Harmadszor adják át a Kovács László–Zsigmond Vilmos operatőrdíjakat

A Magyar Operatőrök Társasága és a Magyar Operatőrök Iskolája a Sparks kamera- és lámpakölcsönző céggel közösen idén harmadik alkalommal rendezi meg a Kovács László és Zsigmond Vilmos Operatőr Versenyt. Február 7-én, pénteken este 18 órakor a Pesti Vigadó dísztermében tartják a díjátadó eseményt, amelynek fő támogatói a Nemzeti Filmintézet és a Magyar Művészeti Akadémia. Az életműdíjat idén Máthé Tibor, Jancsó Nyika és Szalai András, a Bojkovszky Béláról elnevezett díjat kiemelkedő életművéért Hajdú Miklós fővilágosító kapja. Ez évben először Kameraman díjat is kiadnak, ezt Bille Lászlónak ítéltek, a szintén most debütáló Fénymegadó díjat pedig Kovács László veheti majd át. A Zsigmond Vilmos által 2005 óta támogatott diák kategória mellett négy kategóriában – játék-, tévé-, dokumentum- és kisjátékfilm – osztanak ki elismeréseket. Február 6-án az Európai Operatőr Szövetség, az IMAGO tizenegy tagú vezetőségének részvételével nemzetközi szakmai program is kapcsolódik a rendezvényhez.

A remény évei II.

A 2017-ben tartott hasonló című tanácskozás folytatásaként valósult meg a Magyar Nemzeti Galériában A remény évei II. című konferencia az MMA támogatásával. A korábbi tanácskozás központi kérdése az 1960/1970-es évek művészete, valamint a „lemaradás"/„lemaradás-komplexus" kérdésköre volt. A Csáji Attila festőművész, grafikus, fényművész, holográfus koncepcióján alapuló konferencia, ahogy akkor, most is a helyi művészeti értékek erősítését, az értékrend tisztázását tűzte ki célul. A téma folytatásaként a 2019. december 5–6-án megrendezett konferencián a képzőművészek mellett gyűjtőket szólaltattak meg, rajtuk keresztül a társadalom hozzáértő és érdeklődő rétegeit szerették volna bevonni a problematika tárgyalásába.

Képpraxisok – Jankovics Marcell

Jankovics Marcell szerteágazó művészeti tevékeny­sé­gének bemutatására vállalkozik a Műcsarnok kiállítása, fókuszba állítva grafikai-képzőművészeti munkáit. A kiállításon a művész rajzfilmrendezői munkásságát is végigkövethetjük, a Balázs Béla-díjat hozó János vitéztől, az Oscar-nominált Sysyphuson és a cannes-i Arany Pálma-díjas Küzdőkön át az Ember tragédiájáig. A tárlaton nemcsak az animációs filmekből és könyvillusztrációkból ismerős képek eredeti rajzait láthatjuk, hanem a tervként megmaradt filmforgató­köny­ve­ket és figuraterveket is felfedezhetjük. A közeli évfordulóhoz kötődve új, kiemelt válogatásban mutatja be a tárlat Jankovics Marcell Trianon rajzsorozatát és több, eddig kiállításon nem szerepelt tusrajzát is.

XIX. Lakiteleki Filmszemle

Tizenkilencedik alkalommal rendezték meg a Sára Sándor alapította Lakiteleki Filmszemlét, ezúttal Kósa Ferenc, az MMA néhai tagja emlékére, melyre krónika, korkép, művelődés, portré, fikciós műsorok kategóriákban lehetett nevezni. A versenyen részt vehettek falvak, városok, iskolák televíziói, filmkészítő közösségek és magánszemélyek határon innen és túlról, minden olyan 2010 után készített magyar nyelvű alkotással, amely a korábbi filmszemléken még nem szerepelt. A november 29-i díjkiosztón a szemle fődíját A völgy hangja című alkotás kapta. A zsűri elnöke Buglya Sándor, az MMA Film- és Fotóművészeti Tagozatának vezetője volt. A filmszemlét a Magyar Művészeti Akadémia idén is támogatta.

Látogatás az Oszmán Birodalomban – Bozóky Dezső ázsiai fotográfiái

Bozóky Dezső kalandos utazások jeles krónikásaként, de még inkább remek fotográfusaként vonult be a magyar művelődéstörténetbe. Mint az Osztrák–Magyar Monarchia haditengerészetének katonaorvosa 1905–1906-ban a Földközi-tenger keleti medencéjében, majd 1907–1909 között huszonhat hónapon keresztül a Távol-Keleten szolgált. Így örökítette meg a látottakat, melyek közül az első hosszabb szolgálati út több mint 200 fényképfelvétele látható a Látogatás az Oszmán Birodalomban című kötetben, melyet a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum és a Magyar Művészeti Akadémia közösen ad közre. Az archív fo­tók mellett az Oszmán Birodalom korabeli viszonyaiban való eligazodásban, s a magyar állomáshajó konstantinápolyi tar­tózkodásának történetében Fodor Gábor turkológus tanul­mánya segíti tájékozódni az olvasót.