Nagyobb térképre váltás
 
Museion No. 1 Galéria,
Budapest, IX. ker. Üllői út 3.
Geszler Mária: Trió (porcelánhegedűk), 1998

Női vonal – Geszler Mária kerámiái

A Kecskeméti Kerámia Stúdió állandó kiállítóhelyén, a Museion No. 1 Galériában nyílt meg október 15-én Geszler Mária Garzuly keramikusművész A csend építészete című kiállítása.
A kis tárlat többrétegű, koncepciójában mégis egységes: egyrészt a család, másrészt – témájában – a zene a fő szervezőerő. Megtekinthetők a Geszler család zenetörténeti dokumentumai, Garzuly Gábor rézkarcai, és Geszler Mária architektonikus kerámia konstrukciói. A szombathelyi keramikus fiatalon elhunyt fia, Garzuly Gábor, tehetséges grafikus volt, képei a szitázásos kerámiákon is továbbélnek. A kiállítás egy művészcsaládot mutat be, amelyben az érzékenység, tanulni vágyás, művészi hajlamok generációk óta öröklődnek, amelyben Geszler Mária Garzuly egy ága ennek a több évszázados fának.
Füzi László irodalomtörténész köszöntője után a kiállítást Keserü Katalin művészettörténész nyitotta meg. Elemzésében kiemelte: Geszler Mária kerámiáit nézve a zene a csendben oldódik fel. Kölcsönzött hasonlatával: a kerámiában a körbefoglalt űr van. A másik észrevehető rezdülés a „női vonal" ezekben az alkotásokban: azok finomsága, csendessége. A keramikus egyik kedvelt motívuma a hegedű/cselló nem csupán a zenei gyökerekre utal, a női alak metaforája.

A kiállítás november 1-ig tekinthető meg.

„Természetesen minden család »ősi«, apáink és anyáink a teremtés kezdeteitől fogva örökítik tudásukat, hajlamaikat, gondolataikat, mindannyian egy hosszú-hosszú évezredes, millió éves gyöngysor kis láncszemei vagyunk. Családom szerencsés, mert több száz éve őrzi dokumentumait, leveleit, kottáit és fotóit, míg apáim mellett forradalmak, háborúk tomboltak, ők nem aranyat, földet, birtokot mentettek, hanem egy vaskazettába, a dédnagymama POESIE nevű kis naplóját.
A kiállítás címét dédnagyszüleimtől vettem, akik 1948 körül divatlapokat adtak ki, »Collection Geszler« címmel, tartalmát pedig apánk, Geszler György zeneszerző 100 éves születésnapi megemlékezése adja.
Így egy magyar zeneművész család történeti dokumentumait mutatjuk be zenetörténeti ritkaságok mellett, az idő felfoghatatlan múlását, suhanását megragadni próbáló konstrukciókat agyagból, porcelánból: az én munkáimat: "A csend építészete" címmel és a családfa ág leveleit, fiam Garzuly Gábor metszeteit, rajzait."
(Geszler Mária)

Geszler Mária 1941-ben született, zeneművészeket nevelő családban. (Apja Geszler György (1913–1998)  zeneszerző.) 1965-ben diplomázott az Iparművészeti Főiskola kerámia tanszakán.
Geszler Mária az autonóm, művészi munkásság mellett számos, az iparral szorosan összekapcsolódó szakmai feladatot is vállalt: 1965-ben a Hódmezővásárhelyi Majolikagyár tervezője, majd 1966 és 1976 között a Magyarszombatfai Kerámiagyár tervezője volt. Művészi munkássága során több magyar és külföldi alkotói csoportosulás tagjaként lépett fel műveivel, tevékenyen részt vett az alkotótelepi és szimpozion-mozgalomban, a világ számos országának kerámiaművészeti alkotóműhelyében dolgozott. Különösen szoros kapcsolatokat ápolt és ápol az 1970-es évektől a kecskeméti alkotóműhellyel: a Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió számos fontos műve, műegyüttese megszületésének színtere.
A keleti kultúra és művészet öröksége, formavilága, motívumkincse diákévei óta foglalkoztatja, amellyel a kilencvenes években fűzhette szorosabbá kapcsolatait. Már korábban is sokat utazott a Szovjetunió közép-ázsiai városaiban és köztársaságaiban (Buhara, Szamarkand, Grúzia, Örményország), majd 1996-ban Nagoya-Sagában nemcsak a japán kerámiaművészettel, hanem a kultúrával, irodalommal, a keleti szellemiséggel is alaposabban megismerkedhetett. Mindez nagy hatással volt alkotói tevékenységére, azóta is számos alkalommal visszatért Japánba.
A kísérletező szándékok és kezdeményezések inspiratív ereje, a technikai megoldások változatossága munkásságát kezdetektől jellemzi. Pályájának első két évtizedében a magyar népművészeti hagyományokat és a közép-ázsiai fazekasság eljárásait és motívumait egyesítve alakította ki stílusát, majd később magas tüzű anyagokból, samottból és porcelánból készítette műveit. Később a fényképek, a saját fényképfelvételek kerámiaművészeti alkalmazása vált alkotói törekvéseinek egyik legfontosabb területévé. A fotográfia, a komputergrafika eszközeivel egy sajátos, szürreális világot jelenít meg kerámiaplasztikáival, illetve kerámiaplasztikáin, amely hiteles és éles reflexió a világ káros jelenségeivel (túlzott iparosítás, környezetszennyezés stb.) szemben. A Magyar Művészeti Akadémia tagja.
16 October 2013  |  geszler mária keserü katalin