Török Péter: A Szent István Bazilika kútja - látványterv

„Lelkem a küzdés, szívem lett az álom"

Török Péter tájépítész előadása

Török Péter tájépítész vetített képes előadás keretében október 24-én mutatta be azokat a munkáit, melyeknek köszönhetően nagyon sok hazai települést csinosított meg. A háznagyi teendőket ezúttal Kernács Gabriella látta el. Laudációjában hangsúlyozta, hogy Török Pétert lehetetlen valamelyik művészeti ághoz kötni, hiszen „az építészeknek kertész, a kertészeknek építész. Ugyanakkor képzőművész is. Munkái, vagyis az épített kertek, a land art jegyeit hordozzák".
Török Péter vetített képes előadásában először a budapesti Szent István Bazilika előtti tér jelenleg ismert formájának kialakítását mutatta be. Kifejtette, hogy itáliai minták alapján tervezte meg a térszerkezetet, lévén hogy már ifjú kora óta „Itália bűvkörében" él. Megtudtuk: a bazilika mellett felépített díszkút helyén egy rég megásott kút volt, amit a kivitelező egy vaslemezzel le akarta fedni. Török Péter azonban nem hagyta eltüntetni, a kutat újra kiásatta és a most is látható formában megépíttette. Előadásában továbbá bemutatta, hogy milyen terveket dolgozott ki a budai várkert revitalizálására. Mint ismeretes, ez az elképzelése nem valósult meg. De a meg nem valósult tervei sorát folytatva bemutatta a pannonhalmi elképzeléseit is. Az ide álmodott tervei közül a Szent Márton hegyi arborétum felé néző kilátóterasz megvalósult ugyan, de a többi elképzelése már nem.
Megvalósult azonban a fővárosi Nemzeti Színház környezetébe tervezett park-kompozíciója. E kapcsán kifejtette: a művészet története a vágyakozás története. A rómaiak a görögök után vágyakoztak, a reneszánsz pedig a rómaiak után. A Nemzeti Színház parkjában kialakított szoborpark a teátrum folytatása. A színház tehát nem ér véget az épület falainál. A színháztörténet, a kertművészet-történet és az egyetemes építészettörténet segítségével olyan színházi képek jelennek meg a különböző díszletelemeken keresztül a kert meghatározott pontjain, melyek szoros kapcsolatban vannak a teátrumok világával. A főbejárat előtti tér hajóorr-szerűen nyúlik egy, a Duna kiterjesztéseként értelmezhető vízfelületbe. Elmondta: ezzel az épületnek a folyóval kialakított szerves kapcsolatát szerette volna kiemelni, mintegy „hajóra emelte a színházat". A hajóorr előtti vízfelületben fekve látható a felrobbantott régi Nemzeti Színház főhomlokzatának a sziluettje, amely Török Péter szerint úgy emelkedik ki a vízfelületből, mintha egy emlékkép lenne. Hozzátette: a Duna-parti oldalra Vörös kősivatagot idéző színes mészkő burkolat és spirituális építmények kerültek. Ilyen az emberléptékű nyírt sövényből kialakított labirintus, valamint a „zikkurat", amely Bábel tornya vagy a maja Nap-piramisok távoli idézeteként fogható fel. Az építményből a reneszánsz szellemben komponált kertbe jut ki a látogató – mondta Török Péter, aki a továbbiakban bemutatta a hajósi volt érseki kastély általa megszépült parkját, valamint az ugyancsak a nevéhez köthető sárospataki Rákóczi vár parkját és az orosházi főteret.
October 24, 2018  |  török péter kernács gabriella