Nagy László (1925–1978)

Új, állandó kiállítás emlékezik Szmoljanban Nagy László költőre

A kétéves ösztöndíjjal 1949-ben Bulgáriába érkező Nagy Lászlót (1925–1978) a bolgár kultúra terjesztése és népszerűsítése terén végzett munkája elismeréséül Nemzetközi Botev-díjjal (1976) és Cirill és Metód érdemrenddel tüntették ki. Szmoljan város díszpolgárává avatta (1976), és 1981-ben emlékházat nyitott a „rodopei" magyar tiszteletére. 2015-ben a Szófiai Magyar Intézet kezdeményezésére és a Szmoljani Önkormányzat együttműködésével felállításra került Nagy László mellszobra a város közterén. Akkori látogatásán dr. Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára az Emlékház felújítását kezdeményezte a bolgár félnél. 2016–2019-ben bolgár és magyar állami finanszírozással megtörtént a leromlott állagú szmoljani Nagy László Emlékház restaurálása. A Nemzeti Kulturális Alap, a Magyar Művészeti Akadémia és a bolgár Balkankarpodem Rt. anyagi támogatásának köszönhetően létrejött a költő életét és munkásságát bemutató korszerű, multimédiát is magába foglaló állandó kiállítás, amelyet 2019. június 18-án nyitnak meg ünnepélyesen.
June 5, 2019

Átadták a Nemzeti Táncszínház új épületét

Áder János köztársasági elnök 2019. február 15-én este felavatta a Nemzeti Táncszínház új épületét a fővárosi Millenáris parkban. Az új Nemzeti Táncszínház elkészülte mérföldkő a magyar táncművészet életében – hangsúlyozta a színház igazgatója, Ertl Péter az épület sajtóbejárásán, pénteken. Kiemelte: a legmodernebb színháztechnikával felszerelt táncszínházat úgy tervezték, hogy képes legyen kiszolgálni a jövő koreográfusait is. A mintegy hétezer négyzetméteres új Nemzeti Táncszínházat a Millenáris park E épületében, a volt Ganz Művek egykori ipari csarnokában alakították ki. A nyitógálával megkezdődött a 2019-es Budapest Táncfesztivál.

February 18, 2019

Elhunyt Tandori Dezső

Nyolcvanéves korában elhunyt Tandori Dezső író, költő, műfordító, intermediális grafikus, a nemzet művésze, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Tandori Dezső 1938. december 8-án született Budapesten. Versei az 1960-as évektől jelentek meg, Töredék Hamletnek című első kötetét 1968-ban adták ki. Az 1970-es évektől sokféle műfajban publikált: írt például gyermekverset, krimit, filozofikus esszéket. A hetvenes évek elején keletkeztek első képzőművészeti munkái, majd önálló ciklusokként jelentek meg indigó- és írógéprajzai. Igen jelentős volt műfordítói munkássága is, elsősorban angolból és németből fordított.

February 13, 2019

Makovecz szellemében

Minden hónap első hétfőjén „Makovecz Kávéház" néven tematikus előadásokkal várja látogatóit a Makovecz Központ és Archívum. Az estek keretein belül szakértők és laikusok egyaránt közelebb kerülhetnek a világhírű építész munkásságához és szellemiségéhez. Az idei második Makovecz Kávéházban Csernyus Lőrinc – Ybl-díjas építész, a Makovecz Imre Alapítvány kuratóriumi tagja – tartott előadást a Makovecz Imre Pályázati Alap beruházásairól, melynek köszönhetően több tucat Makovecz-épület újulhat meg, vagy épülhet fel.

February 13, 2019

Sárköz, a szépség kertje

„… aki egyszer bejut a szépség kertjébe, az versöt is álmodhat meg írhat, meg éneköt is mondhat, meg szűhet, meg hímözhet, mert minden szépség egy tüvön van…" – mondta néhai Kati Éva népművész. Aligha lehet szebben fogalmazni egy olyan kiállítás beharangozójában, ahol a magyar nyelvterület egyik leggazdagabb szőtteskultúrájának, a sárközi szőtteskincsnek jelenlegi legjobb ismerője, legnagyobb mestere, Fodorné László Mária, a Népművészet Mestere, az MMA Népművészeti Tagozatának rendes tagja mutatkozik be, megidézve a szülőfalu, Decs és a tájegység, Sárköz szépségeit. A tanítómesterek emléke előtt egy-egy szőttesalkotásuk bemutatásával tiszteleg. A kiállításhoz áprilisban a kurátor, Landgráf Katalin közreműködésvel tárlatezetések is kapcsolódnak.

February 7, 2019
First Last
// ]]>