Hammerstein Judit, a Külgazdasági és Külügyminisztérium külföldi magyar intézetekért és nemzetközi oktatási kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára

Külföldi magyar intézetek éves találkozója

A fővárosi Balassi Intézetben 2017. július 6-án tartották a külföldi magyar intézetek igazgatóinak szokásos éves találkozóját, melyen a Magyar Művészeti Akadémia meghívottai is részt vettek. Ebben az évben ünnepli centenáriumát a hazai kulúrdiplomácia, az első kulturális magyar intézet 1917-ben kezdett el működni Isztambulban. A kulturális diplomácia szerepe az egész világon felértékelődött.
A magyarok többszörös, egyszerre nyugati és keleti kötődése óriási erőforrás az ország számára – mondta Hammerstein Judit, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) külföldi magyar intézetekért és nemzetközi oktatási kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a külföldi magyar intézetek igazgatóinak éves találkozóján.
  Hozzáfűzte: a magyar egyértelműen a nyugati kultúra szerves része, ugyanakkor nyelvi rokonságunk az északi finnugor népekkel köti össze a magyarságot, amely történelme okán számíthat a közép-ázsiai és akár a távol-keleti népek, országok szimpátiájára is. Mindez megkönnyíti a magyar gazdasági és kulturális jelenlétet az érintett országokban.
  A "kompországiság" nem feltétlenül csapás, a magyarok polifon identitása nagy áldás lehet, főleg ha egyes elemeire nem kizárólagossággal vagy gyanakvással tekintünk – vélte a helyettes államtitkár. Kiemelte: Magyarországnak kiváló kulturális brandek állnak rendelkezésre, ilyen Budapest, a kortárs zene, a népi kultúra, a sport, a fotóművészet, az irodalom, a gasztronómia és a film, valamint a magyar felsőoktatás (például a zeneoktatás) egyes elemei is.
  Magyarország kulturális kisugárzása lényegesen meghaladja politikai és gazdasági erejét, Magyarországot a világ elsősorban kultúrateremtő és kultúraközvetítő erőként tartja számon – hangsúlyozta Hammerstein Judit, aki kitért arra is: jelenleg öt új kulturális és oktatási szakdiplomata készül arra, hogy elfoglalja állomáshelyét Madridban, Tel-Avivban, Kijevben, Bakuban és Sao Paulóban.
  A helyettes államtitkár úgy fogalmazott: Magyarország nagyságához képest kiemelkedően gazdag hálózattal és infrastruktúrával rendelkezik a magyar kultúra külföldi terjesztéséhez, népszerűsítéséhet.
  A Balassi Intézet legfontosabb projektjei közül Hammerstein Judit többek között a New Yorkban megrendezett nagysikerű Modernity X Hungary Fesztivált, a Lengyelországi Magyar Kulturális Évadot, a Csárdáskirálynő-turnét, a Több, mint szomszéd elnevezésű pozsonyi kulturális hetet, az 1956-os forradalom évfordulójához szervezett mintegy 500 programot, valamint a sanghaji művészeti fesztivál díszvendégségét emelte ki.
Az elmúlt időszak legsikeresebb kiállítása a Megszínesített napfény — kiállítás Róth Miksa (1865–1944) üvegablakairól című, a 19. és 20. század fordulóján újjászülető üvegablak- és mozaikművészet legismertebb és legtermékenyebb alakját bemutató kiállítás volt. A Balassi Intézet és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésével létrejött tárlatot először Budapesten, majd Stuttgartban, Belgrádban és Prágában mutatták be. Tavasszal Bukarestben, jelenleg pedig Sanghajban ismerhetik meg az érdeklődők Róth Miksa művészetét. A kiállítás az év végén Szabadkára látogat.
  A helyettes államtitkár elmondta: külön keretet különítettek el a külképviseleti irodalmi programok szervezésére, valamint megalapították a 3500 eurós díjazással járó Balassi Műfordítói Nagydíjat. A Publishing Hungary program keretében az elmúlt évben mintegy 70 könyvvásári megjelenést szerveztek világszerte. 2018-ban Szlovéniában, 2019-ben a pozsonyi könyvvásáron lesz díszvendég a magyar irodalom.
  2017 programjai elsősorban Kodály Zoltánhoz, a reformáció 500 éves jubileumi évéhez, a 100 éve született Fábri Zoltán filmrendezőhöz és Szabó Magda írói hagyatékához kapcsolódnak.
  Budapesten évente 450, külföldön pedig kétezer hallgató tanul hungarológiát vagy magyar nyelvet a magyar intézetek szervezésében. Jelenleg 24 országban 41 magyar tanár vesz részt a vendégoktatói hálózatban, amelyet a magyar kormány fejleszteni és bővíteni szeretne a jövőben – fűzte hozzá Hammerstein Judit, aki szerint új vendégoktatói állomáshelyeket terveznek 2019/2020-as tanévre Horvátországban, Romániában, Egyiptomban, Indiában, Ukrajnában, Törökországban, Finnországban, Németországban és Tajvanon is.
  A helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy a Balassi Intézet 2016. szeptember 1-től a KKM struktúrájába beágyazva működik. Az integráció a mindennapokban változásokhoz és számos gyakorlati kihíváshoz vezetett, azonban a Balassi Intézetről kialakult képet alapvetően nem érintette sem itthon, sem külföldön. Az intézet költségvetése az eddigiekhez hasonló léptékű maradt, sőt, egyes területek lényegesen magasabb finanszírozást kaptak.
Krucsainé Herter Anikó, az EMMI kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára beszédében említette, gondolkodnak arról, hogy miként járulhat hozzá az állam a Nyugaton dolgozó magyarok kulturális identitásának megőrzéséhez.
A külföldi magyar intézetek igazgatóinak július 6-i budapesti találkozóján szó esett a magyar kulturális diplomácia múltjáról, lehetőségeiről, illetve a tavalyi év eredményeiről. Száz évvel ezelőtt, a Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet 1916. november 21-i megalapításával kezdődött a magyar kultúra intézményesített külföldi terjesztése, amely első világháború után – az ország helyzetéből adódóan – kiemelt szerepet kapott. A Külgazdasági és Külügyminisztérium jelenleg 22 ország 24 városában működtet kulturális központot, illetve nyolc magyar külképviseleten dolgozik oktatási és kulturális feladatokat ellátó diplomata. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az értekezletre küldött üzenetében így fogalmazott: „a kulturális diplomácia révén ugyanakkor olyan hidakat tudunk építeni, amilyeneket más eszközökkel elképzelhetetlen lenne." „A keleti és a déli nyitás külpolitikája is épít a kulturális diplomáciára, hiszen kultúránk bemutatásával, kulturális és oktatási kapcsolatok bővítésével lehet Magyarországot leginkább megismertetni" – tette hozzá a miniszter.
Délután a magyar filmek külföldi bemutatásának és népszerűsítésének lehetőségeiről tanácskoztak a találkozón.
  A Magyar Nemzeti Filmalap fennállása első öt évében 26,5 milliárd forintnyi támogatással 75 magyar játékfilm készítéséhez járult hozzá, amelyek több mint 250 fesztiváldíjat nyertek el – mondta el Havas Ágnes vezérigazgató. Hozzátette: együttműködnek a Külgazdasági és Külügyminisztérium – Balassi Intézettel a magyar filmek külföldi megismertetésében, nagy sikerrel mutatták be például több külföldi magyar intézetben Fekete Ibolya Anyám és más futóbolondok a családból című filmjét.
  A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Mecenatúra igazgatója, Kocsis Noémi a Magyar Média Mecenatúra Programot mutatta be a külföldi magyar intézetek vezetőinek. Kiemelte: a program 2011 és 2016 között 8,77 milliárd forintot fordított 916 film és egyéb mozgóképes alkotás (például lekérhető online tartalom vagy animációs sorozat) támogatására. A program keretében készült filmek, köztük az Oscar-díjas Mindenki, a Félvilág vagy A berni követ, összesen 296 díjat, elismerést nyertek el.
  Elekes Botond, az Uránia Nemzeti Filmszínház ügyvezető igazgatója a budapesti művészmozik tapasztalatait osztotta meg a Magyarországon működő külföldi kulturális intézetekkel közösen szervezett filmnapokról. Hangsúlyozta: a filmvetítés az egyik leghatékonyabb mód egy nemzet kultúrájának bemutatására.
  2016-ban 16 ország kulturális intézetei szerveztek filmnapokat a fővárosi művész mozikban, köztük az Urániában – fűzte hozzá, kiemelve, hogy az eddigi tapasztalatok alapján ezeknek a rendezvényeknek a sikeréhez többek között kiszámítható rendszeresség, és állandó helyszín szükséges.
  Elekes Botond úgy vélte: szükség lenne egy olyan állami programra, amely valamiféle támogatással ösztönözné a magyar artfilmek bemutatására az európai filmforgalmazókat.
  Hasonlóan vélekedett Böszörményi Gábor, a Mozinet Kulturális Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója is, aki szerint Franciaországban és Németországban is működik ilyen támogatási rendszer. Hozzátette: a külföldi filmforgalmazók számára vonzerőt jelenthet az is, ha a külföldi magyar intézetek jó fordítást készítenek egy-egy magyar alkotáshoz.
  A három évvel ezelőtt alapított Magyar Filmakadémia elsősorban abban tud segíteni a külföldi magyar intézeteknek, hogy egy-egy jelentős magyar alkotó köré csoportosuló vetítéseket, programokat szervezzenek – mondta a beszélgetésen Novák Emil, a szervezet elnöke.
  Mikulás Ferenc a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál tapasztalatairól számolt be.
A külföldi magyar intézetek igazgatói július 7-én Kecskemétre látogatnak, hogy éves munkaértekezletük keretében megismerkedjenek a város kulturális kínálatával.

Forrás: MTI / MMA
7 Ιούλιος 2017  |  balassi intézet kulturális diplomácia