Leleplezték Erdély első egész alakos Kós Károly-szobrát
Egész alakos bronzszobrot állítottak Kolozsváron Kós Károly építésznek, grafikusnak, írónak és közösségszervezőnek az általa tervezett felsővárosi Kakasos templom előtt: Farkas Ádám, a nemzet művésze címmel kitüntetett szobrászművész, az MMA elnökségi tagja alkotását a trianoni gyásznap előestéjén, június 3-án leplezték le. Az erdélyi polihisztort a szobor ülő testhelyzetben ábrázolja: Kós Károly saját faragású karosszékében ül, egyik kezében az emblematikus kolozsvári templom alaprajzának tekercsét tartja, másik kezével felfele, a templomtoronyra mutat. Farkas Ádám alkotása egyszerre tisztelgés a transzilvanizmus atyjának emléke, illetve a Trianon utáni folyamatos építkezés örök érvényűségét hirdető Kós Károly-i felszólítás előtt.
Az avatóünnepségen Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke azt mondta: nem véletlenül időzítették a szoboravatást a nemzeti összetartozás napjának előestéjére: Kós Károly volt az, aki megmutatta a Trianon utáni szétszakított magyarságnak a helyes cselekvési irányt. Kató Béla szerint 1920 után az elszakított területeken mutatkozott meg igazán a lélek ereje, "magyarnak lenni ekkor vált felelős méltósággá", a papok ekkor váltak igazán lelkipásztorokká. Kós Károly egyike volt azon felelős vezetőknek, gondolkodóknak, akiknek a teljes összeomlás után is sikerült felrázni a csüggedt, letargiába süllyedt magyarságot, ő volt, aki a Kiáltó Szóban irányt adott az erdélyi magyaroknak, értékei megőrzésére, építésre, alkotásra buzdította népét. "Építenünk kell, ez a Kós Károly-i üzenet a nemzeti összetartozás napján. Erre figyelmeztet bennünket a templom előtt üldögélő és ujját felmutató szobra" – zárta köszöntőjét Erdély református püspöke.
Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja felidézte: a fényes budapesti építészi karrier előtt álló Kós Károly Trianon után azért maradt Erdélyben, mert tudta: itt nagyobb szükség lesz rá. A veszteséggel, a rombolással a fenyegetettséggel szemben a helyes magatartást az építésben, a munkában jelölte ki. Kós Károly sorsát a közösség, az erdélyi magyarság megtartásának makacs szándéka, az értékek megőrzésének, gyarapításának kötelessége vezérelte: a külképviselet vezetője a templom látogatóit is ennek a szellemiségnek a megőrzésére intette.
A szoborállítás ötletgazdája, Kerékgyártó Zsolt, a Kolozsvár-felsővárosi egyházközség parókus lelkipásztora köszönetet mondott a magyar kormány támogatásáért, a szobrászművész munkájáért és a kezdeményezés megvalósításában mellette álló közösségnek a bátorításért. Elmondta, pár éve született meg a gondolat, hogy szobrot állítsanak Kós Károlynak, és hálát adott azért, hogy ezt sikerült megvalósítani. Rámutatott, a szobor elkészítésére felkért prof. em. Farkas Ádám szobrászművész a Kós Károly iránti mély tisztelettel alkotta meg művét, mely most közkinccsé válik.
Az ünnepséget a Makói Ifjúsági Fúvószenekar előadása zárta, akik Dubrovay László: Ünnepi zene című darabját adták elő.
Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja felidézte: a fényes budapesti építészi karrier előtt álló Kós Károly Trianon után azért maradt Erdélyben, mert tudta: itt nagyobb szükség lesz rá. A veszteséggel, a rombolással a fenyegetettséggel szemben a helyes magatartást az építésben, a munkában jelölte ki. Kós Károly sorsát a közösség, az erdélyi magyarság megtartásának makacs szándéka, az értékek megőrzésének, gyarapításának kötelessége vezérelte: a külképviselet vezetője a templom látogatóit is ennek a szellemiségnek a megőrzésére intette.
A szoborállítás ötletgazdája, Kerékgyártó Zsolt, a Kolozsvár-felsővárosi egyházközség parókus lelkipásztora köszönetet mondott a magyar kormány támogatásáért, a szobrászművész munkájáért és a kezdeményezés megvalósításában mellette álló közösségnek a bátorításért. Elmondta, pár éve született meg a gondolat, hogy szobrot állítsanak Kós Károlynak, és hálát adott azért, hogy ezt sikerült megvalósítani. Rámutatott, a szobor elkészítésére felkért prof. em. Farkas Ádám szobrászművész a Kós Károly iránti mély tisztelettel alkotta meg művét, mely most közkinccsé válik.
Az ünnepséget a Makói Ifjúsági Fúvószenekar előadása zárta, akik Dubrovay László: Ünnepi zene című darabját adták elő.