Szigetvár ostroma mai szemmel

Keményfi Gábor regényének bemutatója

A Keményfi Gábor tollából született Szigetvár című regényt mutatták be a Kecske utcai Makovecz-Szalonban október 31-én. A művet három, különböző nézőpontból méltatta a hozzászólásra felkért Földi László biztonságpolitikai szakértő, Hóvári János történész-turkológus és Jánosi Zoltán irodalomtörténész. A háznagyi teendőket Gulyás Gyula filmrendező látta el. 
Szigetvár 1566-os ostromának hőseire, a Zrínyi Miklós által vezetett várvédőkre, valamint az ostromlókra emlékezik Keményfi Gábor mai kontextusba helyezett könyvével. Az oszmán birodalmi támadást és korunk Európájának különös migrációs ostromát egymás mellé helyező kettős történet megrendítő szenvedéllyel állít emléket az ősöknek, és ad reményt az ismeretlen utakba menekült jelen kiszolgáltatott szereplőinek.
Jánosi Zoltán laudációjában Nagy László gondolatára utalva kifejtette, hogy az irodalom megnevező és megidéző hatalom, viszont nem rendelkezik megoldó képességekkel. A történelmi Magyarországot a tatárok támadásán kívül a törökök hódítása tette tönkre, az idegen katonák nyomában pusztaság és elnéptelenedés járt. Történelmi témájú könyveinknek, mint például az Egri csillagoknak, ezért van közös nemzeti üzenete. Jánosi Zoltán szerint Keményfi Gábor műve arra világít rá, hogy meggyengült Európa önvédelmi reflexe. Regényének egyik szála Zrínyi Miklós és katonáinak hősi küzdelmét dolgozza fel, másik szála pedig napjaink eseményeit dolgozza fel. A két idősík között annyi a különbség, hogy Szigetvárott Zrínyi és Szulejmán nyílt sisakkal álltak szembe egymással, napjainkban azonban a fű alatt, rejtőzködve folyik az öldöklő küzdelem. Az író pedig az idősíkok között cikázva különböző dimenziókat nyit meg.
Földi László biztonságpolitikai szakértő napjaink küzdelmeit boncolgatta. Nagy kihívásnak nevezte a titkosszolgálatoknak azt a feladatát, amely a megelőzést szolgálja. Kijelentette: „Európában a terror a mindennapok gyötrelme. Ma a védekezés csak a felderítés szintjén tud jelen lenni, mert Európa nem akar védekezni. Márpedig ebben az esetben a hatalmat előbb-utóbb átveszik a ma még csak suhancoknak nevezhető utcagyerekek. A kérdés csak az, hogy ez mikor következik be" – mondta.
Hóvári János történész-turkológus mindehhez hozzátette: olyan, hanyatló korban vagyunk, amely nem tudja saját világát kezelni. Az irodalom feladata, hogy ezzel szembesítse az embereket, s a lényeget adja vissza. Ez a könyv ilyen.  
31. lokakuuta 2018  |  keményfi gábor jánosi zoltán földi lászló hóvári jános