A paraszti kultúra felkínálja, hogyan kellene élni!

Andrásfalvy Bertalannal beszélgettünk

A néprajztudomány doyenje, a Pécsi Tudományegyetem Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszékének alapító tanszékvezetője. Sok más kitüntetése mellett 2013-ban Széchenyi-, 2002-ben Magyar Örökség díjat kapott. Egész életét a magyarságnak szentelte. Érdeklődési területe főleg a parasztságra irányult. Ha teheti, ma is szívesen tesz eleget minden meghívásnak. Könyvein generációk nőttek fel. Gondolataira ma is érdemes figyelni. Andrásfalvy Bertalan 2019 óta már az MMA rendes tagja.
15 de mayo de 2020

A Magyar Művészeti Akadémia Titkárságán (Andrássy úti irodaház) 2020. március 12-től a személyes ügyfélfogadás előre egyeztett időpontban lehetséges. Az ügyintézés az ismert telefonos, valamint e-mailes elérhetőségeken zavartalan. Elérhetőségek: https://www.mma.hu/hu/titkarsag_cimek
 
Tájékoztatjuk továbbá a programjaink iránt érdeklődőket, hogy a korábban meghirdetett márciusi, áprilisi és májusi rendezvények elhalasztásáról döntött az Akadémia, ezek később meghatározandó időpontban lesznek pótolva. Intézményeink nyitvatartásáról, elérhetőségéről azok honlapjain érhető el naprakész információ.

Pályázatok


MMA-20-P kódú pályázat művészeti programokra — eredménylista

A linkre kattintva elérhető a pályázati rendszer: tamogatas.mma.hu

„SZENTENDRE – KULTÚRPART 2019" kulturális és szabadidőközpont a Duna-korzón


Közérdekű adatok

Magyar Művészet folyóirat

Hírlevél

„Áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje"

Pünkösd a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, húsvét után 50 nappal tartják. A Szentlélek eljövetelét és az egyház alapítását vasárnap ünneplik, hétfőn ehhez kapcsolódó néprajzi szokásokat elevenítenek fel. Vasárnap mindenfelé ünnepi szentmiséket, istentiszteleteket tartanak, de a hétfőt is sokan várják, hiszen ez a nap a család, a rokonlátogatások ideje. Népszokásokról, hiedelmekről Harangozó Imre néprajzkutatót, tanárt, az Ipolyi Arnold Népfőiskola alapítóját kérdeztük, aki 2019-ben az MMA Népművészeti Tagozatának Erdélyi Zsuzsanna-díját vehette át a magyar szakrális néphagyomány kutatásáért.

27 de mayo de 2020

„Analitikus módon nézem a világot, de nem empátia és szeretet nélkül"

Kossuth-díjat kapott idén Ács Margit József Attila- és Babérkoszorú-díjas író, esszé- és tanulmányíró, műkritikus, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Ács Margit alkotói pályája szokatlanul formálódott. Sikeres prózaíróként indult a hatvanas évek végén, négy prózakötete szabályos rendben jelent meg, és igen kedvező visszhangot váltott ki. Ez időben könyvkiadói szerkesztőként dolgozott a Szépirodalmi, utóbb a Magvető Kiadónál, és rendszeresen írt kritikát. Majd a rendszerváltozás körüli években a szépíró (és kritikaíró) műfajt váltani látszott, a nyolcvanas évek második felétől esszékkel jelentkezet. A regényhez, kisregényhez csak a legutóbbi időkben tért vissza. Az élettörténet mögött – írásai tanúsága szerint – folyamatos, vívódó küzdelem zajlott. Ács Margittal Kossuth-díja kapcsán beszélgettünk.

26 de mayo de 2020

Tizenhárom almafa

Wass Albert művével adózik Trianon emlékének a Nemzeti Színház.

A Tizenhárom almafa, az Adjátok vissza a hegyeimet! és a Jönnek című művek mellett korabeli dokumentumszövegek alapján írták meg Trianon utótörténetét színpadra alkalmazva. A próbafolyamat két és fél hónapig tartott, amit egy alapos kutatómunka előzött meg. Március 6-án mutatták be darabot, ám pár előadás után az egészségügyi veszélyhelyzet miatt leálltak az előadások. A rendező Vidnyánszky Attila és a főszereplő Szarvas József azonban még a főpróba után örömmel beszélgetett velünk a fontos témájú előadásról.

25 de mayo de 2020

„A méltó túlélés a boldogság maga"

Páskándi Gézára emlékezve
 
Májusban huszonöt éve, hogy elhunyt Páskándi Géza (Szatmárhegy, 1933. május 18. – Budapest, 1995. május 19.) erdélyi magyar író, költő, esszéíró, drámaíró, publicista, az 1992-ben létrejött Magyar Művészeti Akadémia társadalmi szervezet egyik megalapítója (1992–1995 között elnökségi tagja), az MMA posztumusz tiszteleti tagja. Ahogyan azt Bertha Zoltán irodalomtörténész írta a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2008. május 20-án rendezett Páskándi Géza-emlékünnepség alkalmából: „Nekünk, a hetvenes évek diáknemzedéke számára Páskándi Géza kezdettől példa és szinte legenda volt. Baráti körök susmogásaiból tudtuk róla, hogy '56 után elítélték, és hat évet töltött Románia legszörnyűbb börtöneiben és lágereiben, a Duna-deltai kényszermunkatáborokban. S hogy szabadulása után, a hatvanas évek végén már világirodalmi jelentőségű abszurd drámákat írt, illetve a Vendégséget nagy sikerrel játsszák Budapesten, miközben színműveit Romániában letiltják és elhallgatják."

19 de mayo de 2020
Último
// ]]>