The selected web content no longer exists.
Lajtha László az I. világháborúban
Könyvbemutató, kiállítás és emlékhangverseny
A 20. század első felének egyik legnagyobb magyar zeneszerzője és népzenekutatója, Lajtha László (1892–1963) – huszonkét esztendősen hazaszeretetétől vezérelve vonult be a frontra és a háború végéig szolgált. Ebből a több mint négy esztendős időszakból számos értékes dokumentum és tárgyi emlék maradt fenn, amelyeket a február 16-án megnyílt tárlaton tekinthetnek meg az érdeklődők. A kiállítás kurátora Solymosi Tari Emőke, az MMA Művészetelméleti Tagozatának vezetője.
A 20. század első felének egyik legnagyobb magyar zeneszerzője és népzenekutatója, Lajtha László (1892–1963) – huszonkét esztendősen hazaszeretetétől vezérelve vonult be a frontra és a háború végéig szolgált. Ebből a több mint négy esztendős időszakból számos értékes dokumentum és tárgyi emlék maradt fenn, amelyeket a február 16-án megnyílt tárlaton tekinthetnek meg az érdeklődők. A kiállítás kurátora Solymosi Tari Emőke, az MMA Művészetelméleti Tagozatának vezetője.
Fennmaradtak többek között a menyasszonyának, Hollós Rózának rendszeresen küldött ún. „harctéri levelek", amelyekben kottás feljegyzéseket is találunk. Archív fotókon Lajthát katonatársai körében láthatjuk, és különösen érdekes az a fénykép, amely a tüzértisztet fából ácsolt fedezékében mutatja, ahová a kottáival, könyveivel visszavonulhatott a harcok szüneteiben. További emlékek: az I. világháborúban szerzett katonai kitüntetései, a tevékenységéről szóló igazolások, „binoklinak" nevezett katonai távcsöve, valamint az olyan, menyasszonyához kötődő emléktárgyak is, amelyeket magánál tartott a harctéren.
A tárlaton látható annak a néhány zongoraműnek az első kiadása Lajtha kézírásos ajánlásaival, amely az I. világháborút közvetlenül megelőző időszakban, illetve a világháború alatt keletkezett. Korhű dokumentumok, fényképek, levelek, kéziratok segítségével nemcsak a zeneszerző fiatalkorának meghatározó időszakát mutatják be, hanem az első világháborúban résztvevők életét, mindennapjait is közelebb hozza a ma emberéhez. A kiállítás megtekinthető hétvégén a Hagyományok Háza programjai idején, hétköznap reggel 8 és este 8 között.
A tárlatot dr. Berlász Melinda zenetörténész nyitotta meg, közreműködött Balog József zongoraművész. A megnyitót követően a Hagyományok Háza színháztermében a „Lendület" 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoport, valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem közös rendezésében Lajtha László-emlékhangversenyt tartottak.
Ős és utód nélkül – Fábián László írásai Lajtha Lászlóról címmel jelent meg A Lajtha házaspár és Fábián László levelezése a Gondolat Kiadó gondozásában. Szerkesztette, közreadja és az előszót írta Solymosi Tari Emőke. A kötetet Hollós Máté zeneszerző mutatta be február 11-én az Országos Széchényi Könyvtárban.
Forrás: Hagyományok Háza / MMA
A tárlaton látható annak a néhány zongoraműnek az első kiadása Lajtha kézírásos ajánlásaival, amely az I. világháborút közvetlenül megelőző időszakban, illetve a világháború alatt keletkezett. Korhű dokumentumok, fényképek, levelek, kéziratok segítségével nemcsak a zeneszerző fiatalkorának meghatározó időszakát mutatják be, hanem az első világháborúban résztvevők életét, mindennapjait is közelebb hozza a ma emberéhez. A kiállítás megtekinthető hétvégén a Hagyományok Háza programjai idején, hétköznap reggel 8 és este 8 között.
A tárlatot dr. Berlász Melinda zenetörténész nyitotta meg, közreműködött Balog József zongoraművész. A megnyitót követően a Hagyományok Háza színháztermében a „Lendület" 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoport, valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem közös rendezésében Lajtha László-emlékhangversenyt tartottak.
Ős és utód nélkül – Fábián László írásai Lajtha Lászlóról címmel jelent meg A Lajtha házaspár és Fábián László levelezése a Gondolat Kiadó gondozásában. Szerkesztette, közreadja és az előszót írta Solymosi Tari Emőke. A kötetet Hollós Máté zeneszerző mutatta be február 11-én az Országos Széchényi Könyvtárban.
Forrás: Hagyományok Háza / MMA
