Mert nem lehet feledni… – Trianon 100 emlékkiállítás

2020. szeptember 18. és 2021. január 31. között tekinthető meg a Magyar Művészeti Akadémia Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozata szervezésében megvalósuló „Mert nem lehet feledni…" című, a trianoni békeszerződés 100. évfordulójának emlékére rendezett kiállítás a Pesti Vigadóban. Az emlékkiállítás több mint 50 művész félszáznál több műtárgyának kiállításával kortárs képző- és iparművészeti kontextusban értelmezi a trianoni veszteségeket. A tárlat rendezésének elsődleges koncepciója Juhász Gyula megindító sorai által inspirálva a nemzettragédia bemutatása és jelen idejű interpretálása, valamint a centenáriumi megemlékezés művészeti megközelítése. A kiállítás társzervezője a Trianon Kutató Intézet.
18. September 2020
Új járványügyi szabályok az MMA intézményeiben Közérdekű adatok

Pályázatok

ÚJRANYITOTT PÁLYÁZATI KIÍRÁS:
MMA-20-MHM
MMA-20-OMM
Beadás: szeptember 21-ig!


A linkre kattintva elérhető a pályázati rendszer: tamogatas.mma.hu

„SZENTENDRE – KULTÚRPART 2019" kulturális és szabadidőközpont a Duna-korzón

Magyar Művészet folyóirat

Hírlevél

„Analitikus módon nézem a világot, de nem empátia és szeretet nélkül"

Kossuth-díjat kapott idén Ács Margit József Attila- és Babérkoszorú-díjas író, esszé- és tanulmányíró, műkritikus, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Ács Margit alkotói pályája szokatlanul formálódott. Sikeres prózaíróként indult a hatvanas évek végén, négy prózakötete szabályos rendben jelent meg, és igen kedvező visszhangot váltott ki. Ez időben könyvkiadói szerkesztőként dolgozott a Szépirodalmi, utóbb a Magvető Kiadónál, és rendszeresen írt kritikát. Majd a rendszerváltozás körüli években a szépíró (és kritikaíró) műfajt váltani látszott, a nyolcvanas évek második felétől esszékkel jelentkezet. A regényhez, kisregényhez csak a legutóbbi időkben tért vissza. Az élettörténet mögött – írásai tanúsága szerint – folyamatos, vívódó küzdelem zajlott. Ács Margittal Kossuth-díja kapcsán beszélgettünk.

26. Mai 2020

„A jó ítélet a lényeglátás művészete"

Egyéves az együttműködés a Magyar Művészeti Akadémia és az Országos Bírósági Hivatal között

„Az Ismeretlen ismerősök – avagy a magyar kultúra jeles képviselői, ahogy ritkán látjuk őket" címmel tavaly indult programsorozaton mintegy harminc művésszel találkozhatott már a közönség. Az Országos Bírósági Hivatal képzési központjában rendezett portrébeszélgetéseken a MIA Klub vendégei voltak többek között Marton Éva, Vashegyi György, Jankovics Marcell, Kiss-B. Atilla, Balázs János, Rófusz Ferenc és  Vidnyánszky Attila is. Bár a tavaszi találkozások elmaradtak, az évforduló alkalmából dr. Senyei Györgyöt, az Országos Bírósági Hivatal elnökét Kurucz Éva újságíró, a rendezvénysorozat szerkesztője és moderátora kérdezte.

25. Mai 2020

Tizenhárom almafa

Wass Albert művével adózik Trianon emlékének a Nemzeti Színház.

A Tizenhárom almafa, az Adjátok vissza a hegyeimet! és a Jönnek című művek mellett korabeli dokumentumszövegek alapján írták meg Trianon utótörténetét színpadra alkalmazva. A próbafolyamat két és fél hónapig tartott, amit egy alapos kutatómunka előzött meg. Március 6-án mutatták be darabot, ám pár előadás után az egészségügyi veszélyhelyzet miatt leálltak az előadások. A rendező Vidnyánszky Attila és a főszereplő Szarvas József azonban még a főpróba után örömmel beszélgetett velünk a fontos témájú előadásról.

25. Mai 2020

„A méltó túlélés a boldogság maga"

Páskándi Gézára emlékezve
 
Májusban huszonöt éve, hogy elhunyt Páskándi Géza (Szatmárhegy, 1933. május 18. – Budapest, 1995. május 19.) erdélyi magyar író, költő, esszéíró, drámaíró, publicista, az 1992-ben létrejött Magyar Művészeti Akadémia társadalmi szervezet egyik megalapítója (1992–1995 között elnökségi tagja), az MMA posztumusz tiszteleti tagja. Ahogyan azt Bertha Zoltán irodalomtörténész írta a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2008. május 20-án rendezett Páskándi Géza-emlékünnepség alkalmából: „Nekünk, a hetvenes évek diáknemzedéke számára Páskándi Géza kezdettől példa és szinte legenda volt. Baráti körök susmogásaiból tudtuk róla, hogy '56 után elítélték, és hat évet töltött Románia legszörnyűbb börtöneiben és lágereiben, a Duna-deltai kényszermunkatáborokban. S hogy szabadulása után, a hatvanas évek végén már világirodalmi jelentőségű abszurd drámákat írt, illetve a Vendégséget nagy sikerrel játsszák Budapesten, miközben színműveit Romániában letiltják és elhallgatják."

19. Mai 2020
Erste Letzte
// ]]>