015 alkalmából megrendezésre kerülő tárlat társrendezvénye a Nemzetközi Fényszimpózium, illetve a Nemzetközi Fényműhely kiállítása ugyanott.


A kapcsolódó programok szórólapja itt található.
A Fény Nemzetközi Éve 2015 alkalmából a Műcsarnok előadótermében megrendezett ingyenesen látogatható Nemzetközi Fényszimpóziumot dr. Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára nyitotta meg. A Nemzetközi Fényműhely című tárlatot Csáji Attila nyitotta meg.
A Fényút című tárlat megnyitóján Szegő György, a Műcsarnok ügyvezető igazgatója megidézte Jorge Luis Borges alakját, aki azt mondta, hogy az emberiség egész története csak néhány metafora és az egyik megkerülhetetlen témája ezeknek a metaforáknak a fény. „Az a művészi alkotómunka, amelyet Csáji Attila évtizedeken keresztül kifejlesztett a tudomány és a művészet átjárásaként az valahol a fénynek egy olyan értelmezése, amelynek révén a belső fényből a külső fénybe a művészet vizuális terepére tudott lépni." Dr. Kroó Norbert akadémikus, a Fény Nemzetközi Éve 2015 hazai programbizottságának elnöke a tárlat fantasztikus mivoltát hangsúlyozva beszélt azokról a fizikusokról, Maxwellről, Einstenről, Penziasról és Wilsonról, akiknek kutatásai fordulópontot jelentettek a fényről való ismereteink gazdagságában. Farkas Ádám Munkácsy-díjas szobrászművész, az MMA tagja kiemelte, hogy Csáji Attila egy fél évszázada van jelen a magyar művészeti életben és a belépője egybeesik az újkori magyar kultúrtörténet egyik legizgalmasabb periódusával, az ötvenhatos forradalom leverését követő egy évtizedig tartó szellemi és intellektuális lefojtásból történő kitörés időszakával. „Részese és szervezője volt a képzőművészet területén annak a teljes szellemi életet átfogó felizzásnak, ami akkor még perifériálisnak tűnt a hatalom szemében, de szerencsére elfojtani már nem lehetett és azóta is növekvő intenzitással működő energiaforrás." Hangsúlyozta, hogy a kiállító művész számára a fény egyben világnézeti megnyilvánulást is jelent az alkotásaiban. Dr. Őry Csaba nagykövet pohárköszöntőjében felidézte az új avantgard törekvéseit a honi képzőművészetben, melynek egyik ösztönzője éppen Csáji Attila volt.
A Fényút című tárlat a sokszálú életmű belső összefüggéseit és perspektíváit tárja föl, a formateremtő szándék és a tudományos kísérleti tevékenység között. A hatvanas-hetvenes évek klasszikussá nemesedett műveit az újabb, nagyszabású lézerinstallációs munkákkal együtt mutatják be a Műcsarnokban. Látogatható hétfői napokon is. (Március 7-től 22-ig az I-XII. teremben, március 23-tól április 5-ig az I-IX. teremben.) Március 15-én zárva.

Csáji Attila a hatvanas évektől a magyar neoavantgárd meghatározó művészeként és szervezőjeként (a Szürenon-csoport alapítója, a Műszaki Egyetem legendás R-kiállításának, illetve a magyar avantgárd lengyelországi és jugoszláviai kiállítássorozatának szervezője) a szürreális és organikus formaalkotás, a gesztusfestészet jelrendszere szerint készítette alkotásait, majd egyre inkább a fénnyel értelmezett és a fény által teremtett művek kezdték foglalkoztatni: jelrácsokat, változó fénnyel megvilágított plasztikus képeket, hologramokat hozott létre. A művészet és a tudomány kapcsolatát vizsgáló Kepes György hagyományát folytatva Csáji a hetvenes évek óta a Központi Fizikai Kutatóintézettel, majd a Massachusetts Institute of Technology-val együttműködve a lézer művészeti szerepét kutatja. Ennek eredményeként egy új képi transzformációs módot fejlesztett ki, a szuperpozíciós módszert és eszközrendszert, mely a lézerfény monokromatikusságára épít. Az eljárás újdonságát hamar felismerte a művészet, tudomány és technika kapcsolatát tárgyaló legjelentősebb nemzetközi folyóirat, az amerikai Leonardo, amelyben aztán a kutatási eredményeit publikálta. A külföldi publikáció mellett egyetemi előadásokon is ismertette módszerének lényegét, és 1987-ben a Massachutes Institute of Technology meghívása után az egyetemen működő továbbképzési kutatóközpont (a CAVS) tagjává választották, melynek az alapító Kepes György (1906–2001) mellett Csáji Attila máig az egyetlen magyar tagja – olyan rangos személyek társaságában, mint Hariet Casdin Silver, Paul Earls, valamint a közelmúltban elhunyt Otto Piene a Zero csoportból.
Nemzetközi kapcsolatainak köszönhetően Csáji 1996-ban megalapította a Nemzetközi Kepes Társaságot – tagjai rendszeres kiállítási és elméleti tevékenységükkel gazdagítják a tudomány, a technika és a művészet immár 21. századi eredményeit.


*

A Műcsarnok programjairól bővebben...

Forrás: Műcsarnok/MMA
4. maaliskuuta 2015  |  csáji attila