Elhunyt Halmos Béla

67 éves korában, július 18-án váratlanul elhunyt Halmos Béla Széchenyi-díjas népzenész, népzenekutató, előadóművész, a táncházmozgalom egyik elindítója. 2013. augusztus 9-én, pénteken 14.15-kor a Farkasréti temetőben, a Makovecz-ravatalozóból kísérik utolsó útjára. 
A népzenével 1969-től foglalkozott intenzíven. 1970-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, 1970 és 1972 között, illetve 1979-től 1982-ig a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet városrendező építészmérnökeként gyakorolta is eredeti szakmáját, de már 1969-ben nagy sikert aratott műegyetemi évfolyamtársával, zenésztársával, Sebő Ferenccel a Magyar Televízió Röpülj, páva című műsorának népdalversenyén. Szereplésük – a népdalok előadása gitárkísérettel – csak részben volt sikeres, nagy vitát kavart a zsűriben. Hamarosan felhagytak a népdalok gitárkíséretével, rögtön, ahogy megismerkedtek az eredeti népzenével – főleg a többszólamú hangszeres népi muzsikával. 1969-től 1974-ig a Sebő–Halmos duó, 1974-től 1979-ig a Sebő Együttes tagja volt. 1972 és 1979 között a Bartók Táncegyüttes zenekarvezetője, 1972–73-ban a 25. Színház tagja volt. 1976-tól oktatta a táncházi zenét, 1972-től foglalkozott népzenegyűjtéssel és -kutatással, 1982-ig a Zenetudományi Intézet külső munkatársaként, 1982-től 1985-ig aspiránsként, 1985-től pedig tudományos munkatársként.

Mozgalmi-társadalmi feladatokat is vállalt; különböző népzene-néptánc-táncházas rendezvények (Jászberényi Táncháztábor, Táncháztalálkozók, zsűrizések) szervezésében, lebonyolításában vett részt. Játékfilmek és televíziós műsorok szereplője (Jancsó Miklós: Még kér a nép; Zolnay Pál: Fotográfia, Sámán; Szomjas György: Talpuk alatt fütyül a szél, Rossz emberek) majd, a rendszerváltást követően zenei rendezőként, szerkesztőként és népzenei szakértőként televíziós műsorok és önálló filmek készítésében is részt vett.

Munkásságát egyebek közt A népművészet ifjú mestere és SZOT-díjjal (Sebő Ferenccel megosztva), Állami Díjjal (Sebő Ferenccel és Tímár Sándorral megosztva), Magyar Művészetért Díjjal, Magyar Örökség-díjjal, Budapestért Díjjal (Sebő Ferenccel megosztva), Bartók Béla-emlékdíjjal és Gyula város díszpolgári címével ismerték el. 2013. március 15-én „népművészeti örökségünk ápolásáért, a népzeneoktatás megszervezésében való tevőleges részvételéért, a Táncház Archívum létrehozásáért, a hagyományok megőrzésében és továbbadásában meghatározó jelentőségű, a szellemi kulturális világörökség részét képező táncházmódszer megalkotásáért és elterjesztéséért, rendkívül sokrétű tevékenysége elismeréseként" Széchenyi-díjjal tüntették ki. 2013-tól a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. 

Augusztus 9-én kísérik utolsó útjára 
Halmos Bélát 2013. augusztus 9-én, pénteken 14.15-kor a Farkasréti temetőben, a Makovecz-ravatalozóból kísérik utolsó útjára. A  Széchenyi-díjas népzenészt, népzenekutatót az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Magyar Művészeti Akadémia, a Hagyományok Háza és a Hagyományok Háza Baráti Köre együtt saját hallottjának tekint.

Fekete György búcsúztatója
Mélyen tisztelt hozzátartozók, pályatársak, barátok és emlékezők!
A halál az isteni küldés és az isteni visszahívás utolsó, közös pillanata. Most mi ennek a szomorú időnek vagyunk részesei és hitvalló tanúi.
Vigasztalásul ugyanakkor tudjuk, hogy ha méltó módon éli életét a művész, akkor meghatalmazást kap a teremtésben való részvételre, és továbbfolytatására. Halmos Béla rendkívüli képességű meghatalmazott volt: építész, muzsikus, táncos, sportoló, szervező, kitaláló és segítő ember. Zseni volt. Elhivatott muzsikus, hangszerek, érzelmek, közösségi akarások és összefogások húrjain játszó igazi virtuóz. Így lett az ősi magyar népzene nagy nemzedékének egyik legnagyobb hatású példája, fénypontja, a Magyar Művészeti Akadémia új és maradandó büszkesége. Nem az Akadémia minősítette Halmos Bélát, hanem Ő adta rangját a köztestületnek.
Művészetének hatósugarát egész tevékeny munkájának áldozatával, művészi minőségével növelte felejthetetlenné. Példamutató volt abban is, hogy szilárd nemzettudatát mindig és minden helyzetben megvallotta. Tartozunk tehát Neki. Az Akadémiának kivételes felelősséggel kell emlékét megőrizni, életművét feldolgozni és felmutatni, neveltjeit támogatni, hogy a legendás hagyományőrző maga is a legnemesebb hagyományvilág feledhetetlen őse és hőse maradhasson.
Most beszámoló útjára kísérjük el testvérünket, Halmos Bélát az Úristen színe elé. Hisszük, hogy elismerő és megbocsátó szeretettel kap odaát is méltó megbízatást az egek örökéletű muzsikásai között.

Fekete György
MMA elnök
Budapest, Farkasrét, 2013. augusztus 9. 
July 19, 2013  |  kegyelet halmos béla