Tavaszi Irodalmi Gála
2019. május 10. – Pesti Vigadó

.
Rátóti Zoltán, Zámbori Soma és Szabó András

Irodalmi tavaszköszöntő

A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozata ötödik éve szervez Irodalmi Gálát. Minden évben két alkalommal – tavasszal és ősszel – rendezik az eseményt, amelynek segítségével élő kapcsolatot teremtenek – az MMA szellemiségéhez méltóan – írók, költők, illetve a közönség között. Így volt ez 2019. május 10-én este is a Pesti Vigadóban, ahol kortárs és a közelmúltban elhunyt költők, írók műveiből olvasott fel részletet Bálint Márta, Újhelyi Kinga, Szabó András és Zámbori Soma színművész, valamint Rátóti Zoltán, az MMA rendes tagja. Az irodalmi szemelvények között zeneművek szólaltak meg, valamint beszélgetést is hallgattak az érdeklődők Demeter Szilárddal, a Petőfi Irodalmi Múzeum új főigazgatójával és Kodolányi Gyulával, az MMA rendes tagjával. Az estet Mezey Katalin, az MMA Irodalmi Tagozatának vezetője és Wiegmann Alfréd szerkesztette, illetve rendezte.
Ahogyan Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke megnyitójában kifejtette: a Tavaszi Irodalmi Gálán megnyílik a tér és az idő. Ilyenkor elhunyt akadémikusainkra is emlékezhetünk. És a megidézésen túl kortárs szerzők is bemutatkozhatnak az eseményen a próza és a zene segítségével. Olyan művészeket választottak az est szervezői, akik a közelmúltban vagy a közeljövőben kerek évfordulók miatt újra az érdeklődés homlokterébe kerülnek. Vagy olyanok, mint Kodolányi János vagy Székely János, akik nem kaptak méltó helyet a magyar irodalmi életben. A cél, hogy növeljék a szépirodalom iránt érdeklődők számát, hiszen őket visszavárják következő rendezvényekre is. Nemcsak a Pesti Vigadóban, hanem minden társintézményben.
Az első részben Albert Gáborra emlékeztek. A Kossuth- és József Attila-díjas író Egyházasharasztiban született 1929-ben, vagyis 90 évvel ezelőtt. Albert Gábor 1988-ban több más értelmiségivel együtt megalapította a Magyar Protestáns Közművelődési Egyesületet, amelynek elnöke is volt. A nagy prózaíró és esszéista több rangos irodalmi folyóiratban is írt és több önálló kötete is megjelent. Egész életművével a XX. századi magyar sors megpróbáltatásai felé fordult és példamutató emlékezéseket mutatott fel a következő nemzedék számára. Albert Gábor: Ahol nincs című művét idézték részletekkel, majd Kodály Zoltán: A csitári hegyek alatt és Terényi Ede, az MMA tagja: Amor Sanctus ciklusból „Haec quale facis o mi Deus!" című művét Hajdú Zsuzsanna énekművész és Nagy Márta zongoraművész adták elő.
Albert Gábor után Lászlóffy Csaba erdélyi költő, prózaíró következett. Az 1939-ben, Tordán született író most lenne 80 éves, de négy éve nincs köztünk. A József Attila-díjas művész a legújabb erdélyi magyar irodalom egyik legszebben kibontott pályáját tudhatta magáénak. Több mint húsz kötete jelent meg: versek, novellák, esszék, színművek. Az állandóan kereső és kísérletező író hazaszeretete sokak számára példaértékű ma is. Az esten – egyebek mellett – A koraszülött, illetve A ráadás című verseit hallhattuk.
A következő művész is már csak a verseivel volt a közönséggel. Kányádi Sándor 2018. június 20-án hunyt el. Ha élne, most lenne 90 éves. A Kossuth-díjas költő sokak kedvence, az erdélyi Nagygalambfalván született. Kányádi egész életében járta a Kárpát-medence magyar falvait és kereste a kapcsolatot felnőttekkel és gyerekekkel egyaránt. Generációk nőttek fel a versein, amelyeket sokan meg is zenésítettek. (A Kaláka együttes Kányádi-estjén például mindig garantált a telt ház, legutóbb május 8-án szintén itt a díszteremben emlékeztek meg a költőről a Magyar Művészeti Akadémia által támogatott koncerten, Vannak vidékek című műsorukkal.) Az irodalmi gálán elhangzott költeményei között a „Valaki jár a fák hegyén"című mára legendássá vált.
Mielőtt Kiss Anna költészetével ismerkedhettek meg a nézők, Draskóczy László: Korondi táncok című műve következett, amelyet Szabados-Tóth László klarinétművész adott elő. És hátravolt még Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum nemrégiben megválasztott igazgatója, aki a pódiumon eddigi életpályájáról, új munkahelyéről és céljairól beszélt.
Demeter szintén a Székelyföld szülötte. Csak nehezen tudott megszólalni a versek után. Jól érzi magát új munkahelyén, ahol versekkel, költőkkel nap mint nap találkozhat. Szerencsés pillanatban született, már a középiskolás évei alatt megdőlt a Ceaușescu-rendszer. Kolozsvárott filozófia szakra járt, diáklapot alapított és írt is abban. Tőkés László püspök úr mellé 2000-ben került, és ott volt a Partiumi Egyetem alapításánál. 2007-től a kampányfőnöke lett, de nem Brüsszelben, hanem Erdélyben dolgozott. 2014-ben került a Századvéghez, ahol új stratégiákat dolgoztak ki. Ő a Petőfi Irodalmi Múzeum megújítását célozta meg, és olyan jól sikerült mindez, hogy az igazgatóváltásnál őt szemelték ki, mint új vezetőt.
Bár még friss igazgató, de büszke rá, hogy az eltelt időszakban sikerült életpályamodellt kialakítani az intézményben. Először megmosolyogták, amikor erről beszélt: ma azonban sokan egyetértenek ezzel a tervvel. Mostanra már van modell és bértábla is a múzeumi munkatársak számára.
Az intézményt is rendbe kellett szedni, de már tervezhető a jövő és nekifoghat a céljai megvalósításához. Két dolgot emelt ki. Egyrészt ki akarják vinni a kortárs magyar irodalmat az olvasók közé – nem engedve, hogy elefántcsonttoronyban pihenjenek az alkotók – és nagy hangsúlyt szeretne helyezni a fordításokra is.
A stratégia ismertetése után következett Kiss Anna költészetének méltatása. A nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia tagja nemrégiben ünnepelte 80. születésnapját. Költészetének forrása a folklór, a mese, a ballada, a régi magyar költői nyelv. A népi kultúra jeleit, motívumait felhasználva mítoszt teremtett.
Versei után egy másik kortárs klasszikus, Farkas Árpád költeményei következtek. A Sepsiszentgyörgyön élő Kossuth-díjas költő, az MMA rendes tagja néhány hete volt 75 éves. Ahogy Féja Géza jellemzi őt: „Semmi sem hiányzik belőle, megtalálta helyét a világrendben, bátran szembenéz az idő és a személyisége kérdéseivel-meg tudja teremteni századunk drámai harmóniáját." Az első rész utolsó műsorszáma szintén egy még életében klasszikussá vált zeneszerző, Szőnyi Erzsébet darabjainak bemutatása volt. A nemrégiben 95.születésnapját ünneplő művészt áprilisban köszöntötték műsoros esten pályatársai, tisztelői. A publikum az akkor előadott műsorból két keringőt, a Walzer für Barbara és a Walzer für Isolde címűt élvezhette, Nagy Márta előadásában.
A szünetet követően a második rész Nagy Zoltán Mihály kortárs író bemutatásával indult. A kárpátaljai művész, az MMA Irodalmi Tagozatának rendes tagja most töltötte be 70.életévét. A József Attila-díjas költő, író novellájából, versprózájából hallhattunk részletet: ezek az Aprónovella és A sátán fattya – utóbbi szinte klasszikussá vált. Sikerét megerősítette az is, hogy a közelmúltban film is készült belőle. Nagy Zoltán Mihály ebben a műben beszéli ki a kárpátaljai magyarság egyik legnagyobb tragédiáját. A II. világháború után 40 ezer embert vitt el innen a szovjethatalom kényszermunkára a kollektív bűnösség nevében. Amikor Újhelyi Kinga színművésznő felolvasott a műből, egy pisszenést sem lehetett hallani a széksorok között.
A következő költő a fájdalmasan korán elhunyt Nagy Gáspár megidézése volt. 1949-ben született Bérbaltaváron és 2007-ben halt meg. Fiatal kora összefonódott az 1956-os forradalommal és az azt követő megtorlással. Bátor személyiség és lírai életmű, ez jellemezte.2000-ben hívta tagjai közé a Makovecz-féle Magyar Művészeti Akadémia. Görömbei András irodalomtörténész azt írta róla: „Nagy Gáspár művészete és emberi tartása a tisztesség, a bátorság, tehetség egymást erősítő példája volt a magyar irodalomban." Több költeményét az 1989-es változások előfutárának tartották és tartják mind a mai napig.
Daróci Bárdos Tamás: Csángó maszkos táncát Kovács Kinga fuvolaművész és Nagy Márta zongoraművész adták elő. Ekkor következett Székely János, akinek életművét kettétörte a második világháború, majd a kommunista rendszer. 1929-ben született Tordán. Lengyel Balázs szerint Székely életművel Camus és Orwell között van. A költő, író, műfordító a XX. század magyar irodalmának egyik legmeghatározóbb egyénisége, akiről sajnos csak kevés szó esik. Neve többször felmerült a Kossuth-és a József Attila-díjak jelölésekor, de mindent kategorikusan visszautasított. Az esten több költeménye is elhangzott.
Újabb irodalmi beszélgetés következett, ezúttal Kodolányi Gyula József Attila- és Prima Primissima  díjas költővel, az MMA rendes tagjával. Kodolányi nagybátyjára, a Baumgartner-díjas, posztumusz Kossuth-díjas Kodolányi Jánosra emlékezett és kiemelte: 2019. május 14-én, kedden egész napos konferenciát tartanak Kodolányi János tiszteletére. A XX. század talán legszínesebb magyar írója 120 éve született, és 50 éve hunyt el. Szinte minden irodalmi műfajban alkotott. Írt regényt, esszét, drámát, novellát, epikát, mégis leginkább regényíróként tartják számon. A magyarság, mint nemzet iránt aggódása példamutató. Az unokaöcs, Kodolányi Gyula szerint a szellemi rendszerváltozás most zajlik. 2010-ben és nem 1990-ben kezdődött. A 2006. október 23-i estén jöttek rá az emberek, hogy fordulat kell. Emellett a világban is nagy változások vannak, amelynek tanúi lehetünk. Kodolányira nagy hatással van a nagybátyja életműve, amelynek két fontos alkotóelemét emelte ki: a hagyományok szeretetét és a kereszténységet. Az író munkássága most nagyon aktuális. Ahogy Kodolányi Gyula fogalmazott: Kulacsából a vizet kifröcskölte a hegytetőn. Az lefolyt, és reméljük, hogy kinő belőle valami.
Az estet Kodolányi János: Én vagyok című művének részletével zárták, majd Weiner Leó: Szvit 4. tételét adta elő zongorán Nagy Márta és Tóth Nikoletta.