Hangjegyek a ládafiából
Interjú Balassa Sándorral
Balassa Sándor január 20-án ünnepelte 85. születésnapját. Ebből az alkalomból a Makovecz utcában is köszöntötték barátai és pályatársai a zeneszerzőt, a nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia egyik alapító tagját, aki ideje nagy részét ma is komponálással tölti, és akinek zongorára, csembalóra, hárfára és cimbalomra írt munkáit az elmúlt években Kassai István zongoraművész, az MMA rendes tagja játszotta lemezre. A Pesti Vigadóban december elején a Zeneművészeti Tagozat szervezésében hangversenytermi bemutatót is tartottak műveiből. Balassa Sándor zeneszerzőt kérdeztük...
– Szeretettel köszöntjük az akadémikus urat 85. születésnapja alkalmából. Kezdjük rögtön egy aktualitással. Kassai István zongoraművész a 2017/2018-as évek folyamán lemezre játszotta az összes zongorára, csembalóra, hárfára és cimbalomra írt műveit, amelyek három lemezen jelentek meg. Ebből válogattak lemezbemutató koncertjén. Milyen darabok képviselték ezt a hatalmas anyagot?
– Teljes mértékben Kassai Istvánra bíztam, hogy mely darabokat választja ki a több mint háromórás anyagból. Így hallhatta a közönség a Ládafia I. és Ládafia II. című, részenként 14 könnyű zongoradarabból álló művemet, ami egyben hangversenytermi bemutató is volt, valamint a 12 könnyű zongoradarabot és a Fantáziát.
– Kassai István világhírű, elismert zongoraművész, aki amelyik darabhoz nyúl, az sajátos színezetet kap. Minden zongorára, csembalóra, hárfára és cimbalomra írt művemet a saját átiratában zongorán játszotta. Sokat beszélgettünk a darabokról, és mondhatom, a munkakapcsolat mára barátsággá nemesült. A Naxos lemezkiadónál jelent meg egy háromrészes sorozat e művekkel Kassai István játékában.
– Végigtekintve a pályáján, ki tudná-e emelni az Ön számára legfontosabb darabjait?
– A pályámat dalokkal kezdtem, ezután fordultam az operához, mert úgy érzem, ez zenei műfajok királya, vagy királynője, ahogy tetszik. A Harmadik bolygó című operámat emelném ki. Hiszek abban, hogy a zene lehetőséget ad mélyebb társadalmi kérdések megjelenítésére is. Így született a nemzeti zene eszméje számos fontossá vált zenedarabbal.
– Egyike a Magyar Művészeti Akadémia alapító tagjainak. Hogyan látja, mennyit és milyen irányba változott az Akadémia az alapítás óta?
– Ahogy visszaemlékszem az indulásunkra, bizony nagyon sokan, akár a zenei életben is, nem hittek az Akadémiában. Két karizmatikus vezetőre volt szükség, hogy az Akadémia kivívja helyét a művészi életben. Makovecz Imre alapító határozott kiállása, és halála után Fekete György hasonlóan útmutató helytállása kellett ahhoz, hogy a nagy ellenszélben elindulhassunk, és higgyünk a Művészeti Akadémia létjogosultságában, amely mára már intézményesített keretek között működik. Ma már nem kérdés, hogy nagyon fontos, sőt megkerülhetetlen helyet foglal el az MMA a magyar művészeti életben.
Balassa Sándor zeneszerző (1935. január 20.)
A Bartók Béla Konzervatórium karvezető szaka után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Szervánszky Endre zeneszerzés osztályában folytatta tanulmányait. 1965-ben szerzett diplomát. A Magyar Rádióban 1980-ig zenei rendezőként, 1981-től a Zeneakadémia zeneszerzés tanszékén hangszerelést tanított, 1996-ban egyetemi tanárként ment nyugdíjba. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Díjai: Erkel-díj (1972); Kossuth-díj (1983); Bartók–Pásztory-díj (1988, 1999); Magyar Érdemrend középkeresztje (2012); Nemzet Művésze (2014); A Magyar Művészeti Akadémia Nagydíja (2016)
A világ rádiótársaságainak évenkénti seregszemléjén a Párizsi Tribünön 1972-ben a Requiem Kassák Lajosért oratóriuma op.15 első helyezést ért el. Művei sorából kiemelkedik négy operája: az Ajtón kívül; a Harmadik bolygó, Karl és Anna, valamint a 2000-ben befejezett és bemutatásra váró Földindulás. Zenekari műveiből kiemelve néhány darab: A Nap fiai, Hunok völgye, 301-es parcella, Október virágai, Magyar Koronázási Zene, Magyar táncok, Trianon. Művei sorát kiegészítve találunk dalokat, kantátákat, kórusokat, hangszerszólókat, különféle hangszerösszeállítású kamarazenéket. A hangszerszólók nagy része zongoramű, de tárogatóra, cimbalomra és hárfára is számos kompozíció született. Említésre méltó még a Balaton Akadémia Kiadó által megjelentett Sorsot választottam c. Balassa Sándor írásait magába foglaló kis kötet.