The selected web content no longer exists.
Tiltott kastélyok – Erdélyi történelmi családok a jóvátétel útvesztőjében
Különleges és példamesébe illő az erdélyi főnemesség XXI. századi „palotaforradalma": a trianoni döntéstől kezdve vesszőfutásra kényszerített úri rend utolsó erőfeszítésével megpróbált újra gyökeret verni ott, ahonnan kiebrudalták. Margittai Gábor és Major Anita 2017. június 13-tól látogatható kiállítása a magyar történelem kiemelten fontos emlékhelyeinek, az erdélyi kastélyok pusztulását, újjászületését és a pusztulásra ítélt osztály „visszakapaszkodását" dokumentálja.
A magyar történelmet évszázadokig alakító családok meglett és ifjabb tagjai kerekedtek föl néhány éve, föladva magyarországi vagy nyugat-európai egzisztenciájukat, hogy konfiskált birtokaikért, pusztulásra ítélt kastélyaikért perbe szálljanak a román állammal. Ez a harc egyszerre tűnik reménytelennek, hősiesnek és erőt adónak a kisebbségi magyarság szemében. Margittai Gábor és Major Anita kutatók a tárlattal ezt a szó szoros és átvitt értelmében vett palotaforradalmat szeretnék bemutatni. A multimédiás vándorkiállítás fotótablókon, molinókon, roll upokon, videó- és egyéb installációkon megjelenítve archív fotók és friss dokumentumfotók párhuzamára épül, tárgyakkal, eredeti dokumentumokkal. A kiállítás a magyar történelem kiemelten fontos emlékhelyeinek, az erdélyi kastélyoknak az „ilyen volt – ilyen lett" vizuális dialektikájára alapoz – a dél-erdélyi Fugad Bánffy-kastélyától a marosvécsi Kemény-kastélyon át a csodálatos reneszánsz falképeket rejtő altorjai Apor-kúriáig. Céljuk nemcsak a pusztulás dokumentálása, hanem az újjászületésé és a pusztulásra ítélt osztály „visszakapaszkodásáé" is.
A kiállításhoz kapcsolódva Margittai Gábor szociografikus igényű, de szélesebb olvasóközönségnek szánt könyvében az érintettekkel: Bánffyakkal, Bethlenekkel, Mikesekkel, Aporokkal, Hallerekkel és más nemesekkel készített életútinterjúk, dokumentumok és egyedülálló fotóanyagok segítségével mutatja be ezt a kihalásra ítélt, mégis hihetetlen életerőről tanúskodó erdélyi úri világot, amely egyszerre gyökeredzik Erdély történelmi talajában, ugyanakkor képes a legnaprakészebb eszközökkel és taktikákkal fölvenni a harcot a jogtalansággal és a diszkriminációval szemben. Nem meglepő, hogy ezek a sorstörténetek erőteljesebb rezonanciákat képesek kelteni a magyarországi befogadókban, hiszen mesébe illő fényűzést, kiváltságokat, pompát fölváltja a pokoljárás.
A kiállítás létrehozóiról:
Margittai Gábor és Major Anita kutatók, a Külső Magyarok Kisebbségkutató és Médiaszolgáltató Kft. nevet viselő, missziónak tekintett vállalkozás megalapítói az arisztokratikus dacnak és reménynek a feltérképezéséért kerekedtek fel és jártak be több ezer kilométert – csaknem száz erdélyi helyszínt –, ismert és szinte teljesen ismeretlen vidékeket, hogy igazolják, vagy cáfolják: a történelem a Kárpát-medencében is képes az önkorrekcióra.
2017. június 12-én 17 órától, a megnyitó után Margittai Gábor dedikálja Tiltott kastély című könyvét.
A tárlat 2017. július 4-ig látogatható a Magyar Művészeti Akadémia székházában, a Pesti Vigadóban.
A kiállításhoz kapcsolódva Margittai Gábor szociografikus igényű, de szélesebb olvasóközönségnek szánt könyvében az érintettekkel: Bánffyakkal, Bethlenekkel, Mikesekkel, Aporokkal, Hallerekkel és más nemesekkel készített életútinterjúk, dokumentumok és egyedülálló fotóanyagok segítségével mutatja be ezt a kihalásra ítélt, mégis hihetetlen életerőről tanúskodó erdélyi úri világot, amely egyszerre gyökeredzik Erdély történelmi talajában, ugyanakkor képes a legnaprakészebb eszközökkel és taktikákkal fölvenni a harcot a jogtalansággal és a diszkriminációval szemben. Nem meglepő, hogy ezek a sorstörténetek erőteljesebb rezonanciákat képesek kelteni a magyarországi befogadókban, hiszen mesébe illő fényűzést, kiváltságokat, pompát fölváltja a pokoljárás.
A kiállítás létrehozóiról:
Margittai Gábor és Major Anita kutatók, a Külső Magyarok Kisebbségkutató és Médiaszolgáltató Kft. nevet viselő, missziónak tekintett vállalkozás megalapítói az arisztokratikus dacnak és reménynek a feltérképezéséért kerekedtek fel és jártak be több ezer kilométert – csaknem száz erdélyi helyszínt –, ismert és szinte teljesen ismeretlen vidékeket, hogy igazolják, vagy cáfolják: a történelem a Kárpát-medencében is képes az önkorrekcióra.
2017. június 12-én 17 órától, a megnyitó után Margittai Gábor dedikálja Tiltott kastély című könyvét.
A tárlat 2017. július 4-ig látogatható a Magyar Művészeti Akadémia székházában, a Pesti Vigadóban.
