Dr. Gáll Ferencné Gróh Ilona, Solymosi-Tari Emőke, Fabényi Réka, K. Udvari Katalin, Sulyok Miklós és Sinkó István

A Művészetelméleti Tagozat művészetpedagógiai különdíjasai

A Művészetelméleti Tagozat január 11-i ülésén napirend előtt köszöntötte a 2017. évi különdíjasait, akik kiemelkedő művészetpedagógiai munkásságuk méltatásaként részesültek a tagozati kitüntetésben. Solymosi-Tari Emőke tagozatvezető és Sulyok Miklós akadémikus laudálásával Fabényi Réka, dr. Gáll Ferencné Gróh Ilona, K. Udvari Katalin és Sinkó István pedagógusoknak adták át az okleveleket.
A tagozat ezen az ülésen döntött a 2019. évi programterveiről, amelynek része a tagozat állandó programsorozatainak – Keddi kaleidoszkóp, kismonográfiák megjelentetése – folytatása. Az ülésen résztvevő akadémikusok szavazataikkal megerősítették a Tagozati Döntés-előkészítő Bizottság tagjainak delegálását, valamint döntést hoztak az országos hatáskörű civil szervezetek támogatási javaslatáról. A tagság konzultált továbbá a 2018/19-es ösztöndíjas jelölésekről és annak menetéről, valamint a 2017. novemberi Keleti hatások és motívumok a magyar művészetben című tagozati programként megvalósult, nagy sikerű konferencia lehetséges folytatásáról.

LAUDÁCIÓK
 
Fabényi Rékának szóló laudáció a Művészetelméleti Tagozat művészeti nevelésben kimagasló eredményt elért pedagógusoknak adható Művészetpedagógusi Különdíjának átadásakor
 
Fabényi Réka, a Budapesti Csalogány Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és Módszertani Intézmény ének-zenetanára, pályája kezdete óta foglalkozik művészeti neveléssel, maga is zenei képzettségű kórusénekes. A művészet területei óvodapedagógusi munkája során mindig különösen fontos voltak számára. 1996-tól a mai napig a gyógypedagógia területén dolgozik, legfőbb nevelési eszköze a zene.
2004 óta a Csalogány Iskola Művészeti Munkaközösségének vezetője, itt több művészeti területtel is foglalkozik, mint a zene, a tánc, a dramatikusjáték, és az irodalom. Az Iskola tanulói területi, megyei és országos versenyekre is eljutottak, elismerő sikereket aratva.
Az Iskolában immár húsz esztendeje vezeti a Csalogány Kórust, akikkel számos rangos helyen, versenyeken és fesztiválokon szerepeltek, értékes elismerő okleveleket szerezve.
Több éve tanítja az emeltszintű ének-zenét a középsúlyos értelmi fogyatékos fiataloknak a Kodály-módszerrel, kiegészítve azt egy speciális metódussal, az ún. Ulwila színeskotta-módszerrel, amivel a sérült gyerekek is megtanulhatnak kottát olvasni, hangszeren játszani. Ezt a kottaolvasási és zenélési módszert Heinrich Ullrich német gyógypedagógus dolgozta ki, majd Vető Anna gyógypedagógus, a Zene Mindenkié! Egyesület alapítója 1991-ben adaptálta magyar viszonyokra és ezzel megkezdődött az értelmileg sérült gyermekek zeneoktatása.
Fabényi Réka szintén 2004-óta a Zene Mindenkié! Egyesület, Parafónia Zenekarának vezetője. A tizenhárom tagú zenekar értelmileg akadályozott, középsúlyos értelmi fogyatékos fiatalokból áll (www.parafonia.hu). Úgy a Csalogány kórusnak, mind a Parafonia zenekarnak több cd- lemeze jelent meg és számos sikeres itthoni és külföldi szereplése, fellépése volt már. Számos híres művésszel,  zenésszel muzsikálhattak együtt, mint például Kobayashi Keniciro, néhai Sir Roger Moore, az Unicef különleges nagykövete, Fischer Iván, Gonda János, Szőnyi Erzsébet, Keönch Boldizsár, Mukk József, a Kaláka együttes, a Tomkins Énekegyüttes, Szvorák Katalin, a Talamba Ütőzenekar.
Az MMA fontosnak tartja a művészetek, köztük a zene terápiás hatásának vizsgálatát, ezért az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutató Intézete tavaly ősszel egy konferenciát szervezett, ahol dr. Turi Ferenc pszichiáter előadásában tételesen ismertette az orvostudomány mai állását arról, hogy miként gyógyít a zene. Csókás Anna RSCJ nővér pedig a tánc gyógyító szerepét mutatta be.
A Budapesti Fesztiválzenekar igazgatója a következőképpen méltatja Fabényi Réka munkásságát: „A Budapesti Fesztiválzenekarral több alkalommal fellépett (Kakaókoncerten, a Corinthia Szállodában, a Kiscelli Múzeumban, s legutóbb a CEU-n) a Parafónia zenekar Fabényi Réka vezetésével. Személyében különleges, nagy szakmai tapasztalattal és felkészültséggel rendelkező pedagógust és zenészt ismerhettünk meg, akire a magyar társadalomnak fokozottan szüksége van, hiszen »A zene gyógyító ereje képes kitárni az értelmi fogyatékos gyermekek lelkének kapuit.« Ebben a segítő munkában játszik nélkülözhetetlen szerepet Fabényi Réka."
Fabényi Rékát 2015-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntetették ki a középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek zenei nevelésében végzett kiemelkedő munkájáért.
 
Budapest, 2018. január 11.
Sulyok Miklós 



Dr. Gáll Ferencné Gróh Ilonának szóló laudáció a Művészetelméleti Tagozat  művészeti nevelésben kimagasló eredményt elért pedagógusoknak adható  Művészetpedagógusi Különdíjának átadásakor
 
Dr. Gáll Ferencné Gróh Ilona zenepedagógus a Ringató módszer kidolgozásáért és a módszert alkalmazó országos, sőt már határainkon is túl terjedő hálózat kiépítéséért és irányításáért kapja meg az oklevelet.
A Ringató családi művészeti nevelési program (melynek sokatmondó jelszava: „Vedd ölbe, ringasd, énekelj!") lényege, hogy a csecsemők, illetve kisgyermekek (születésüktől nagyjából hároméves korig) az édesanyjukkal és édesapjukkal közösen mondókákat, mozgásos játékokat, dalokat (főként népi gyermekdalokat) tanulnak és adnak elő közösen, nagyobb csoportban, vezető irányításával. A szülők így újra elsajátíthatnak egy olyan hagyományt, amely régen a paraszti kultúrában természetes része volt az életnek, hiszen régen az anyák ösztönösen énekeltek kisgyermekeiknek, illetve játszottak velük olyan játékokat, amelyekben a zene, az éneklés, a ritmikus mozgás meghatározó. Magam is részt vettem egy alkalommal egy olyan eseményen, amelyen egy hatalmas teremben több száz anya, apa és kisgyermeke énekelt együtt Ili és tanítványai, többek között saját lánya irányításával. Magam is láthattam tehát, milyen csoda születik meg kicsik és nagyok szívében a munkája nyomán.
Gállné Gróh Ilona diplomáját a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem ének-zene-népművelés szakán szerezte. Énektanár, karnagy, szaktanácsadó, zeneóvoda-vezető, népzenei táborok vezetője, országos és határainkon túl rendezett konferenciák rendszeresen meghívott előadója, hazai és a határainkon túl élő magyar közösségek számára tanfolyamok, szakmai rendezvények szervezője és előadója.
A kodályi zenei nevelési elveken nyugvó Ringató módszert az 1990-es évek elején kezdte kidolgozni, a Ringató zenei nevelési hálózat kiépítését pedig 2004-ben kezdte meg Magyarországon és külföldön, ezzel összefüggésben továbbképzéseket vezet, zenepedagógiai és zenei ismeretterjesztő előadásokat tart. 2006-tól képzi a Ringató foglalkozásvezetőket, akik így szerte az országban és külföldön is sok-sok ezer – vagy mára inkább már több százezer – szülőnek és kisgyermeknek adják meg a közös zenés játék örömét, valamint ezáltal a személyiségfejlődés és a szülő-gyermek kapcsolat szorosabbá válásának különleges lehetőségét. Gállné Gróh Ilonának számos nagysikerű kötete is megjelent, melyek ugyancsak nagy jelentőségűek, hiszen így a családok otthon is széles repertoárból válogathatnak a közös énekléshez, játékhoz. Egészen kivételes sikert ért el a Ringató. Ölbéli játékok, mondókák, dalok című könyv és CD, mely 2012-ben jelent meg, és már 30 ezernél is több példányban kelt el.
Amit Gállné Gróh Ilona létrehozott, az egyedülálló a magyar művészeti nevelésben. Visszahozott valamit, egy igazi csodát, ami modern világunkban már-már elveszni látszott. Tevékenységével elnyerte a Forrai Katalin-díjat (2007), a Nemzetközi Forrai Katalin-díjat (2015), majd az EMMI-től a Pro Familiis díjat (2016).
Nagy öröm számomra, hogy Gállné Gróh Ilonának mint a művészeti nevelésben kimagasló teljesítményt nyújtó pedagógusnak a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozata elismerő oklevelét adhatom át. A Tagozat nevében szívből gratulálok és további eredményes munkát kívánok.  Énekeljen és játsszon együtt sok százezer anyuka, apuka és kisgyermek.
 
Budapest, 2018. január 11.
Solymosi-Tari Emőke



K. Udvari Katalinnak szóló laudáció a Művészetelméleti Tagozat művészeti nevelésben kimagasló eredményt elért pedagógusoknak adható Művészetpedagógusi Különdíjának átadásakor
 
K. Udvari Katalin gordonka-  és szolfézs tanárnak, a Psalmus Humanus Művészetpedagógiai Egyesület alapító elnökének olyan lehetőséget nyújtott az élet, amilyen keveseknek adatik meg. Kecskeméten az elsőként megalapított Ének-Zenei Általános Iskola legelső osztályának tanulója lehetett, így az 1950-es években személyes résztvevője volt Kodály Zoltán iskola- és óralátogatásainak, valamint a mestert köszöntő hangversenyeknek. Mindez meghatározta egész életét, de különösen az utóbbi 20 évben a kodályi filozófia szellemében folytatott példamutató tevékenységét.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Tanárképző Tagozatán gordonka-szolfézs tanári diplomát szerzett, majd évtizedeken át zeneiskolai gordonkatanárként dolgozott. 1998-ban dolgozata, mely bemutatta, hogy milyen hosszútávú pozitív hatása van a Kodály-pedagógiának, I. díjat ért el, és innen felgyorsultak az események.
Az azóta eltelt, eredményekben gazdag időszaknak most csak néhány fontos állomását jelzem. 2000-ben, a kecskeméti Ének-Zenei Általános Iskola alapításának 50. évfordulójára jelent meg Udvari Katalinnak az iskola történetét feldolgozó könyve, majd 2000 és 2001 fordulóján megszervezte a Psalmus Humanus művészetpedagógiai program bemutatását, bizonyítva, hogy a legkorszerűbb módszerekkel is hűnek lehet maradni a kodályi alapvetéshez. 2002-ben alapító elnöke lett a Psalmus Humanus Művészet­pedagógiai Egyesületnek. Az Egyesületben olyan, a művészetpedagógiában innovatív módon dolgozó szakembereket gyűjtött össze, akik Kodály művészeti nevelési koncepciója alapján, de a mai kor kihívásainak megfelelően kidolgozott, új módszerekkel értek el kimagasló eredményeket. A szakemberek között olyanok is vannak, akik fogyatékkal élők művészettel történő fejlesztését végzik, mint ahogyan olyanok is, akik hátrányos szocio-kulturális helyzetű diákok felzárkóztatását végzik nagy sikerrel.
Udvari Katalin fáradhatatlanságának köszönhetően már 2002-ben megjelent az újabb vaskos kötete, amely immár az új jó gyakorlatokra koncentrált: Psalmus Humanus" Hagyomány és megújulás a kodályi zenepedagógiában címmel.
Jöttek aztán sorba a nemzetközi és országos konferenciák és fórumok, amelyeket megszervezett, a nagyszerű filmek, amelyeknek forgatókönyvét megírta, majd 2006-ban újabb kötet: „Psalmus Humanus" Integrált művészeti nevelés az iskolában és a családban" címmel. 2008-ban az UNESCO támogatásával megnyílhatott a Psalmus Humanus Integrált Művészetpedagógiai Konzultációs Műhely, melynek Katalin lett a vezetője.
És a sok nagyszerű eredmény között talán a legnagyszerűbb, mivel ez annyi pedagógus munkáját lendítette előre: Udvari Katalin 2010-ben Tehetséggondozás Kodály szellemében címmel – 30 órás akkreditált tanár-továbbképzési programot dolgozott ki. A hiánypótló, kivételes inspirációt nyújtó tanártovábbképzésből azóta évente általában kettőt tudnak tartani, a résztvevők immár százainak hálálkodó levelei pedig egyre csak gyűlnek. 
Udvari Katalint a Pedagógus Szolgálatért Emlékéremmel tüntették ki.
Most pedig a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozata elismerő oklevelét szeretném átnyújtani a Psalmus Humanus Művészetpedagógiai Egyesület elnökének, gratulálva a kodályi nevelési filozófia megőrzéséért, ugyanakkor a magyar művészetpedagógia megújításáért kivételes elhivatottsággal végzett munkájához, és további sok szép eredményt és követőt kívánva.
 
Budapest, 2018. január 10.
Solymosi-Tari Emőke 



Sinkó Istvánnak szóló laudáció a Művészetelméleti Tagozat művészeti nevelésben kimagasló eredményt elért pedagógusoknak adható Művészetpedagógusi Különdíjának átadásakor
 
Sinkó István 1951-ben született, s 1975-ben végzett a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, képzőművész, szakíró, művészetpedagógus. Sokoldalú munkásságának vezérfonala az oktatás. Több évtizedes oktatói tapasztalatait a művészeti nevelés minden területén, minden korosztályban és minden szinten kamatoztatta. A hivatalos nevelésben és az amatőr oktatásban egyaránt részt vesz. Az állami oktatásban – az általános iskolai rajztanárságtól a Képző- és Iparművészeti Szakgimnáziumon át  (jelenleg a Festőszak vezetője) egyetemi óraadásig – ugyanúgy tevékenykedik , mint ahogy fáradhatatlanul dolgozik a kreatív amatőroktatásban, az immár legendás GYIK Műhely (Gyermek Ifjúsági Képzőművészeti Műhely) tanáraként majd vezetőjeként, a zebegényi Szőnyi Tábor ifjúsági csoportjainak irányítójaként, a Galéria Képzőművészeti Kör festőszakkörének oktatójaként, s nem utolsósorban a vizuális pedagógia elméleti szakembereként, előadóként és tantervíróként, valamint múzeumpedagógusként járul hozzá a magyar művészetoktatáshoz.
Sinkó pályája elején Szabados Árpád rajzszakkörében kapott mélyen bevésődő útmutatókat, és éppen a Szabados által 1975-ben alapított GYIK Műhelyben taníthatott később, amelynek vezetését is átvette az alapító, majd Szemadám György irányítása után (1993–2013). Ezekben a kivételesen kreatív években Szabados Árpáddal és Szemadám Györggyel együtt a Magyar Televízió számára ismeretterjesztő filmek készítésében is közreműködött (Múzeumosdi, Játéka).
Sinkó Istvánnal több mint húsz évig tanítottam együtt a Galéria Képzőművészeti Körben és évekig a zebegényi Szőnyi festőiskolában, ahol közelről figyelhettem kivételes animáló képességét, energiáját és empátiáját, azt, ahogy folyamatos intenzitással követte-támogatta tanítványai művészeti és lelki-emberi fejlődését a tanulóidő alatt és sokszor a későbbi években is. Képzőművészeti Körünkből nagyon sok, ma már pályára került aktív és megbecsült alkotóművész került ki, de legalább annyian szabadidős amatőr alkotók is lettek; mindenféle korosztályú és társadalmi státuszú lelkes művészetkedvelők.  Sinkó István ugyanis, noha a legtöbb idejét a gyermek- és ifjúsági oktatásban töltötte el, ugyanúgy megtalálja a hangot a szabadidejében alkotótevékenységet folytató közgazdászprofesszorral, vagy festőművész háziorvossal is. Kiérlelt szakmai tapasztalatait, pontos és árnyalt kritikai meglátásait humorral oldva, az oktatás során a tanulást és az alkotást mindenki számára koncentrált és életre szóló jelenlétté képes tenni.
 
Budapest, 2018. január 11.
Lajta Gábor