Tiszta szívvel festeni
Műcsarnok
2019. szeptember 18. – november 17.

.
Lajta Gábor: Az oroszlán nyelve VII., 2015

Tiszta szívvel festeni – a Műcsarnok őszi kiállítása

A négy önálló életműből rendezett kiállítás-együttes összekötő gondolata a festészet. A négy kiállító művész – Szotyory László, Kondor Attila, Konkoly Gyula és Lajta Gábor – más-más életszakaszban, más elméleti háttérrel, de ugyanahhoz szeretnének elérni: tiszta szívvel festeni. A cím a művészi aktus önértékére utal, amikor egyedül a szellemi megismerés cselekvő öröme inspirálja az alkotói munkát. Mind a négy művészre igaz, hogy par excellence festők, függetlenül attól, hogy filozófusok, költők. A festészet, a művek megalkotása maga is életvezető praxisként működhet. Ekkor a művész azt festi, amit elképzel maga körül, ami foglalkoztatja, amit meg akar ismerni, végső soron azt, amit szeret. A Magyar Művészeti Akadémia intézménye, a Műcsarnok ezzel a kiállítással csatlakozik a magyar festészet napja októberi rendezvénysorozatához.
Kondor Attila a legfiatalabb alkotó a kiállító művészek közül, jelenleg a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasa. A tárlaton elsősorban az elmúlt tíz évben készült munkáiból látható válogatás. A képek három animációs munkája köré épülnek, melyeket kétoldalt kivetítve láthatunk: Műteremváros, Jelenlét-kert, Belső könyvtár. A művész azon kevesek közé tartozik, akiknek komoly elméleti, filozófia háttér inspirálja munkáit. A kiállításon látható festmények, grafikák, filmek kiindulópontja azoknak az alkotói/gondolkodói folyamatoknak a tudatosítása, amelyek során a látványvilág jelenségei festői és filozófiai tapasztalattá válhatnak. A kurátori koncepció azt is próbálja megmutatni, hogyan tudja inspirálni a festőt az urbánus tér.
A vágy titokzatos tárgyai címet viseli a Szotyory László közel négy évtizedes festői munkásságát felölelő, 80 munkából álló válogatás. Újra megnézhetjük a jellegzetes tereket, parkokat, fasorokat, mindazokat, amelyek életének első korszakát jellemezték. Később szobrok, szökőkutak tűnnek fel, majd megjelenik az ember is.A szépségben mindig talál valami félelmeteset, borzongatót, rejtelmeset, ezt festi meg. Az ő képein is inkább a filozófiai idő figyelhető meg. A múlt és jelen összeolvadása, a kiüresedett világ bemutatása. Ahogy a művész vallja: „Azt festem meg, amit magam köré szeretnék varázsolni, azt a képzeletbeli közeget, amelyben élek, amelyben jól érzem magam."
A tárlat három teremben nyújt reprezentatív válogatást Konkoly Gyula elmúlt tíz évben készült munkáiból. A gazdag és szerteágazó életművet felvonultató Konkoly Gyula, az Iparterv generáció egyik legismertebb képviselője a legkülönfélébb avantgárd és neoavantgárd kísérleteket követően tért vissza a figuratív festészethez. Fotókról festett képei a plen air jegyében születnek. A strandokon önfeledten napozó, fürdőző nők és férfiak látványa mégsem a boldogságot, sokkal inkább az élvezetek hajszolását megtestesítő embereket mutatja be.
Lajta Gábor, az MMA levelező tagja, Az ajtón túl című „konceptuális retrospektív" válogatása pedig az utóbbi 33-34 év jellegzetes darabjait mutatja be három teremben, a különböző korszakok munkáinak egymáshoz viszonyulása mentén, hogy az ismétlődések, módosult visszatérések láthatóvá váljanak. A kiállításban szerepelnek műtermi modellek után festett aktképek, koncert- és éjszakai képek, valamint Az oroszlán nyelve című sorozat darabjaiból egy válogatás. (A sorozat szomorú inspirációs élménye az a néhány évvel ezelőtti tragikus esemény, amelynek során egy téli éjszakán egy francia lány tisztázatlan okból és körülmények között [csak feltevések szerint] a Lánchídról a Dunába ugrott.) Láthat a közönség a 32 éve be nem mutatott geometrikus festményekből néhányat, és egy fotósorozatot egy megsemmisült nagyméretű objektről, egy festett ajtóról.
Lajta sok más dologgal is foglalkozott a festészeten túl. Képzett jogász, otthonosan mozog a filmezés és a fotózás területén is. Ezekből is merít munka közben. Élete első szakaszából jobbára fekete-fehér vagy szürke tónusú munkákat mutat be, ezekből jut el a nagyon erős színekhez, illetve a fények erejéig. Nála is fontos a visszatérések, ismétlődések láthatóvá válása. Két mesterét emeli ki, akiktől sokat tanult. Molnár Sándort, akitől az expresszionizmust sajátította el, valamint a jobbára Párizsban alkotó Csernus Sándort, aki a figuralitás nagymestere volt. Lajta megszenvedi hőseit. Érzelmekkel teli képein többször saját magát fedezhetjük fel. „Önarcképén" hátulról látjuk, amint kalappal a fején, meggörnyedve, üres bőröndjét húzza magával.
A Tiszta szívvel festeni című tárlat szeptember 18-tól november 17-ig látható a Műcsarnokban.

Szotyory László | A vágy titokzatos tárgyai

Kondor Attila | Szabadságtapasztalat

Konkoly Gyula | 68 – 78

Lajta Gábor | Az ajtón túl – Festmények 1985–2019
 

18. September 2019  |  kiállítás műcsarnok lajta gábor kondor attila