Forrás: fidelio.hu / fotó: Mihály László

Életműdíjat kapott Stoller Antal Huba

Díjátadóval egybekötött gálaesttel ünnepelte április 29-én, a tánc világnapját a Nemzeti Táncszínház és a Magyar Táncművészek Szövetsége a Müpában. Az Életműdíjat Stoller Antal koreográfus, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja vehette át. A világnapot, mely a klasszikus balett óriásának tartott Jean-Georges Noverre (1727–1810) születésnapjához kötődik, 1983 óta minden évben április 29-én ünneplik.
„A 21. század a táncművészet előadó-művészeti ága. Mindenhová betüremkedett a tánc" – hangsúlyozta Kiss János, a Magyar Táncművészek Szövetségének társelnöke, a Győri Balett igazgatója, mielőtt bemutatta a hazai táncszakma programnaptárját. A tánc világnapján adták át a budapesti Müpában a Magyar Táncművészek Szövetsége szakmai elismeréseit, köztük az Életműdíjat.
Az évad legjobb végzős növendéke klasszikus balett kategóriában Kovács Kristóf, a Magyar Táncművészeti Egyetem végzős hallgatója, évad legjobb pályakezdő táncművésze modern-kortárstánc kategóriában Keresztes Patrik, a Frenák Pál Társulat tagja lett. Modern-kortárstánc kategóriában Nier Janka, a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakgimnázium végzős növendéke; néptánc kategóriában pedig Sáfrán Balázs, a Magyar Táncművészeti Egyetem végzős hallgatója. Az évad legjobb férfi táncművésze klasszikus balett kategóriában Dmitry Timofeev (Magyar Nemzeti Balett), modern-kortárstánc kategóriában Emődi Attila (GG Tánc Eger), néptánc kategóriában Benedek Attila (Magyar Nemzeti Táncegyüttes, Vasas Művészegyüttes, Bányász Táncegyüttes). A Magyar Nemzeti Balettből Karina Sarkissova vehette át az évad legjobb női táncművésze díjat klasszikus balett kategóriában, míg a modern-kortárstáncosok közül ebben az évben Matuza Adrienn, a Győri Balett tagja, néptánc kategóriában pedig Kriston Fruzsina, a Duna Művészegyüttesből részesült elismerésben. Az évad legjobb alkotója Földi Béla táncművész, koreográfus, a Budapest Táncszínház igazgatója, művészeti vezetője, valamint Hégli Dusán táncművész, koreográfus, a pozsonyi Ifjú Szívek Táncszínház művészeti vezetője. A táncművészetért díjat Ertl Péter táncművész, táncpedagógus, a Nemzeti Táncszínház ügyvezető igazgatója, a táncoktatásért járó díjat Végső Miklós táncművész, táncpedagógus kapta. A tánctudományért díjat Hézső István tánctörténész, tánckritikus (Hollandia) vette át.
2017 életműdíjasa Stoller Antal (1944–) néptánccal, népzenével a Közgazdaságtudományi Egyetem tánccsoportjában, 1958-ban kezdett komolyabban foglalkozni. Mesterei Halupa Béla, Manninger György, Novák Ferenc és Náfrádi László voltak. 1964-ben a többi budapesti együttessel együttműködve létrehozták a HVDSZ Jókai Művelődési Otthonban a Budapesti Néptáncosok Klubját, amit a táncházmozgalom egyik kezdeményének, előzményének tekinthetünk. 1965-ben, az intenzívebb táncos tevékenység érdekében átment a Novák Ferenc által vezetett Bihari János Táncegyüttesbe, ahol hamarosan a társadalmi vezetőség elnöke lett. 1968-ban beiskolázták az akkori Népművelési Intézet hároméves néptánc-asszisztensképző tanfolyamára, ahol 1972-ben kapott B-kategóriás néptáncoktatói működési engedélyt. (Ezt – tízéves szalmai munkája eredményeként – később A-kategóriásra módosították.) Ezután Szentpál Mária tanársegéde lett a táncírás-oktatás területén. Időközben az együttesben Novák Ferenc asszisztensi feladatokkal bízta meg. Első koreográfiáit is a Bihari Együttesben készítette.

1972-ben Foltin Jolánnal, Lelkes Lajossal és Novák Ferenccel közös gyűjtőúton vett részt Erdélyben. Ennek az élménynek a hatására elhatározták, hogy a Budapesti Néptáncosok Klubja folytatásaként táncházat szerveznek Budapesten. Az első az akkori, Liszt Ferenc téri Könyvklubban került megrendezésre együttműködve a Bartók, az Építők és a Vasas együttesek fiataljaival. Kezdettől Novák Ferenc asszisztense volt a Szegedi Nemzetközi Szakszervezeti Néptáncfesztiválok gálaműsorainak létrehozásában. Különböző magyar és külföldi együttesekhez járt néptáncanyagot tanítani. Ebben a minőségében kapott felkérést 1974-ben a miskolci Avas Táncegyüttes művészeti vezetésére. Eközben – mérnöki hivatásának gyakorlása mellett – továbbra is asszisztens és aktív táncos volt a Bihariban.
1976-ban Miskolcra költözött és bekapcsolódott a megyei táncéletbe. Szervezte a szinpadi és hagyományőrző táncmozgalmat, gyűjtéseket kezdeményezett és végzett. Később megbízták a megyei néptánc szakfelügyeletével. A gyűjtő munka hatékonysága érdekében társaival megalakította a BAZ megyei néptánc-, népzene- és viseletkutató szakkört, amely folyamatosan együttműködött a MTA Zenetudományi Intézet Néptánc Osztályával. Aktív részese volt a MTV által szervezett „Röpülj páva!" népművészeti vetélkedő megyei műsorainak. A tévés elődöntő és döntő megyei műsorát is ő rendezte. 1978-ban a Miskolcon akkor alakult Középiskolás Diákok Önképzőkörének („KÖDMÖN") művészeti vezetője lett. (Ekkor hagyta ott eredeti szakmáját.)
1979-ben az Avas Együttes vezetőjeként megbízást kapott a Szegedi Nemzetközi Szakszervezeti Néptáncfesztivál gálaműsorának megírására és a kétrészes műsor koreográfiájának elkészítésére, megrendezésére. A program „Vásár" címmel került a Dóm téri nagyszínpadra. Ezt követően, 1979-ben felkérték a budapesti Vasas Táncegyüttes művészeti vezetőjének, amit először úgy vállalt el, hogy egyidejűleg tovább irányította az Avas Együttes és a KÖDMÖN munkáját is. 1999-ig volt a Vasas művészeti vezetője. 1980-ban visszaköltözött Budapestre. A Vasas vezetése mellett megbízást kapott a Magyar Művelődési Intézet keretében alakuló Néptáncosok Szakmai Háza, országos néptáncos-népzenei módszertani központ megszervezésére és vezetésére. Itt 1987-ig volt vezető, amikor leváltották egy közben alakult kulturális kisszövetkezetben vállalt mellékállású elnökhelyettessége miatti összeférhetetlenség indokával. Ezután munkatársként dolgozott tovább a Szakmai Házban. Közben 1983-ban egy évig néptáncoktató asszisztensként működött a Néphadsereg Művészegyüttesénél. Az együttesvezetés, koreografálás és a módszertani munka mellett kapcsolatot alakított ki az idegenforgalommal és a kapcsolódó nagyrendezvényekkel. Kezdettől részt vett a Budapesti Tavaszi Fesztivál folklór programjainak összeállításában és kivitelezésében, tanácsadója volt az IPV-nek, 1984-től négy nyáron át szervezte a Budavári Népművészeti Napokat.
1990-ben Novák Ferenc felkérte a Honvéd Együttes szervezési és műszaki osztályvezető főmérnökének, amivel visszakanyarodott eredeti szakmájához, de részt vállalt a művészeti munkában is. 1992-ben Novák Ferenccel megalapították a KOREOART Kulturális és Szolgáltató Betéti Társaságot, amely jelentős kulturális rendezvényeket valósított meg (Galga menti passió, Táncháztalálkozó 1993, Tavaszhivogató buli a BS-ben, Millenniumi Fesztivál a Hősök terén 1996-ban, az Atlétikai Európa-bajnokság nyitórendezvénye, Millenniumi Sokadalom 2000–2001). A betéti társaság ügyeit ügyvezetőként, alkalmazottak nélkül intézte.
Jelenleg a 2000-ben bejegyzett Vitézi Ének Alapítvány kuratóriumának elnöke. Az alapítvány feladatának tekinti a Honvéd Együttes alkotói-előadói tevékenységének támogatását, a létrehozott művészeti értékek megőrzését, archiválását, az együttes tagjainak szakmai továbbképzését, valamint népművészeti nagyrendezvények szervezését, a kulturális, népművészeti értékek felkutatását és összegyűjtését, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenységet.

Szili regrutabál – a Vasas Táncegyüttes Obsitos Csoportja előadásában
Az MMA Népművészeti Tagozatának „Zúg az erdő, zúg a mező…" című műsorát Mucsi János és Stoller Antal Huba szerkesztette és rendezte.
teisipäev, 2. Mai 2017. a  |  stoller antal életműdíj