Tarpai Viktória és Zsigmond Dezső

A Gulag és hatása: a Szovjetunióba hurcolt magyarokról szóló filmeket mutattak be

Részleteket mutattak be Budapesten azokból a szovjet kényszermunkatáborokba hurcolt magyarokról szóló dokumentum- és játékfilmekből, amelyek a Gulág Emlékbizottság támogatásával készülhettek el. Gulyás Gyula filmrendező Galgóczy Árpád műfordítóval, magyar gulágtúlélővel forgatott filmet, míg Zsigmond Dezső filmrendező a kárpátaljai magyarság sorsát mutatja be egy fiatal lány szenvedéstörténetén keresztül. Ez utóbbi film Nagy Zoltán Mihály Sátán fattya című versregényén alapszik.
Egyre több fiktív- és dokumentumfilm dolgozza fel a Gulag eseményeit és annak hatásait a társadalomra, valamint az egyéni sorsokra, a filmek a Szovjetunióba kényszermunkatáborokba hurcolt magyaroknak állítanak emléket. A közelmúltban újabb alkotások készülhettek el, ezekből mutattak be részleteket Budapesten, a Gulág Emlékbizottság eseményén. A vásznon túlélők igaz történetei elevenednek meg, a filmek így hitelesen mutatják be a történteket. A 2015-ben kezdődött Gulág Emlékév február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján ér véget, ennek része volt a filmbemutató is.
A magyarokról szóló dokumentum- és játékfilmek hiteles forrása Galgóczy Árpád és Koós Ottó gulágtúlélők vallomása, valamint Nagy Zoltán Mihály A sátán fattya című regénye, amely alapján készült filmalkotások hitelesen mutatják be az 1944-ben és 1945-ben történteket.
    Galgóczy Árpád műfordító, magyar gulágtúlélőről szól Gulyás Gyula filmrendező alkotása, aki az eseményen elmondta: a szokásos szenvedéstörténetek mellett a filmből egy különleges sorsot ismerhet meg a néző, hiszen Galgóczy Árpád az orosz nyelvet a lágerben elsajátítva vált elismert műfordítóvá. Galgóczy Árpád felidézte: oroszul tanuló társaival külön tudták választani a bolsevizmust és az orosz embert, irodalmat és történelmet, ezért nem okozott feszültséget fogva tartóik nyelvének elsajátítása. Mint elmondta, százötvenen voltak magyarok egy húszezres táborban, közülük csak ketten nem jutottak haza. "A magyar embernek természete, hogy egy sokkból magához térve egyből kutatni kezdi a kibontakozási lehetőségeket és mindenki másnál előbb meg is találja" – jegyezte meg.
Hozzátette: a húszéves büntetés első éve után elkezdték megszervezni, hogy mit csinálnak majd, ha hazatérhetnek. Akkor határozta el, hogy portrérajzoló lesz és egyből neki is állt embereket rajzolni. Hamarosan minden brigádvezető és őr vele akarta lerajzoltatni magát, ennek köszönhetően később csak kevés időt kellett kényszermunkán töltenie.
    Pásztor Zoltán portréfilmjének főhőse a most 102 éves Koós Ottó, aki honvédtisztként 1943-ban ismerkedett meg későbbi feleségével. Egy évvel később jegyezték el egymást, Koós Ottó azonban hamarosan fogságba esett a fronton. Koholt vádak alapján küldték a gulágra, ahonnan csak 12 év múlva térhetett vissza szerelméhez.
"Koós Ottó története egy halálosan komoly tündérmese. Ez a 20. század egyik legszebb szerelmes története" – hangsúlyozta Pásztor Zoltán, aki megjegyezte azt is: Koós Ottó jelenleg a legidősebb ma is élő "ludovikás".
    Zsigmond Dezső A Sátán fattya című játékfilmje Nagy Zoltán Mihály azonos című regénye alapján készül, amely a kárpátaljai magyarság sorsát mutatja be a főszereplő, a 16 éves Tóth Eszter szenvedésén keresztül. A lány málenkij robotra hurcolt szeretteit szeretné meglátogatni a lágerben, amikor orosz katonák megerőszakolják. Terhesen tér haza falujába, ahol megalázzák és kiközösítik. Gyűlöli a gyermeket, akit szíve alatt hord, ám nagy keservvel, édesanyja unszolására mégis gondját viseli születése után. A rendező elmondta: a női passióként megírt, belső monológokra épülő balladisztikus regényt nagyon nehéz volt a film nyelvére lefordítani úgy, hogy közben az eredeti mű irodalmi értékei is megmaradjanak. A Sátán fattya főszerepét Tarpai Viktória kárpátaljai színésznő alakítja, aki gyerekkorától ismeri a történetet. A színésznő így nyilatkozott: „Az én családomban közvetve nem volt érintve Istennek hála senki, viszont gyerekkorom óta hallottam erről a szörnyűségről. Nagyon sokszor megemlékeztünk erről a színjátszókörben."

Nagy Zoltán Mihály akadémikus A sátán fattya című regényének színpadi adaptációja már 2014-ben látható volt a Pesti Vigadó kamaraszínpadán. Ács Margit író ötlete volt, hogy színpadi átirat készüljön a műből, ami aztán az MMA Szó•szín•játék címmel induló sorozatának kezdő bemutatója lett. Az MMA támogatásából létrejött darab azóta több előadást is megért, játszották többek között Vácon, Zsámbékon és Kárpátalján is. Az előadás Árkosi Árpád rendezése, Tarpai Viktória, a Kárpátaljai Megyei Drámai Színház művésznője főszereplésével, Zanotta Veronika zenei közreműködésével került színpadra. Az előadásról felvételt készített a Magyar Művészeti Akadémia, a teljes előadás alább megtekinthető.
09 February 2017  |  zsigmond dezső gulyás gyula nagy zoltán mihály