Meghalt Daróci Bárdos Tamás zeneszerző

Életének 88. évében 2019. augusztus 27-én elhunyt Daróci Bárdos Tamás Erkel-díjas zeneszerző, zenepedagógus, aki a Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti Tagozat zenepedagógiai díjazottja volt 2017-ben. Egész életét meghatározó egyéniség édesapja: Bárdos Lajos, a hazai kóruskultúra egyik vezéralakja. A magyar népdal iránti szeretete, elkötelezettsége is ebből a családi szellemi örökségből való. Sziporkázóan lelkes, szellemes egyénisége is közrejátszott abban, hogy édesapja nyomdokain közösséget tudott teremteni a humor és a zene nyelvén. Zeneszerzőként, karnagyként és zenetanárként egyaránt kimagaslót alkotott. Daróci Bárdos Tamás a Bárdos Lajos Társaság társelnöke, a KÓTA tiszteletbeli társelnöke, a Magyar Muzsikus Fórum elnökségi tagja volt.
A balatonmáriai családi nyaraló kertjében számtalan alkalom akadt alkalom a tábortűz mellett közös népdaléneklésre, sőt, sokszor többszólamú kórusba rendeződve is – a közelben nyaraló Vikár László és Lukin László családjaival együtt. Kezdeti csellótanulmányai után 1958-ban Szervánszky Endre növendékeként mint zeneszerző kitűntetéssel diplomázott. Az ezt követő három év a Fővárosi Zeneiskolai Szervezetben szolfézstanítással telt. Már ekkor is több néptáncegyüttes számára készített feldolgozásokat.1961–1970 között a Duna Művészegyüttes karmestereként, zenei vezetőjeként dolgozott. Ennek az időszaknak fő termése a mintegy 50 tánckép és 100 népdalkíséret. A szolnoki és zalaegerszegi néptáncfesztiválokon többször is nyert zeneszerzői díjat. 1971–1990 közt a Magyar Állami Népi Együttes karnagya volt. Ez idő tájt kezdtek sűrűsödni a felkérések: megannyi alkalom elmélyültebb komponálásra. A Szegedi Szabadtéri Színpadon ("Hegyen-völgyön lakodalom", "Májusjárás"), budapesti színházakban ("Luzitán szörny", "Telihold"), a Paulay Ede utcai régi Gyerekszínházban ("Koldus és királyfi", "Távolban egy fehér vitorla" – Katajev), a TV Zenés színházában ("Csodadoktor", "Mézesfazék"), ezen felül három rajzfilm ("Lúdas Matyi", Szaffi", "A tetovált nő") kísérőzenéiben teljesedett ki ez irányú tevékenysége. Legismertebb oratórikus műve: "Az Értől az Óceánig" címet viselő Ady-kantáta (1976). Ennek egyik tétele ("Föl-földobott kő") később zongorakíséretes női kari átiratban önállósult, és az Erkel Színház-beli dalárünnepen, valamint a Fészek Klub-beli 80. születésnapi szerzői esten is elhangzott.
Megrendelések érkeztek önkormányzatoktól, kórusoktól is. A Fehérvári Te Deum, Missa gratiae, Magyar rekviem bemutatói után Székesfehérvár díszpolgára lett (1997). A hajdúböszörményi vegyeskar kérésére írt "Hajdúsági rondó" c. zongorakíséretes kórusmű bemutatóját követően a kórus felvette Daróci Bárdos Tamás nevét. Egyházi műveinek sorában előkelő hely illeti meg további három miséjét. ("Temesvári mise" – Szokolay Sándorral közösen, az 1990-es eseményekre, Ipolybalog község megrendelésére ("Szent Korona mise" – 2002, "Missa mixta – Béres György felkérésére. 2005-ben nyomtatásban is megjelent az OMCE kiadásában.
1974-től sokasodtak az országos szakmai elismerések is. 1974-ben Erkel-díjat,1995-ben Lyra díjat, 2005-ben KÓTA zeneszerzői díjat kapott. 2007 óta pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjének tulajdonosa. 2001-ben Apáczai Csere János-díjban részesült. Ezt a Weiner Szakgimnáziumban 1990 óta folytatott pedagógiai munkásságáért kapta.
Az ifjúkori évek szolfézsoktatásait leszámítva a pedagóguspályát közel 60 évesen kezdte itt, sajnálatos balesetéig: 2014-ig. Diákjai a zeneelmélet, zeneirodalom és népzene óráin találkozhattak vele nap mint nap. Nagyon szeretett tanítani. Elmondható,hogy vokális műveinek legnagyobb része a Weiner Szakgimnáziumban töltött szűk negyedszázadban készült. 2010-ben "Újbuda gyermekeiért" címen a XI. ker. Önkormányzattól 20 éves kiváló pedagógiai munkásságáért kapott oklevelet.
Mindezen túl – a Műegyetemen felkérésre a 2000-es évek elején, több éven át zenei ismeretterjesztő előadásokat tartott angol nyelven. Számtalan kórusversenyen vállalt a KÓTA megbízásából zsűrizést, például a törökbálinti Szőnyi Erzsébet Zeneiskola évente megrendezett regionális szolfézsversenyén is megfordult.
2011-ig tartó alkotói periódusának egyik utolsó gyöngyszeme a fuvolára, zongorára írt „Csángó maszkos tánc" – kevés számú hangszeres művének egyike –, mely a Weiner Szakgimnázium egyik tanárának, Nagy Mártának a felkérésére készült 2010-ben, a sándorfalvai Pallavicini kastély múzeummá avatására. Legutóbbi műve: a furulyára, zongorára írt "20 népdalfeldolgozás" az EMB-nél jelent meg.

Daróci Bárdos Tamást szeptember 16-án 15 órakor búcsúztatják a Városmajori Jézus Szíve templomban.