Történelmi kisjátékfilm akadémiai támogatásból

Az Uránia Nemzeti Filmszínházban 2019. október 4-én tartották a Szabadság, harc című kisjátékfilm díszbemutatóját, a tévépremier pedig az aradi vértanúkra emlékező gyásznapon, 2019. október 6-án volt a köztelevízió M2 csatornáján. Az alkotás a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával jött létre 2019-ben, a „Kereszttűzben" szakmai program keretében, melynek 2.000.000 Ft-os támogatása tette lehetővé a 25 perces kisjátékfilm elkészülését. A film forgatókönyvét Csáji László Koppány és Gueth Ádám írta, rendezője, vezető operatőre és vágója Sára Balázs, elkészültében szakmai tanácsadóként a nemrég elhunyt Sára Sándor is közreműködött.
A 25 perces történelmi kisjátékfilm 1849. február elején, Dél-Erdélyben játszódik, a Vízakna és Déva közötti, elhúzódó, több napos ütközetsorozat időszakában. Ez volt a szabadságharc egyik legvéresebb ütközete, amiről Petőfi Sándor a Négy nap dörgött az ágyú… című versét írta. A cselekmény során egy honvéd leszakad az egységétől, és az erdőben meghallja, hogy egy elhagyatott, félig beomlott pincéből a Miatyánk szavai szűrődnek ki. Odabent azonban egy császári katona imádkozik, magyarul.
Az alapötlet két évvel ezelőtt Csáji László Koppány és Gueth Ádám beszélgetése nyomán született, akik a „magyar magyar ellen" szituációját dramatizálták a szabadságharc egyik legvéresebb csatájának valós helyzetében, kitalált személyekkel. A Puchner Antal katonasága alatt lezajlott csatasorozatot katonák naplója alapján tehát valós alapszituációba helyezték, és a forgatókönyv írása során arra törekedtek, hogy az arctalan valóság arcot nyerjen azáltal, hogy fokozatosan megismeri egymást a két ellentétes oldalon harcoló katona és a kezdeti gyanakvást felváltja az egymás sorsa iránt érzett együttérzés.
Fodor András 10 évet szolgált a császári hadseregben, de leszerelése előtt kitört a szabadságharc. András úgy érzi, köti a hűségesküje, és harcol a császáriak oldalán. Nemrég megtudta, hogy jegyese a török határ felé menekül a honvéd sereg elől – mivel császári katona menyasszonya. A férfi ezért dezertál, hogy visszahozza a lányt. A törököknél ugyanis rabszolgaság várna rá. A másik fiatalember honvéd katona, Ács Péter, Bem József katonája. Miután a táborban megölt egy elfogott, fegyvertelen császári kémet, aki a honvédek asszonyainak meggyalázásáról mesélt, parancsnoka elítéli. A biztos halál elől menekül. A kezdeti zűrzavar után a két fiú beszélget egymással, és ezzel kizökkennek saját, kizárólagosan helyesnek vélt értékrendjükből…
Csáji László Koppány forgatókönyvíró és producer elmondta, hogy az imádságnak fontos szerepe van a filmben, hidat ver, közös alapot ad a sorstársi viszonynak. A kibontakozó, megnyíló beszélgetés a közös erkölcsi, hitbéli meggyőződésen és a magyarságukon alapul.
A film rendezésére Sára Balázs filmrendezőt kérték fel, a korabeli történelmi hűséget Fodor Gergely, a Hadtörténeti Múzeum történész-szakértője biztosította, filmes szakmai tanácsadónak pedig Sára Sándorral, Kossuth-nagydíjas filmrendező-operatőrrel, a nemzet művészével konzultáltak a vágás és utómunka során. A közelképekre és arcjátékokra épül a film, Sára Sándor javasolt ritmusváltásokat, többször javasolt újravágást és végig nagy érdeklődéssel kísérte a film alakulását. A nemrég elhunyt Sára Sándor a díszbemutatót már nem élhette meg, ezért az alkotók a filmet Sára Sándor emlékének ajánlották, a dedikációt a főcím után láthatjuk.
Két fő helyszínen forgattak: Pest környéki erdőségekben és a belső jeleneteket Szentendrén, Nagy Kristóf szobrászművész pincéjében.
Csáji László Koppány korábban már dolgozott együtt Dévai Balázs színművésszel, így őt kérte fel a császári katona szerepére, aki ifjú kollégáját Tóth János Gergelyt javasolta a fiatal honvéd megformálására.

A film forgatókönyvét Csáji László Koppány és Gueth Ádám írta, a film főszereplői: Tóth János Gergely és Dévai Balázs, további szereplő: Jerger Balázs. A film rendezője, vezető operatőre és vágója is Sára Balázs volt. A film producere: Csáji László Koppány és Sára Balázs.

A filmet az MTVA sugárzásra átvette 8 adásra. A film vetítését a hazai és külhoni mozikban a Vándormozi kezdeményezés karolta fel, amely célul tűzte ki, hogy a minőségi filmélményt a filmszínházzal nem rendelkező településekre is közvetíti, mert szlogenje szerint „a magyar film érték, a film közösségi élmény". Így vagy kisjátékfilmblokkban vagy kísérőfilmként, mozimeghívást is kapott a film. Erdélyi körútján a tervek szerint tavasszal elsőként Kovásznán, Csíkszeredán és Kézdivásárhelyen láthatja majd a filmet a közönség, amit a Rákóczi Szövetség kezdeményezésére közönségtalálkozó követ majd az alkotókkal, és egy felvidéki út is körvonalazódik a Rákóczi Szövetség, illetve a Kassai Polgári Klub kezdeményezésére.
10 October 2019  |  sára sándor filmbemutató kisjátékfilm