Emlékülés Molnár Tamás filozófus születésének 100. évfordulóján

A Magyar Művészeti Akadémia és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem – Eötvös József Kutatóközpont – Molnár Tamás Kutatóintézet Molnár Tamás (1921–2010) Széchenyi-díjas filozófus, az MMA posztumusz tiszteleti tagja születésének 100. évfordulója alkalmából 2021. június 25-én emlékülést tartott a Pesti Vigadó Makovecz termében. Molnár ma a legtöbbek által ismert és olvasott, vitatott és továbbgondolt magyar anyanyelvű filozófus a világban, a jobboldali (konzervatív katolikus) gondolkodás meghatározó alakja. Az emlékülésen előadást tartott dr. Kucsera Tamás Gergely filozófus, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára – az emlékülés kezdeményezője és főszervezője –, valamint több kutató, dr. Frenyó Zoltán, dr. Molnár Attila Károly, dr. Pap Milán, dr. Pető Zoltán, dr. Turgonyi Zoltán is.
A jelenlévőket Kucsera Tamás Gergely köszöntötte, örömét és háláját fejezte ki, hogy az emlékkonferencia létrejöhetett napra pontosan a Széchenyi-díjas katolikus filozófus, történész, politológus 100. születésnapján. Köszönetét fejezte ki továbbá a Molnár Tamás Kutatóintézet vezetőjének, Molnár Attila Károly eszmetörténésznek, valamint Turgonyi Zoltánnak és Frenyó Zoltánnak Molnár Tamás szellemi hagyatékának gondozásáért. Mint mondta, Molnár Tamás 2011-es halála megakadályozta, hogy köztestületi tag legyen, de az Egyesület néhai tagjaként posztumusz tiszteleti tagként őrzi emlékét az MMA. Erre egy gesztussal is utaltak, elhozták ugyanis Molnár Tamás egykori székét az akkori Kecske (ma Makovecz) utcából. A főtitkár elmondta, hogy hét évvel ezelőtt politikum és esztétikum témakörben együttműködést és ösztöndíjrendszert (ez volt a későbbi hároméves MMA ösztöndíj elődje) dolgozott ki, amelynek lebonyolításába partnerként meghívta a Kutatóintézetet, ahol huszonegynéhány fő részére biztosították a kísérleti programot kismonográfiák megírására és témába vágó kutatások támogatására. Ezen együttműködés alapozta meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a művészeti köztestület szakmai megállapodását, azóta is tartó együttműködését. Ezután átadta a szót Molnár Attila Károlynak és felkérte a levezető elnöki teendőkre.
Molnár Attila Károly, a Molnár Tamás Kutatóintézet vezetője szintén kifejezte köszönetét az emlékülés megszervezéséért, majd elmondta, hogy 2012-ben került Magyarországra Molnár Tamás életműve és most már jól feldolgozott hagyatéka áll a kutatók rendelkezésére. A Kutatóintézet 2013 őszén jött létre és immár 8. éve eszmetörténeti kutatásokra specializálódott, politikai, vallástörténeti kutatások „keltetőintézeteként" a nyugodt kutatáshoz, és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az MTA közötti megállapodás segítette az életmű digitalizálását. Majd felkérte S. Király Bélát, hogy mondja el felvezető gondolatatait a két felkért francia szerző visszaemlékezéséről, akik videóüzenetben küldték el gondolataikat a magyar filozófusról. Elsőként Alain de Benoist beszélt négy évtizedes barátságukról Molnár Tamással, megemlítve 40 évig tartó levelezésüket, és azt, hogy bár először Párizsban találkoztak, de többször meglátogatta Amerikában, valamint beszélt az 1986-ban együtt írt vitakönyvükről, A szentség napfogyatkozásáról is. Mint mondta, Molnár szabad szellemiségű volt, határozott értékrenddel.
Majd S. Király Béla köszöntötte a nézők soraiban helyet foglaló Mezey Károlyt a Kairosz Kiadótól, akiknek számos Molnár-könyv megjelentetése köszönhető.
A második üzenetet Jean Renaud küldte, aki elmondta, hogy először Molnár írásaival találkozott, majd írt róla, ez keltette fel Molnár érdeklődését iránta, később pedig együtt is publikáltak. Filozófiai kérdéseikből említett párat, és méltatásában jelentős politikai gondolkodónak nevezte Molnárt.
Ezután Frenyó Zoltán következett, aki előadásának címét, Molnár Tamás katolikus filozófiája és a magyar filozófiai kánon egy alcímmel egészítette ki: Molnár Tamás szerepe a magyar gondolkodástörténetben. Molnár Tamás, az utóbbi fél évszázad magyar filozófiájának egyik legfontosabb alakja, kezdte kijelentésével előadását, és noha a magyar katolikus filozófus életműve nyugaton bontakozott ki, civilizációs, európai és egyetemes kérdésekkel is foglalkozott. Életműve jellegzetesen a politikai filozófia és a vallásfilozófia egymással szorosan összefüggő diszciplínáira terjed ki, e területeken pedig önálló gondolkodó, aki eredeti tanokat alkotott, amelyek a következő kulcsfogalmak között mozognak: metafizika, állam – egyház – civil társadalom, katolicizmus, konzervativizmus, ellenforradalom, modernitás, autoritás, utópia, értelmiségkritika, jobboldal–baloldal, atlanti kultúra. Molnár Tamás műveinek magyar kiadása a '90-es években indult meg, és az új évezred első évtizedének végére jelentősebb művei magyar nyelven is olvashatókká váltak. Közülük kiemelte azokat a műveket, amelyek szisztematikus feldolgozásban az utópiáról, a liberális hegemóniáról, az értelmiség alkonyáról, az autoritásról és az ellenforradalomról szólnak. Magyarországon az elmúlt évtizedekben nagyobb átfedés alakult ki a jobboldaliság, a kereszténység és a konzervativizmus között, mint nyugaton, ahonnan nézve Molnár Tamás ezek különbségét kidomborította. Molnár Tamás művei revelációszámba mentek abban az időben, és maradandó eszméi nagyjából megtalálták helyüket mai gondolkodásunkban. Megfogalmazott nyitott kérdéseket: elsősorban a katolicizmus – konzervativizmus – jobboldaliság izgalmas és időszerű összefüggéseiről, és problematikus kérdéseket, itt egyháztanát, továbbá reduktív módszertanát említve fejtette ki. Majd azon megállapítással zárta előadását, hogy Molnár Tamás beépült politikai gondolkodásunkba és a magyar filozófiába.
Kucsera Tamás Gergely Molnár Tamás MMA egyesületi kötődésének bemutatása című előadását életrajzi vonatkozásokkal kezdte, megállapítva, hogy a trianoni békediktátum óta eltelt évszázad minden jelentős – nemzetünket is érintő – eseményéhez köthető Molnár Tamás életének egy-egy fordulópontja; előadása ezen – bevezető részében kiemelte: Molnár Tamás életét és működését összefoglalta Mezey Balázs professzor, aki ugyancsak jelentős részt vállal a molnári életmű gondozásában. Molnár Nagyváradon végezte iskoláit, majd a Brüsszeli Szabadegyetem francia irodalom és filozófia szakán végzett, mert nem folytathatta Magyarországon tanulmányait, és később Amerikában telepedett le. 1956-ban a magyar emigrációs szervezetekkel alakultak ki kapcsolatai, részt vett a Szent Korona hazakerülésének előkészítésében, majd az 1989–90-es átalakulás idején hazalátogatott és onnantól az évek felét itthon töltötte, 2004-ig. A hazai kulturális-filozófiai élet kiemelkedő szereplőjévé vált, és többek között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészkarán is tanított, ahol az előadó hallgatója lehetett. 1995-ben az MMA tagja lett, majd 2003 és 2008 között az MTA Nyugati Magyar Tudományos Tanács Tanácsadó Testületének úgyszintén. A főtitkár Molnár Tamás MMA-n bemutatkozó, 1994-es Lehet-e filozofálni manapság? című előadását, majd az 1995-ös, Baloldal-jobboldal a művészetben címet viselő szétfoglalóját elemezte. Beszélt továbbá arról, hogy Molnár a magyar közélettel rendszeres kapcsolatot tartó, szellemi ébredésre ösztönző eszmetörténész volt, aki a bölcseleti esszé műfaját követte. Molnár Magyarországhoz fűződő viszonyával: „… nekem ez az ország a szívemen van és idegen… S azt merem állítani, hogy itt a filozófia és minden más is ugyanolyan nívón van, mint nyugaton."; illetve Makovecz Imre az Akadémiai beszélgetések című kiadványhoz – 2000-ben – írt köszöntőjének soraival zárta.
A következő előadó, Turgonyi Zoltán Molnár Tamás és az Egyház kapcsolatát fejtette ki. Az előadás első részében Molnár Tamás vallásszemléletét mutatta be, különös tekintettel a társadalom szent alapjainak, továbbá a kereszténység és a deszakralizáció viszonyának kérdésére. Majd a Katolikus Egyház történetének huszadik századi fejleményeivel kapcsolatos nézeteire tért ki. Végül értékelte egyházkritikáját, és azt, ami keresztény és/vagy konzervatív szemmel tekintve napjainkban is használható, de azt is, amit ma inkább kisebb-nagyobb fenntartásokkal kell kezelnünk. Molnár Attila Károly előadásában Molnár Tamás Amerikában létrehozott munkásságát méltatta, kiemelve, hogy az eszmetörténész nem szerette, sőt kritizálta Amerikát, valamint hogy a szellemi mozgalom szélén maradt, és nem lett tagja a filozófiai establishment-nek (Mannheim Károly, Polányi Mihály, Jáki Szaniszló példájához hasonlóan periférián maradt). Összehasonlította továbbá az amerikai liberális társadalom és francia hagyomány különbségét, és rávilágított arra, hogy miért a francia hagyományt választotta az amerikai konzervatívok helyett, noha ennek is kritikáját adta. Az előadást a fasiszta kísértés tárgyalásával zárta. Pap Milán Molnár Tamás és a szocializmus(ok) kritikája című előadásában a nyugati értelmiség marxizmusáról beszélt. Pető Zoltán MMA ösztöndíjas Molnár Tamás utópiaértelmezése című előadásában a fogalom tisztázása után a modern politika utópizmusára vonatkozó kritikáját támasztotta alá. A Molnár Tamás-emlékülést Kucsera Tamás Gergely összefoglaló szavai zárták.

Molnár Tamás katolikus filozófus, történész, politológus Budapesten született. Alap- és középfokú iskoláit Nagyváradon, román nyelven végezte, ebből következően nem nyert felvételt az időlegesen Magyarországhoz visszacsatolt területek magyar nyelvű egyetemeire. Belgiumban sajátította el magas fokon a francia nyelvet, és így ismerte meg a francia irodalom és filozófia alapjait, amely végigkísérte teljes írói és gondolkodói pályafutását. A második világháború vége felé bevándorlási engedélyért folyamodott az Egyesült Államokba. 1950-ben itt doktorált a Columbia Egyetemen francia eszmetörténetből. Ezt követően a felsőoktatásban tanított, főképp (francia) irodalmat, történelmet és filozófiát. 1957–1967 között a Brooklyn College francia- és világirodalom professzora. 1967-től a Long Island-i Egyetem európai szellemtörténet professzora. 1969-ben a dél-afrikai Potchefstroomi Egyetem politikai filozófia vendégprofesszora. 1973–1974 között a michigani Hillsdale Főiskola filozófia vendégprofesszora. 1983-ban a Yale Egyetem vendégprofesszora, az argentínai Mendozai Egyetem díszdoktora. A magyarországi rendszerváltást követően az ELTE-n vallásfilozófiát adott elő, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem filozófiaprofesszora volt. 1995-től volt a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt, de Magyarországon is tanított, publikációi megjelentek főként politikai jellegű, hazai folyóiratokban. 1992-től legtöbb könyve magyar nyelven is napvilágot látott. Molnár hatása publicisztikáján, önálló könyvein, utazásain, tanítványi és baráti kapcsolatain, illetve akadémiai nexusain keresztül érvényesült. Kora egyik legszélesebb körben ismert személyisége volt, aki meglátásaival és sokszor kendőzetlen véleményével erős visszhangot volt képes kiváltani előbb Amerikában, majd szerte a világban. A konzervatív analízis jelentős alakja, jobboldali politikaelméletével a mai magyar kormányzat-felfogás alakulására is befolyást gyakorolt.
A Valóság folyóirat rendszeresen közöl publikációkat, melyek Molnár Tamás munkásságával foglalkoznak, ezzel is ápolva emlékét.
A TIT havi folyóiratának 2012. decemberi számában olvasható Molnár Tamás filozófusról szóló áttekintő írás, hagyatéka gondozója és ismerője, Mezei Balázs tollából. A tanulmány összegzi Molnár Tamás szellemi hagyatékát, befolyását, a filozófus ismertségét, viszonyát Magyarországhoz, áttekinti családi hátterét, iskolai éveit, a szellemi hátteret és személyes kapcsolatait, továbbá tömören summázza életművét. Az írást válogatott bibliográfia egészíti ki.
Dr. Prieger Adrienn és dr. Pomeisl András József tanulmánya a lap 2019. decemberi számában található. A „világvége utáni hely" – Amerika Molnár Tamás szemével c. cikk Molnár Amerika-kritikájának miértjét vizsgálja.
2020-ban halálának volt tizedik évfordulója, a decemberi lapszámban S. Király Béla szerkesztésében egy Molnár Tamással készült francia nyelvű életút-interjú olvasható magyar fordításban, a kapcsolódó Molnár–Camus levélváltás kíséretében.
2021-ben „Molnár Tamás" kategóriában is meghirdette cikkpályázatát a Valóság – a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával. A 100. évfordulóra megjelenő 2021. júniusi számban a két díjazott pályamű, Pető Zoltán: „Isten és a filozófus" – Molnár Tamás vallásfilozófiája című pályamunkája, valamint Pánczél Hegedűs János: A molnári jobboldal ösvényein. Molnár Tamás politikai filozófiai alapvetései a jobboldalnak című cikke fontos elemzéseket tartalmaz.