Fekete György

Konferencia a szerzői jogról és a művészi szabadságról

A Magyar Művészeti Akadémia, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa, valamint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala közös tanácskozást rendezett Az alkotás szabadsága és a szerzői jog metszéspontjai címmel a Pesti Vigadó Makovecz termében 2015. november 16-án.
A három szervező intézmény közös egyeztetések és mintegy másfél év előkészítés után rendezte meg a konferenciát, hogy felhívja a figyelmet: a szerzői jogi viszonyok jelentősen megváltoztak az utóbbi időben, a klasszikus jogi elvek nem működnek és új megoldások szükségesek a kortárs viszonyok kihívásaira. A technológiai átalakulás (pl. internet), a digitális társadalom révén nagyon gyorsan változnak a művészet lehetőségei. A konfliktusok folyamatosak, amelyek kezeléséhez nagy szakértelem szükséges.
Köszöntőikben is erre mutattak rá Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács elnöke, valamint Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal elnöke. Utóbbi arról is beszélt, hogy a szerzői jogi tudatosság nemzetgazdasági erővé tud válni, de a változó technikai és gyorsuló ipari evolúciós viszonyok között a klasszikus elveknek nem könnyű érvényt szerezni. Példaként az irodalmi és képzőművészeti világban a karikatúrakészítést, paródiaírást vagy az interneten a mémek megalkotását említette. Kitért arra, hogy az MMA, az NMHH és az SZTNH megtalálta a szükséges közös metszéspontot együttműködésében. „A jogias működés az az eszközrendszer, amely vitathatatlanná teszi a szellemi jusshoz való jogunkat, sokak számára száraz, néha talán szőrszálhasogató, és feltétlenül rendkívül összetett diszciplína. Ugyanakkor a kultúra gazdagságát, anekdotakincsét, etnológiáját nem nélkülöző tudományág és gyakorlati ismeretanyag, amelyet érdemes ötvözni a művészeteket és a médiát felügyelő szervezet igényeivel" – fogalmazott. Az SZTNH vezetője felidézte: a 19. század végéig az alkotók itthon és a nagyvilágban többnyire úgy hozták létre alkotásaikat, hogy azokat a jog nem védte, ezért az alkotók helyzete kiszámíthatatlan volt a mecénások és a kiadók vonatkozásában. Vörösmarty, Arany László, Jókai vagy Eötvös Károly is támogatta a szerzői jog védelmét. „Magyarországon 131 éve létezik önállóan, saját szabályozással a szerzői jog védelme, amely egyrészt az erkölcsi elismerést, másrészt a vagyoni megbecsülést biztosítja" – tette hozzá. Rámutatott, a szerzői jogi vonzatú ágazatok tekintetében a világban az Egyesült Államokban a legmagasabb, 11,75 százalékos a GDP-hez való hozzájárulás, és Magyarország ezen a listán az előkelő 5. helyen áll 7,6 százalékos aránnyal – s a művészetintenzív ágazatban dolgozók száma legalább negyedmillió Magyarországon.
Mindezek miatt is fontos egy szerzői típusú oktatási rendszer működtetése vagy a művek szabad létrehozásához és terjesztéséhez a jogállamiság keretei között a legkiegyensúlyozottabb környezetet megteremteni igyekvő szabályozás.
 
A bevezető előadások során Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára a művészet és a művészetelmélet kapcsolatának elméleti és gyakorlati kérdéseiről beszélt, s többek közt filozófiai szemszögből világította meg kultúra és civilizáció mibenlétét és különbségét. Koltay András (NMHH Médiatanácsának tagja) a művészi kifejezés szabadságát a szólásszabadság sajátos kérdéseként közelítette meg. Kollarik Tamás (NMHH Médiatanácsának tagja) az állami szerepvállalás esteit és lehetőségeit tekintette át magyar mozgókép történetében. Id. Ficsor Mihály, az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezet nyugalmazott főigazgató-helyettese az európai uniós irányokat ismertette, kitérve arra a borúlátó „jóslatra" is, miszerint a szerzői jog megszűnik húsz év múlva. Ez azért talán nem így lesz – hangsúlyozta –, de bizonyosan „harcra kényszerül".
A konferencia második részében, amely a szerzői jog tárgyköréről szóló előadásokat tartalmazott, Tomori Pál (Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület igazgatója) a felhasználási szerződésről, az engedélyezésről, a szerzői önrendelkezésről, a védelmi időről, a jogok örökölhetőségéről beszélt. Legeza Dénes (az SZTNH Szerzői Jogi Főosztályának szakmai tanácsadója) a munkaviszonyban létrehozott művekkel kapcsolatos joggyakorlatot ismertette. Kiss Zoltán (az MMA Titkárság Jogi Főosztályának vezetője) a szabad felhasználású esetekről tájékoztatta a jelenlévőket az alkotómunka, a tudományos kutatás és az intézményi munka során, rámutatva többek közt, hogy a szerzői jog nem korlátlan jog, vagyis korlátozható. Dr. Timár Andrea (SZTNH munkatársa) az internetes felhasználás, az elektronikus kölcsönzés, a felhő-technológia és a 3D-s nyomtatás új jogi kihívásokat jelentő eseteiről beszélt.
A művészetelméleti tárgykörről szóló harmadik részben Kocsis Miklós (MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének mb. igazgatója) a művészeti szabadság alkotmányossági és közpolitikai kérdéseit világította meg, rámutatva, hogy ma érvényben lévő alaptörvény nem pusztán tiszteletben tartja és támogatja, hanem biztosítja a művészeti alkotás szabadságát, ezenkívül vázolva az MMA-nak mint független köztestületnek a szerepét a művészeti közösség erősítésében és társadalmi szerepének növelésében.
Falusi Márton költő (MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének tudományos munkatársa) a rendszerváltás utáni magyar irodalom helyzetéről és intézményi hátteréről beszélt, kifejtve, hogy jó kortárs irodalom nélkül nincsen klasszikus irodalom sem, csakhogy a magyar irodalom légüres térbe került, emiatt súlytalanná, tétnélkülivé vált, s ennek a folyamatnak az egyik fő oka a nemzeti szemlélet elutasítása, felszámolása. Windhager Ákos a zenekultúra és főleg a szimfonikus zene társadalmi helyzetéről és civilizációban játszott szerepéről beszélt.
Kucsera Tamás Gergely zárszavában többek közt elmondta, hogy a szakemberek mindig egy lépéssel le vannak maradva a valóságtól, kénytelenek a tegnapról beszélni, miközben itt van a holnap, s hogy a jog és az alkotói szabadság területén végcélnak az intellektuális tisztességet lehetne megjelölni, valamint utalt arra, hogy az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének egyik fő feladata a megoldásra váró művészetelméleti és ezzel összefüggő jogi problémák tisztázása.

A konferencia előadásai tanulmány formában később olvashatók lesznek A Magyar Művészeti Akadémia konferenciafüzetei kiadványsorozatban.
17 November 2015  |  konferencia szerzői jog