Roger Scruton: A szépről
Az MMA Kiadó gondozásában megjelent a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet Pars pro toto művészetfilozófiai fordítássorozatának első ikonikus darabja. Roger Scruton, a kortárs angol konzervatív filozófia géniuszának kötete egészen új olvasatát adja a művészeti szemléletmódok, stílusok szép köré csoportosuló filozofikus vizsgálatának, egyúttal pedig új fejezetet nyit a Kiadó történetében is. Ezzel ugyanis az MMA intézménycsaládon belüli együttműködés teret enged az idegen nyelven íródott meghatározó művészi értékkel bíró művek népszerűsítése előtt.
Roger Scruton: „A szépről" című írásában a konzervatív esztétikai világnézet angolszász motívumait követhetjük nyomon, mely arra vállalkozik, hogy a silány földi vetületeknek ellenálló esztétikai ítéletalkotásban felülemelkedve a relatív értékfelfogásokon egy közelítő egyenletet találjon a kontinentális kultúránkban gyökerező racionális filozófiai fogások bevetésével. Ilyen esztétikát érintő összefoglaló mű az első, ami magyar nyelven is megjelent. A szöveget Orosz István fordította.
Az MMA irodaházában tartott 2019. november 20-ai könyvbemutatón, az MMA főtitkára, dr. Kucsera Tamás Gergely mondott köszöntőt. A könyvet a Pars pro toto sorozat szerkesztői, dr. Kocsis Miklós, az MMA MMKI igazgatója, Falusi Márton kutató, az MMA MMKI munkatársa, valamint Horkay Hörcher Ferenc eszmetörténész, esztéta mutatta be.
Horkay Hörcher Ferenc és Falusi Márton a könyv részletes bemutatása során kiemelték, hogy az angolszász hagyománynak jó módszerei vannak arra, hogy a tudományt érzékletesen megismertesse a közönséggel. Igaz ez Scruton könyvére is, amely ezúttal egy 100 évvel ezelőtt felszámolt egységes művészeteszmény felé: a szép felé fordul, és a szép esztétikai vonzatán keresztül a jó, és az igazság szavakat is hagyományos jelentésükben tárja fel. A szcientifista, tudományoskodó, pozitivista értékvesztést számolja fel a könyv, úgy, hogy mindvégig kitart a szép klasszikus hagyományai mellett, és mégis szervesen illeszkedik a jelenkor, az európai civilizációs kör foglalatába. Scruton a premodern giccs és a posztmodern megszentségtelenítés közötti térbe helyezi a szép fogalmát. E kettő között keresendő véleménye szerint a jelenség múlhatatlan kinccsé váló teljes karaktere. Köznapibban megfogalmazva nem a trendi dolgok híve, hanem az örök és maradandó kvalitásoké. Hisz abban, hogy a szép valóságos és egyetemes érték, a szépérzéknek felbecsülhetetlen szerepe van az emberi világ megformálásban. Keresi a lehetőséget arra nézve, hogyan lehet a mai társadalomba illeszteni a hagyományos szépfelfogást. A legbonyolultabb esztétikai dilemmát boncolgatja, és nem csak problémákat vet fel kantiánusi fundamentumokra építve, hanem kifejt egy esztétikai manifesztumot is: „mi értelme lenne tanulmányozni kulturális és művészeti örökségünket, ha egyszer a szépség megítélésének nem lehetnek racionális alapjai?" A humán tudományok jelenkori válságára utaló kérdésfeltevés érvel a szép univerzális valőrje – és a racionális alapokon nyugvó szépideál mellett. Srcuton nemcsak nyelvezetében illeszti össze a szakmai pallérozottság világát a közemberek számára is befogadható hétköznapokkal, hanem az esztétikai ízlés ókorba nyúló, művészetekben oly sokszor kifejtett univerzális kódjait is „megfejti", ezzel pedig a jelenkori közösségekbe kapcsolja a szép fogalmát. Az esztétikai ítélet kizárólag a racionális lények kiváltsága – idéz Kanttól a szerző, ezért a szép megismerésének teoretikus lehetősége adott, az ebből fakadó ítéleteknek pedig van egy origója. Scruton szépről való értekezése felöleli az ide vonatkozó filozófiai hagyományt az antik neoplatonikus eszméktől a modernista apológiáig. Nála a rész a szép, amely a művészetfilozófia tárgyalási univerzumában az egészről hírt ad, (pars pro toto – „rész az egész helyett", vagy a „résszel az egészet megjeleníteni"). Scruton küldetése, hogy az arányok, a formák, az aranymetszés szabályai, és ne a vaskor mértéke szerint artikulálódjanak. Esztétikai gondolkodása a szép felől a nagy hagyományt úgy dolgozza fel – annak minden szegmensével együtt –, hogy az a modern korban is érvényes legyen. E finom egyensúly megtalálása a könyv célja.
Bemutatásában az MMA főtitkára kiemelte az immáron nyolc éve köztestületként működő Művészeti Akadémia missziójának egyre gyarapodó vállalkozásait. Olyan intézménycsalád jött létre, olyan professzionális munkaszerkezet alakult ki, ami a fokozatosságot szem előtt tartva egy folyamat részeként egyre nagyobb szeletet metsz ki a magyar kultúraterjesztés életéből. A könyvkiadás tekintetében kettős feladatról beszélt. Egyrészt a széles közönség számára is érthető írásoknak kell napvilágot látniuk. Nyelvezetében, a közlés módjában ezért könnyen olvasható kötetek megjelenésére van szükség, miközben a szakmát is maradéktalanul kiszolgáló, régi-új távlatok felé orientáló teljesítmények véghezvitelére ösztönzik az alkotókat. Az MMKI az elmélet felől támogatja ezeket a kezdeményezéseket, melynek nagyon fontos eleme, hogy olyan témákat vett és vesz szárnyai alá, amik az utóbbi évtizedekben elsikkadtak. Összefoglalva ezen misszió céljai a szellemi kultúrkörből kikerült „stúdiumok" visszahelyezése a köztudatba. A most filozófusi hivatásában is jelen levő főtitkár a könyvvel kapcsolatban elmondta, hogy a fordítással anyanyelvünk művelésének is adnak egy fórumot, betöltve azt az űrt, amely a magyar filozófiai nyelv apparátusát sújtotta az elmúlt évtizedekben. Ezzel a filozófiai diskurzus több fronton teljesedik ki, szolgálva a kontinentális eszmerendszerek továbbélésének közös ügyét.
A Pars pro toto idegen nyelvű filozófiai kötetsorozata magyar nyelven az MMA MMKI-n belüli „összeporzó" szimbiózis új eredménye, amely méltó folytatója a Fundamenta profunda, a Documenta artis, és a konferencia kötetsorozatoknak – tette hozzá Kocsis Miklós, aki beszélt a megjelenés előtt álló két további fordítási munkáról is, ezek: Russel Kirk: „Amerika brit kultúrája", és Tomáš Kulka: Giccs és művészet című könyve lesznek.
(Roger Scruton: A szépről. Budapest, 2019, MMA Kiadó; puhatáblás borító, cérnafűzött kötés, 216 oldal [ár: 3500 Ft])
A fordítás az eredeti kiadás: Roger Scruton: Beauty. Oxford University Press, 2019, Oxford alapján készült. Fordította: Orosz István.
A könyv megvásárolható online, az MMA Kiadó honlapján: itt. Illetve az Írók Boltjában (1065 Budapest, Andrássy út 45.), és a Fókusz Könyváruházban (1072 Budapest, Rákóczi út 14.).
Az MMA irodaházában tartott 2019. november 20-ai könyvbemutatón, az MMA főtitkára, dr. Kucsera Tamás Gergely mondott köszöntőt. A könyvet a Pars pro toto sorozat szerkesztői, dr. Kocsis Miklós, az MMA MMKI igazgatója, Falusi Márton kutató, az MMA MMKI munkatársa, valamint Horkay Hörcher Ferenc eszmetörténész, esztéta mutatta be.
Horkay Hörcher Ferenc és Falusi Márton a könyv részletes bemutatása során kiemelték, hogy az angolszász hagyománynak jó módszerei vannak arra, hogy a tudományt érzékletesen megismertesse a közönséggel. Igaz ez Scruton könyvére is, amely ezúttal egy 100 évvel ezelőtt felszámolt egységes művészeteszmény felé: a szép felé fordul, és a szép esztétikai vonzatán keresztül a jó, és az igazság szavakat is hagyományos jelentésükben tárja fel. A szcientifista, tudományoskodó, pozitivista értékvesztést számolja fel a könyv, úgy, hogy mindvégig kitart a szép klasszikus hagyományai mellett, és mégis szervesen illeszkedik a jelenkor, az európai civilizációs kör foglalatába. Scruton a premodern giccs és a posztmodern megszentségtelenítés közötti térbe helyezi a szép fogalmát. E kettő között keresendő véleménye szerint a jelenség múlhatatlan kinccsé váló teljes karaktere. Köznapibban megfogalmazva nem a trendi dolgok híve, hanem az örök és maradandó kvalitásoké. Hisz abban, hogy a szép valóságos és egyetemes érték, a szépérzéknek felbecsülhetetlen szerepe van az emberi világ megformálásban. Keresi a lehetőséget arra nézve, hogyan lehet a mai társadalomba illeszteni a hagyományos szépfelfogást. A legbonyolultabb esztétikai dilemmát boncolgatja, és nem csak problémákat vet fel kantiánusi fundamentumokra építve, hanem kifejt egy esztétikai manifesztumot is: „mi értelme lenne tanulmányozni kulturális és művészeti örökségünket, ha egyszer a szépség megítélésének nem lehetnek racionális alapjai?" A humán tudományok jelenkori válságára utaló kérdésfeltevés érvel a szép univerzális valőrje – és a racionális alapokon nyugvó szépideál mellett. Srcuton nemcsak nyelvezetében illeszti össze a szakmai pallérozottság világát a közemberek számára is befogadható hétköznapokkal, hanem az esztétikai ízlés ókorba nyúló, művészetekben oly sokszor kifejtett univerzális kódjait is „megfejti", ezzel pedig a jelenkori közösségekbe kapcsolja a szép fogalmát. Az esztétikai ítélet kizárólag a racionális lények kiváltsága – idéz Kanttól a szerző, ezért a szép megismerésének teoretikus lehetősége adott, az ebből fakadó ítéleteknek pedig van egy origója. Scruton szépről való értekezése felöleli az ide vonatkozó filozófiai hagyományt az antik neoplatonikus eszméktől a modernista apológiáig. Nála a rész a szép, amely a művészetfilozófia tárgyalási univerzumában az egészről hírt ad, (pars pro toto – „rész az egész helyett", vagy a „résszel az egészet megjeleníteni"). Scruton küldetése, hogy az arányok, a formák, az aranymetszés szabályai, és ne a vaskor mértéke szerint artikulálódjanak. Esztétikai gondolkodása a szép felől a nagy hagyományt úgy dolgozza fel – annak minden szegmensével együtt –, hogy az a modern korban is érvényes legyen. E finom egyensúly megtalálása a könyv célja.
Sir Roger Scruton (1944) a kortárs angolszász esztétikai gondolkodás meghatározó alakja. A Cambridge-ben doktorált termékeny filozófus Londonban tanított esztétikát. A brit hagyományelvűek követőjeként a vasfüggöny leomlása előtt részt vett a kelet-európai értelmiség földalatti képzésében. Filozófiát oktatott Oxfordban, a Saint Andrews-i Egyetemen, valamint Bostonban és a Buckingham Egyetemen is, de az utóbbi időben saját farmján él családjával. Amikor e könyvének megjelentetését javasoltam a kiadónak, az a meggyőződés vezetett, hogy nála jobb kalauzt nem választhatunk művészetelméleti kérdésekben. Amellett, hogy maga is gyakorló művész – író és zeneszerző is – elméleti igénnyel írt zenéről, építészetről, a kultúráról általában, beleértve a szexualitást és a borkultúrát is. A brit konzervatív hagyományban ez így természetes – gondoljunk Burke, Eliot vagy Oakenshott esztétikai írásaira: jól működő politikai rend csak a kultúra biztos alapjaira építhető. Horkay Hörcher Ferenc
A Pars pro toto idegen nyelvű filozófiai kötetsorozata magyar nyelven az MMA MMKI-n belüli „összeporzó" szimbiózis új eredménye, amely méltó folytatója a Fundamenta profunda, a Documenta artis, és a konferencia kötetsorozatoknak – tette hozzá Kocsis Miklós, aki beszélt a megjelenés előtt álló két további fordítási munkáról is, ezek: Russel Kirk: „Amerika brit kultúrája", és Tomáš Kulka: Giccs és művészet című könyve lesznek.
(Roger Scruton: A szépről. Budapest, 2019, MMA Kiadó; puhatáblás borító, cérnafűzött kötés, 216 oldal [ár: 3500 Ft])
A fordítás az eredeti kiadás: Roger Scruton: Beauty. Oxford University Press, 2019, Oxford alapján készült. Fordította: Orosz István.
A könyv megvásárolható online, az MMA Kiadó honlapján: itt. Illetve az Írók Boltjában (1065 Budapest, Andrássy út 45.), és a Fókusz Könyváruházban (1072 Budapest, Rákóczi út 14.).