Aranykönyv

Az MMA Kiadó 2018. november 21-én mutatta be Mensáros László: Arany című könyvét az Örkény Színházban. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész egész életét a magyar irodalom népszerűsítésének szentelte. Színházi darabokban és filmekben alakított szerepei mellett szívesen vállalt önálló esteket, különösen Arany János költészete állt közel szívéhez. Mensáros Arany-estje egy 1983-as bemutatóval kezdődött, majd a színészóriás időről időre – néha kicsit átalakítva – élete végéig műsoron tartotta az előadást. A könyv a színész és a költő kapcsolatát elemzi, és számos érdekes adalékkal szolgál Mensáros László életéből. A kötethez egy CD is tartozik, amelyen a színész Arany János műveit szavalja.
Mi a hasonlóság egy 19. században alkotott költő és egy 20. században élt színművész között? Hogyan hatott Arany János lírája Mensáros László művészetére? Egyebek mellett erre keresi a választ a könyv, amelyben Ablonczy László újságíró, kritikus és Falusi Márton költő, az MMA MMKI munkatársa tanulmányait olvashatjuk, valamint Mensáros László fia, Mensáros Péter emlékezik édesapjára.
Mensáros László 1926-ban született Budapesten. A Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium tanulója volt, már ekkor elkezdett ismerkedni a színészettel. Fiatalon a Belvárosi Színházba került, ahol Góth Sándor tanítványa lett. Később az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájában tanult, majd a Várkonyi Zoltán vezette Művész Színház ösztöndíjasa volt. 1948-ban bekerült a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahonnan hamarosan politikai okokra hivatkozva eltávolították. Tiltott határátlépést követett el, de elfogták, és 13 hónap börtönbüntetésre ítélték. Politikai szerepet vállalt az 1956-os forradalom és szabadságharcban is. Ezek az események egész életére hatással voltak. Egy ideig csak segédmunkásként dolgozhatott. Emberi és művészi nagyságát dicséri, hogy ilyen múlttal a háta mögött generációjának egyik legnagyobb egyéniségévé vált. Őt idézve: „A tehetséges színész önmagában egy nagy gondolat, egy örök probléma képviselője. Keresés valami megoldás felé, feszültség a bizonytalanság miatt." Mensáros egész életében vívódó, érzékeny, igazságkereső ember volt. A tőle idézett gondolatokat kutatta Arany műveiben is.
A könyv első tanulmánya Ablonczy László tollából származik. A Magyar Művészeti Akadémia tagja jól ismeri Mensáros László pályafutását, hiszen „Szélfútta levél"… Évek Mensáros Lászlóval címmel önálló könyvet is írt a színészről. Ez a tanulmány részlet ebből a műből. Ablonczy felidézi az 1983-ban, az Egyetemi Színpadon tartott Arany-estet és az 1992-ben, a Várszínházban előadott ugyanilyen címmel bemutatott produkciót. Egy olyan művész portréját tárja elénk, aki a legapróbb részleteket is figyelemmel kísérte. Még az is fontos volt számára, hogy a pódiumon található asztalt a nézőtérről mindenki jól lássa. Ha a korábbi darabot összehasonlítjuk az élete végén előadottal, azt látjuk, hogy talán egyetlen helyen volt változás. A korábban előadott 3 balladából (Ágnes asszony, Szondi két apródja, Tengeri hántás) csak egy maradt meg 1992-ben. Az Ágnes asszony. Talán a bűntudat miatt akarta kiemelni ezt a művet? Talán drámai vallomásnak szánta a balladát, hogy az est végére tette? Mi volt a célja a ruháját a patakban mosó asszonnyal? Nem tudjuk, csak sejtjük.
Mensáros különösen figyelt arra, hogy a kiválasztott Arany-versek és szemelvények az ő életére asszociáljanak. A könyvek iránti mohó vágy például mindkettejük ifjúkorát idézte. Mensáros egyik nagy kedvence volt A rab gólya című vers, amely a börtönben eltöltött időre emlékeztette. „messze nézne, de ha nem lát / Négy kerítés négy magas fal / Jaj, mi haszna! / Bár akarna, / Kőfalon nem látni átal." Arany Letészem a lantot című versében pedig a levert forradalomra, 1956-ra emlékezett.
De nemcsak azt mutatta meg Arannyal, ami megtörtént vele, hanem azt is, ami nem. Ami hiányként maradt meg benne egész életében. Ahogyan a Családi kört szavalta, átélhette művészként azt, amit családapaként, férjként nem tudott. Ebben is segítségére volt Arany János művészete.
Falusi Márton költő ugyanezt a nagyon finom kapcsolatrendszert boncolta a kötetben helyet kapó tanulmányában. Megtudjuk, hogy a versek mellett Mensáros szívesen mondta Arany hősénekeit, balladáit is. Falusi kitért arra, hogy Mensáros Arany-lemeze a hallgató intellektusát erősíti. Idézi naplóját, ami plasztikus korrajz, és felteszi a kérdést: Milyen közönséget szólítottak meg ezek a művek? Kik érdeklődtek az ilyen estek iránt? És vajon a jó verseket mindig lehet-e jól mondani? Fontos kérdések ezek, különösen napjainkban, amikor egyre kevesebben értenek a versmondáshoz, és sajnos egyre kevesebben kíváncsiak a versekre.
A könyv nem csupán Mensáros Aranyhoz fűződő kapcsolatát elemzi, hanem fontos életrajzi adalékokkal is szolgál róla. Fia elbeszéléséből a kitűnő művész magánéletéről is sok mindent megtudhatunk. Egyebek mellett Mensáros saját családjához fűződő kapcsolatáról is, de olvashatunk legjobb barátairól, Tolnai Kláriról vagy Darvas Ivánról. A könyvben betekintést nyerhetünk a valláshoz fűződő viszonyához is. Ahogy Mensáros írja: „Három sorsforduló volt az életemben. Amikor Istenhez eljutottam 30 évesen, Krisztushoz eljutottam 55 évesen, és nemrég 58 éves fejjel Szűz Máriához."Mensáros nem volt hajlandó fellépni egyetlen kommunista ünnepen sem. Nem vállalt szerepet sem április 4-én, sem november 7-én. Ez az állhatatos magatartás jellemezte egész életében.
És hogy mennyire ismeri az utókor Mensárost? Csak remélhetjük, hogy nem úgy, ahogy fia, Péter emlékezik arra, ami megtörtént az egyik Mensáros László Alapítvány díjazottjával. A fiatal színész, miután megkapta a díjat, megkérdezte: Ki is Mensáros László?
A könyv utolsó fejezetében, a Mensáros számára legfontosabb Arany-verseket olvashatjuk, például a Fiamnak, az Évnapra vagy a Meddő órán címűt. Az utolsó vers pedig egyben búcsú is mind Aranytól, mind Mensárostól:
„Életem hatvanhatodik évébe'
Köt engem a jó Isten kévébe,
Betakarít régi rakott csűrébe,
Vet helyemre más gabonát cserébe."
 
(Mensáros László: Arany. Budapest, 2018, MMA Kiadó, 136 p. [CD-melléklettel], 3400 Ft)

A könyv CD-melléklete a Hungaroton kiadásában 1989-ben megjelentetett, ma már ritkaságnak számító Mensáros László Arany János verseit mondja című lemez hanganyagát tartalmazza.

A kiadvány kapható az Írók Boltjában, a Fókusz Könyváruházban vagy kedvezményesen megrendelhető a www.mmakiado.hu weboldalon!
neljapäev, 6. Detsember 2018. a  |  könyvajánló ablonczy lászló mma kiadó arany jános mensáros lászló