Levelek, naplók legendás színészektől

Együttműködve az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettel, valamint a Magyar Katolikus Rádió Zrt.-vel Színészlegendák I. Levelek, naplók, feljegyzések 1800–1866 címmel hangoskönyvet adott ki a Magyar Művészeti Akadémia, pontosabban Színházművészeti Tagozata, melyen a XIX. századi színészek írásaiból az MMA akadémikusai olvasnak fel részleteket. Az albumot hallgatva megelevenedik a magyar színjátszás történetének hőskora, és megjelennek előttünk legendás hősei. A tagozat tervei szerint a következő években további két CD-anyagot állítanak össze az OSZMI munkatársainak segítségével, melyek a XX. század színészlegendáit is életre keltik.
– Miért is kellett nekem színésszé lennem? – kérdezi Ecsedi Kovács Gyula Szarvas József hangján. Blaha Lujza naplóját és Pálmay Ilka emlékiratait Ráczkevei Anna, Déryné Széppataki Róza emlékezéseit Császár Angela meséli el. Laborfalvi Róza nem úgy írt, mint Jókai Mór, ritkán jelezte a mondat végét. Pregitzer Fruzsina előadásában válnak érthetővé levelei, melyekben azt magyarázza, hogy miért neki kell eljátszani a szerepet a másik színésznő helyett… Béres Ilona hangján halljuk, hogyan vált színésznővé Márkus Emília, Kubik Anna Jászai Mari életével ismertet meg minket. A CD-re került hanganyag válogatását és szerkesztését az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) tudományos főmunkatársa, Gajdó Tamás végezte, a hangfelvételek a Magyar Katolikus Rádió Zrt. stúdiójában készültek, Sárospataki Zsuzsanna rendező és Pozsgai Nóra szerkesztő közreműködésével. A hangoskönyv ötlete a színháztörténészként végzett Huszár Orsolyától származik. – Nagyon szórakoztatóak ezek az írások. A XIX. századi színészek terjesztették, tartották frissen nyelvünket, hiszen csak 1844-ben vált hivatalossá a magyar nyelv – fogalmaz Huszár Orsolya. – A hangoskönyv nemcsak azoknak szól, akik szeretik a színházat, a történelmet vagy szeretnének az időben utazni, hanem azoknak is, akik kételkednének a magyar nyelv szépségében. Hogy milyen szórakoztató és milyen gazdag a magyar a nyelv, az a november 26-án az OSZMI-ban tartott bemutatón is kiderült, melyen Mécs Károly és Haumann Péter is részt vett. Oberfrank Pál olvasott fel egy részletet Molnár György Világostól Világosig című írásából. – Az ember hajlamos azt hinni – mondja a színész, színházigazgató –, hogy a színjátszás akkor kezdődött el, amikor ő színpadra lépett. Pedig dehogy! Több évszázaddal azelőtt. Szebbnél szebb történetek elevenednek meg a régmúltból kedvesen, ízesen, naivitással és bájjal. Jó volt felidézni a kort, déd- és ükapáink világát. Az is felvetődött bennünk, hogy érdemes lenne a szövegekből egy önálló estet készíteni. Az MMA színházművészeti tagozata feladatának tekinti a magyar irodalom és színművészet értékeinek megismertetését, jelentős alkotók életművének népszerűsítését, a magyar színházművészet mára elfeledett nagyjainak a köztudatba emelését. – Tisztelettel tartozunk elődeinknek – fejti ki véleményét Rátóti Zoltán, a színházművészeti tagozat vezetője –, ezért is szeretnénk folytatni a munkát, s a hangoskönyvből sorozatot készíteni. Jövőre tervezik a II. rész kiadását, mely a XX. század első felének dokumentumaiból ad válogatást, majd 2021-ben a harmadikat, mely az 1945 utáni korszak anyagát szándékozik bemutatni. A hangoskönyveket az interneten is elérhetővé teszik, hogy ez az értékes anyag széles körben mindenkinek megismerhetővé váljék.

A Magyar Művészeti Akadémia kiadványban közreműködő akadémikusai: Béres Ilona, Cseke Péter, Császár Angela, Haumann Péter, Kubik Anna, Lukács Sándor, Mécs Károly, Oberfrank Pál, Pregitzer Fruzsina, Ráczkevei Anna, Rátóti Zoltán, Reviczky Gábor, Szarvas József.
02 December 2019  |  rátóti zoltán mécs károly haumann péter oberfrank pál