A lapszámok a magyar-muveszet.hu címen böngészhetők!
 
 

Magyar Művészet – III. évfolyam, 4. szám

A Magyar Művészeti Akadémia Lapja • III. évfolyam, 4. szám • 2015. december
Megjelenik negyedévente.
Ára számonként: 990 Ft • Nyomás: Kontaktprint • ISSN 2064-3799
168 oldal

Vallás és művészet


A Magyar Művészet decemberi száma a vallás(ok) és a művészet(ek) kapcsolatát, valamint az ünnepek közösségformáló szerepét és kultúratörténeti sajátosságait elemzi. A tanulmányok többsége – melyeknek alaphangját a nyelvtudós Tolcsvai Nagy Gábor esszéje adja meg – az első, kisebbik hányada az utóbbi problémakörhöz kapcsolódik.[*]
Szerzőink közül többen is (Korpics Márta, M. Tóth Géza, Lőrincz Zoltán, Rácsok Gabriella, Békési Sándor, Béres István) azt vizsgálják, hogyan képesek tudatosítani a művészeti alkotások azokat a spirituális szükségleteket, amelyek végső soron csak a vallási tapasztalatban, a hitélményben elégülhetnek ki. Ez a megközelítés egyfelől az ún. tudományos és a teológiai esztétika fogalmi apparátusának és módszertanának elvi/elméleti alapjaira kérdez rá, másfelől (Papp Ágnes Klára, Parlagi Gáspár, Jankovics Marcell, Balogh Csaba írásaiban, illetőleg Szőnyiné Szerző Katalinnak Marton Évával folytatott beszélgetésében) lehetőséget kínál a vallásos ihletésű művészeti alkotások művelődés- és kultúratörténeti hatásának vizsgálatára is. A konkrét műveket és azok hatástörténetét elemző dolgozatok esztétikatörténeti kontextusba ágyazódnak (Vassányi Miklós és Kulin Ferenc esszéin kívül lásd a Klasszikusok és kortársak a vallások és a művészetek kapcsolatáról című szöveggyűjteményt), és két fontos tudományos munkáról szóló könyvismertetéssel egészülnek ki (Küllős Imola, Kulin Veronika recenziói).
Az ünnep, az ünneplés fogalmának részint lélektani, részint társadalom- és politikatörténeti szempontú elemzései (Farkas Ádám, Jankovics Marcell, Szász Zsolt, Bogárdi Szabó István) nem kapcsolódnak szorosan kötetünk törzsanyagához, a jelenkori kultúránk szervi betegségeit felmutató látleleteik azonban ugyanazon értékszemlélet jegyében fogalmazódtak meg, mint a vallás(ok) és a művészet(ek) kapcsolatáról szóló értekezések.


[*] Előző számunkban már közöltünk négy olyan tanulmányt (Kovács Imre, Cseppentő Krisztina, Németh István, Hárdi István), amely a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának az ez év májusában rendezett Vallás és művészet című konferenciájára készült, és ezúttal három újabb előadás (Korpics Márta: A Kálvária mint művészeti alkotás, Rácsok Gabriella: Isten csendjéről. Film és teológia párbeszéde, M.Tóth Géza: Operaelőadás és istentisztelet: Máté passiója az Operaházban) szövegének közlésével hívjuk fel olvasóink figyelmét a konferencia teljesebb anyagát publikáló, a közeljövőben megjelenő önálló tanulmánykötetre.
Kiadvány letöltése (pdf)