FELHÍVÁS a Magyar Művészeti Akadémia nem akadémikus tagságára való jelentkezésre
A nem akadémikusi tagfelvétel részletes szabályai itt ismerhetők meg. A köztestület alapszabályának a nem akadémikus tagságra jogosító hazai művészeti szakmai elismeréseket meghatározó 2. melléklete itt érhető el. A felvételi jelentkezés benyújtásához formanyomtatvány áll rendelkezésre, amelyhez csatolni kell a felvételi kérelemhez csatolandó adatkezelési nyilatkozatot.
A felvételi kérelmet – kizárólag postai úton, tértivevényes küldeményként, 2020. február 4-ig történő postára adás mellett – a Magyar Művészeti Akadémia Titkárságának címére (1368 Budapest, Pf. 242) kell beküldeni.
ÚJ CÍMEN A TITKÁRSÁG!
Számlázási címünk: Magyar Művészeti Akadémia Titkársága / 1062 Budapest, Andrássy út 101.
Pályázatok
MMA-19-P kódú pályázat eredménye
► Segédlet pályázati elszámolásokhoz
„SZENTENDRE – KULTÚRPART 2019" kulturális és szabadidőközpont a Duna-korzón
Közérdekű adatok 
Elhunyt Szőnyi Erzsébet zeneszerző, a nemzet művésze
96. életévében elhunyt Szőnyi Erzsébet zeneszerző, zenepedagógus, karnagy, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Szőnyi Erzsébet a 20. és a 21. századi magyar zenei élet, a zenepedagógia és az alkotóművészet ikonikus alakja, akinek különlegesen gazdag életművét, szellemiségét és lelki erejét hazánk szellemi életének egyik tetőpontjaként tarthatjuk számon, és aki egész életében küldetésének tekintette Kodály zenepedagógiai elveinek hirdetését. Pedagógiai és művészeti (előadó, illetve alkotó) tevékenysége elválaszthatatlan egymástól. Pedagógiai és közéleti munkássága betetőzésének tekinthető, hogy a Kodály-módszer 2016-ban felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökségének listájára. Szőnyi Erzsébet még 95 évesen is komponált, a köztestület tavasszal szerzői esten köszöntötte a születésnapját ünneplő művészt. A Magyar Művészeti Akadémia Szőnyi Erzsébetet saját halottjának tekinti.
Magyar karácsony
ÁTADTÁK A SZOKOLAY SÁNDOR EMLÉKE ELŐTT TISZTELGŐ ZENESZERZŐVERSENY DÍJAIT
A Magyar karácsony elnevezésű hangversenyen, a Zeneakadémián emlékeztek a jelenlévők a hat éve elhunyt Szokolay Sándor (1931–2013) zeneszerzőre, az MMA néhai tagjára december 9-én. Az eseményen átadták a második Szokolay InspirArt (SZIA) zeneszerzőverseny díjait és első alkalommal a Szokolay Hűség díjakat. A zsűri tagja volt többek között Tóth Péter zeneszerző, az MMA Zeneművészeti Tagozat vezetője és Kovács Zoltán zeneszerző, az MMA rendes tagja is. A Szokolay InspirArt eseménysorozat egyik kiemelt támogatója a Magyar Művészeti Akadémia, az esten részt vett Dubrovay László, az MMA elnökségi tagja is.
Serfőző Simon verseskötetéé az Irodalmi Tagozat Az év legjobb könyve díja
Serfőző Simon Arcunk az ég című verseskötete kapta a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának az év legjobb könyvét elismerő díját. A 2019-es Könyv Nívódíjat Kabdebó Lóránt Esettanulmányok? Sorsvállalások! és Marcsák Gergely Fekete-Tisza című kötete nyerte el. A díjakat az Élőfolyóirat sorozat estjén adták át december 12-én az MMA Andrássy úti irodaházában. Az irodalmi találkozón a könyveket Ágh István költő, író; Füzesi Magda költő és Nagy Zoltán Mihály író, az MMA rendes tagjai méltatták. Újhelyi Kinga és Lázár Balázs színművész, valamint Dresch Mihály dzsesszzenész közreműködött. Az év legjobb könyve díjat tavaly Kontra Ferenc vehette át Az álom hídja című regényéért.
Barokk freskófestészet Magyarországon
A Magyar Művészeti Akadémia és az MMA Kiadó a Barokk freskófestészet Magyarországon című sorozat első kötetének bemutatójára várja a könyvbarátokat.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Művészettörténeti Tanszékének kutatócsoportja több éven át futó programban kutatta és dolgozta fel a magyarországi barokk freskófestészet emlékeit. A művészettörténeti jelentőségű kutatás eredményeit az MMA Kiadó és a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ közös kiadásban, 2019–2022 között négy kötetben jelenteti meg. A kötetek a mai Magyarország barokk freskóemlékeinek teljes katalógusát tartalmazzák. Részletesen szólnak a műveket magukba foglaló épületekről, azok építéstörténetéről, a falképek festőjéről és megrendelőjéről, ismertetik a freskók keletkezéstörténetét, állapotát. Az I. kötet Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyét mutatja be.