Juhász Judit, Cseke Péter

A múltfaragás jövőépítés is

Cseke Péter kolozsvári irodalomtörténész, egyetemi tanár a két világháború közti erdélyi magyar ajkú értelmiségnek a kisebbségi létben gyökerező gondolatairól tartott előadást március 4-én. Az esten a háznagyi teendőket ellátó Juhász Judit köszöntőjében kiemelte, hogy Cseke Péter munkásságát több mint negyven önálló kötet fémjelzi. 
Újságíróként 1968-ban kezdte a pályáját, majd a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára lett, ahol az újságírói tanszéken oktatott. Kutatási területe a romániai magyar nyelvű sajtó története. Irodalmi munkásságát sem hagyta abba, 1990-től a Korunk szerkesztői teendőit is ellátta.
Cseke Péter előadásában elmondta: a romániai magyarságot 1990-ben felkészületlenül érte a diktatúra bukása. A második világháború óta értelmiségi nemzedékek nőttek fel úgy, hogy nem ismerhették meg a két világégés közti esztendők szellemi és lelki önvédelmi tevékenységét. A magyarság helyzete 1990 után semmit sem javult, hiszen a szabad választások nem ellensúlyozták a nyílt kisebbségellenességet és a megélhetést veszélyeztető egzisztenciális kényszert.
Erőteljes népességfogyás és az élet minden területén jelentkező térvesztés következett. Cseke Péter szerint az embereket nem érdekelték azok a megoldási javaslatok, melyeket a két világháború közti szellemi hatalmasságok kidolgoztak. Tamási Áron szavait idézte: „a szellemet és a népet akkor lehet csak kiirtani, ha abban mi is közrejátszunk". Cseke Péter hangsúlyozta, hogy ez a mondat volt az alapja a két világháború közti együtt gondolkodásnak. A '20-as évek elején eszmélő fiatalok ugyanis megértették, hogy apáik 1918 előtti eszméi tarthatatlanok. Ezért olyan jövőstratégia kidolgozására van szükség, amely alkalmas lehet a történelmi helyzet révén létrejött kisebbségi lét meghaladására. Cseke Péter hangsúlyozta: „a korszellem megváltoztatására törekedtek, hogy az irányvesztettség véget érjen és a kisebbségi sors ne értékvesztést eredményezzen. A trianoni országhatár nem vethet gátat a megújhodás korparancsának. Nyíltan lehetett beszélni a kisebbségi sorsról, mégpedig a változtatás akaratával". Hozzátette: napjainkban a „Kárpát-medencei magyarságnak szellemi értelemben újra kell teremtenie önmagát". 
4. maaliskuuta 2020  |  cseke péter