Ösztöndíjasok kiállításai
A Magyar Művészeti Akadémia 2018-ban indította el három évre szóló, jelentős összegű művészeti ösztöndíj elnyerésére hirdetett pályázati programját, melyen alkotók, előadóművészek, valamint művészetelméleti kérdésekkel foglalkozó kutatók kaphattak támogatást. A hároméves programban 18 és 50 év közötti művészek vehettek, vehetnek részt. 2018-ban a Farkas Ádám szobrászművész vezette képzőművész „szekcióban" 16 alkotó és egy művészettörténész kezdte meg a közös munkát, melynek része volt a négyhavonta történő beszámoló is. A többiek munkájának megismerése a résztvevők szerint gyümölcsözően, inspirálóan hatott a hónapok során, s ez valamennyire megmutatkozik a mostani számadó tárlaton is.
Balanyi Zoltán az írott történelem előtti időszak dél-angliai Stonehange és Cromlech kultikus kőtömb-együtteseire emlékeztető szobrokat készít. Bazaltorgona-darab, öreg malomkő és a valamikori Pannon tenger csiszolta gömbölyű homokkő-tömbök kerülnek egymás fölé és állnak össze a természettől nem idegen archaikus jellé.Bódi Barbara Boba a monda és mesevilág képi megfelelőit keresi. Szentandrássy István nemrég elhunyt Kossuth-díjas roma festőművész kurzusain is részt vett. Démonok, maszkok és konkrét személyek jelennek meg képein. Mintha a balladaképződés peremén lennének ezek a portrék.
Csomortáni Gál László székely művész, Nagyváradon végzett szobrász szakon. Égetett felületű fenyőfából készült műveiben is a balladák világának képi megjelenítését láthatjuk. Textilcsipkék szórópisztolyos mintázatával teszi artikuláltabbá az égetett felületeket.
Erdélyi Gábor a minimalista festők egyik legismertebb képviselője. A kép léte és nemléte közötti keskeny úton mutat izgalmas lehetőségeket. A Festmény doboza vagy a Peremvidék című művei jól példázzák a filozofikus személetből fakadó reduktivitást, a motívumok peremre szorításának drámáját.
Erős Apolka a Magyar Szobrász Társaság egyik vezetője volt férjével Baráz Tamással éveken keresztül. Köztéri szobrai is ismertek. (Eszterházy „Fényes" Miklósról készített portréja például) A most bemutatott szobrai kísérleti művek. A Femme fatale I. a női test sajátos újrafogalmazását mutatja. A kiállítótérbe szánt szobraiban bátran használ bőrt, betont, öntött, színezett kompozit anyagot. Kicsit a svájci szobrásznő Niki de Saint Phalle szobraira emlékeztetnek ezek a művek.
Gálhidi Péter Tisztelet Kő Pálnak című szobra remekmű. A vaskos belül üreges hársfakürtő lejtős peremén körben álló, egymás lombját érintő tuják vagy jegenyék sorakoznak. A léptékkülönbség szokatlanul nagy. A „szent liget" finoman megfaragott csipkeszerű sora mindössze néhány centi magas, miközben a hársfa legalább arasznyi széles. Gálhidit más műveiben a természeti formák, így például a lehullott levelek, az avar bronzba-állandósuló, bronzból viaszveszejtéssel vagy elektrolitikus folyamat révén létrehozott hártyavékony rétegei érdeklik. A Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán oktató szobrász, évtizede fontos művekkel szerepel országos jelentőségű kiállításokon.
Incze Mózes festményein az élő modell néha olyan, mint egy öntvényszerű, naturális szobor, az egymást karoló két kéz a testhez tartozik, de a képen megismétlődik egy másik mozdulatban hiperrealista szoborként, fájdalmas képi költészetként. Nagy festői tudással, finom, kulturált színhasználattal.
Iski Kocsis Tibor 50 éves. Idén február 13-ig volt látható kiállítása a Műcsarnokban, műveiben a festészet, a rajz nagy témáit aktualizálja. Felhőt, vízesést, sziklákat fest és rajzol, de a látványt ellenpontozza, szétszabdalja, kirakós játékként vagy radikális kollázsként újrarendezi, miközben az ábrázolás íze, zamata mindvégig megmarad a műveiben.
Kondor Attila filozofikus művész. 2019-ben volt kiállítása a Műcsarnokban, ahol a könyv, a történelmi könyvtár mai pozícióit dolgozta fel erős költőiséggel. Korábbi festményein a realisztikus részletek a kép peremvidékére szorultak. Most egy barokk kert vagy egy modernista, még a világháború előtt épített épülettömb megkettőzése (talán a Móricz Zsigmond körtér házai) alakultak át képegésszé, finoman átírt mai festménnyé.
Menasági Péter Munkácsy Mihály-díjas szobrász egy körkörös vonatsínen gördülő kerékformájú szobrával robbant be a magyar művészeti életbe. Az ösztöndíj során most a női alakot végsőkig leegyszerűsített kádba ülteti. Kontempláció a mű címe. A kiállításon folyosóra emlékeztető építménybe került egy speciálisan felületkezelt férfiportré. Melankólia sorozat. A szobrász a mindenfelé nyitott kiállítótérben zárt teret hozott létre, ennek a végébe helyezte az archaikus szobrok merevségét idéző, tehát nem öntvényszerű portrét.
Monori Sebestyén Térlégzés címmel állít ki finoman mintás, alapvetően fehér márványból faragott légies szobrokat. A felületet megmozgató hullámok a rája hal mozgására emlékeztető módon alakulnak a felületek peremén, izgalmas plasztikákat, tereket eredményezve.
Részegh Botond A háború anatómiája című sorozatából láthatunk műveket. A sötét háttér feketetábla-szerű matt felületére mintha táblakrétával rajzolná, festené fel az emberi alakra utaló, erősen átírt vonalhalmazokat. Alberto Burri háborút bemutató New York-i kiállítására hivatkozik műveinek ismertetése, az előzmények bemutatása során. A test drámai átfogalmazásának nagy tradícióját folytatja.
Szabó Ábel Munkácsy Mihály-díjas festőművész az ösztöndíjasok egyik legismertebb képviselője. Művei szerepelnek a Kogart Gyűjteményben. Városszéli látványokat fest meg mai, hiperrealista módon, tele festői leleménnyel. A kiválasztás, interpretálás együttes ereje jellemzi műveit.
Szász Sándor is ismert képzőművész. Szürreális képi helyzeteket, plasztikai jelenségeket ütköztet fotószerűen valósághű szituációkkal. A léggömb, ejtőernyő, hőlégballon önálló geometrikus motívumként is jelen van a képein, nem csak a történet részeként. Festészete rokonítható a Lipcsei Iskola, ezen belül Neo Rauch műveivel.
Verebics Ágnes az ábrázoló, figuratív festészet lehetőségeit fanyar szürrealizmussal, a nőiség attribútumainak megfestésével gazdagítja. Szépek a hajfonatok, a Párduc bandita című kép mintázatából itt-ott felbukkanó női szemek, az arc elé emelt álarcok, az erotika felé billenő harisnyakötős női láb, harisnyára rajzolt pisztoly, a finom csipkekesztyűbe bújtatott női kéz. És mindez bátor, erős festőiségű festményekben megjelenítve.
Ennek a kiállításnak a műveit és művészeit katalógus is bemutatja, a kiállító fiatalok pedig hetente tartanak tárlatvezetést, melyekre érdemes ellátogatni, hiszen ezeken közvetlen formában kapunk bevezetést a motívációkba, szándékokba vagy éppen a formanyelv kialakításának folyamatába.
Átsétálva a szomszédos, lenti terembe 13 az iparművészeti szekcióban tevékenykedő ösztöndíjas alkotómunkájának egy-egy „szigetét" lehet megtekinteni. Őket elsősorban Szenes István akadémikus terelgette az ösztöndíjprogram három éve alatt.
Balás Benedek tervezőgrafikus a Bibliához készített grafikai sorozatot. Alkotói szándéka a történeteket egyszerű gesztusokba sűríteni, a lehető legkevesebb tusvonallal vagy folttal ábrázolni. Az arcok és kezek gesztusai, finomabb részletei segítik a jelenetek értelmezését. Az alakok szimbolikus térben jelennek meg. A művész munkáit meditatív letisztultság, formai, színbeli redukció jellemzi. A grafikákban jelen van az ikonográfiai hagyományok tisztelete, de felfedezhetünk új értelmezési lehetőségeket is.Gelley Kristóf fémműves formatervező művész arra keresi a választ, hogyan található meg az egyensúly a tárgyalkotás kézműves, manufakturális jellege és az ésszerű megvalósíthatósági költségek között. Az ösztöndíj első évében egy evőeszközkészlet, illetve ennek folytatásaként egy reggelizőkészlet alapdarabjait tervezte meg. A következő év fejlesztéseinek eredménye a vendégváró Manta tál és egy kiöntőkészlet lett. A program utolsó évében a művész szakrális témájú tárgyak tervezésére fókuszált.
Gyulai Natália öltözéktervező iparművész, akinek hároméves ösztöndíja során munkáiban az alábbi technikai fejlesztések történtek: intarzia-technika kikísérletezése többféle típusú műszőrmével. Wonderfur-műszőrmék kombinálása steppelt vízlepergetős anyagokkal, valamint természetes bőrrel. Ez utóbbi többnyire juhbőr, gumis cérnával darázsolt, szelvényekben gumírozott, tüllel összesteppelt vagy csíkokból szövött, különleges kivitelben. Wonderfur műszőrme technika összedolgozása légcsipkével, tüllel, egy könnyű, áttört, légies textúra létrehozása érdekében.
Fóris Katalin textilművész kutatómunkája során a kollektív emlékezetre, az átörökítési mechanizmusokra, az emlékek feldolgozására, újrahasznosítására, illetve ezek vizuális jelenlétére fókuszált. A vizuális emléknyomokkal kapcsolatos témát nemcsak társadalmi aktualitása adta, hanem a művész személyes érdeklődése a letűnt idők dokumentumai, tárgyai, érzésvilága, az épített örökség iránt. A szőtt, varrott, maratott filmnegatívok, mint új anyag jelennek meg a kortárs textilművészetben.
Hegedűs Andrea textiltervező művész munkájának célja új anyagkísérletek, új utak keresése a síküveg technológia, a textil-, a színes-, illetve a festett üveg és a fény összefüggéseiben. A kutatómunka és anyagkísérletek esszenciális kivonatából egy kiválasztott szakrális tér üvegtextil térinstallációja készül az Üvegtextil – Fény – Hang hármas egységével.
Márton László Attila belsőépítész, bútortervező művész elsődleges célja a kortárs magyar iparművészet tudományos bemutatása, a társművészeti területekkel – népművészettel, építészettel, képzőművészettel, designnal – való kapcsolódási pontjainak, együttműködési formáinak feltárása.
A művész olyan folyamatokat is vizsgál, mint az iparművészeti munkák tervezési, gyártási és értékesítési fázisai. Emellett célja az alap-, közép- és felsőfokú művészeti oktatás helyzetének feltérképezése, illetve a szakmai háttér, szervezetek és média bemutatása is.
Kerékgyártó András bútortervező, formatervező művész egy összefüggő, koherens, bútorokból és otthoni kiegészítőkből álló, önálló tárgykollekció létrehozása, bemutatása rangos nemzetközi vásárokon.
Lenzsér-Mezei Kata építészmérnök, ékszertervező, ötvösművész munkája során az épített környezet és az ékszer kapcsolatának lehetséges kapcsolódási pontjait kutatta tovább. Ennek eredményeként születtek meg kortárs geometriát és anyaghasználatot követő, relief- és/vagy kollázsszerű ékszerei.
Németh Levente tervezőgrafikus művész, képregényrajzoló 2016-ban kezdett bele nagyszabású, több részre tervezett történelmi képregény sorozatába. A Királyok és Keresztek sorozat befejezését, a két kötet megrajzolását, az albumok megtervezését és nyomdai előkészítését vállalta az ösztöndíjas időszakra, ami kiegészült az időközben elkészült regény illusztrációinak elkészítésével. A képregényrajzolás a szabad, kézi rajzoláshoz való visszatérést jelentette számára.
Tóth Zoltán fémműves formatervező művésznek az MMA ösztöndíja adott lendületet ahhoz, hogy az addig csak papíron létező tervei megvalósuljanak. Tárgyai erőteljes, burjánzó formavilágát szigorú geometrikus rendszerbe foglalta. Tóth Zoltán műveit mesélő ékszerként definiálja, amelyek minden nézőben egy-egy saját történetet indíthatnak el.
Simon Zsolt József porcelántervező művész a növényi ornamentikák kinagyított, átdolgozott részleteinek szoborként vagy használati tárgyként való átírása képezte az ösztöndíjas munka gerincét. Tálak, vázák, illetve további asztali edények a program részeként készültek. A művész új területen alkalmazhatta saját fejlesztésű, egyedi öntési technikában rejlő lehetőségeket.
Vigh Krisztina képzőművész a hímzésvilág univerzális nyelvéből kommunikatív felületű installációkat hoz létre. Installációiban az ember identitáskeresésének repetitív folyamatát értelmezi. Így kerülnek a tradicionális motívumokból merített inspirációk a különböző hulladékaink között talált felületekre. A hímzés absztrakt módon sűrítő tulajdonsága, létrehozásának meditatív gesztusa, a hímzéshibák egyedisége egy folyamatot dokumentál.
Veress Kinga művészettörténész munkája során született meg a Design DigiTár – Iparművészeti archívum, amely a Kádár-korszakban és az azt követő évtizedekben megvalósult iparművészeti kiállításokat dokumentáló online adatbázis. Az adatbázis célja, hogy hozzájáruljon az 1950-es évektől a rendszerváltásig tartó időszak, valamint a kilencvenes évek hazai iparművészeti eseményeire vonatkozó történeti kutatásokhoz. A folyamatosan szerkesztett digitális gyűjtemény a szakma képviselőinek jóvoltából gyarapodik további kiadványokkal, az egyes kiállításokhoz kötődő fotókkal, újságcikkekkel, művészinterjúkkal. A munka az ösztöndíjjal nem zárult le, hanem megteremtette az alapokat a további kutatásokhoz.