Akadémiai székfoglalók 2014. január 10.
Az első alkalommal az érdeklődők Kobzos Kiss Tamás, Sáros László György és Tornai József székfoglalóit hallgathatják meg.
Kobzos Kiss Tamás (Debrecen, 1950. május 30.) előadóművész, zenetanár Díjak: Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (1998), Magyar Művészetért-díj (1998), Magyar Örökség díj (2006), Príma-díj (2006), Liszt Ferenc-díj (2011) Az ének mellett több hangszeren megtanult játszani (citera, koboz, brácsa, tekerő, reneszánsz lant, török saz).
Évekig szerepelt a Radnóti Színpad Toldi előadásában Nagy Attilával.1981 óta a bécsi Clemencic Consort tagja, ezzel az együttessel több száz alkalommal lépett fel Bécsben és Európa számos országában. Néhány éve a Thomas Wimmer által vezetett Accentus Austria régizene együttes szólistája. A Jánosi-együttessel, valamint Ferencz Évával is több CD felvételen szerepelt. Szólistaként is sok száz koncertet adott Magyarországon, a környező országok magyarlakta városaiban, falvaiban, Európa majdnem minden országában, valamint Japánban, Kínában és az Egyesült Államokban.1986 óta tanít az Óbudai Népzenei Iskolában, amelynek 1991 januárja óta igazgatója. 2007 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen is tanít kobozt.
Székfoglaló előadásának címe: „Áriák és Dallok verseikkel" Tóth István kiadatlan kéziratos gyűjteményének (1832–1843) bemutatása
|
|
Sáros László György (Jászberény, 1947. július 2.) építész, fotográfus Díjak: A Hazáért Érdemkereszt (1998), Pro Architectura-díj (2000), Ybl Miklós-díj (2001), Az Év Főépítésze (2004), Kós Károly-díj (2008) 1991-ben megalapította a Sáros és Társa építészirodát, amely hat tervezővel, és a Kós Károly Vándoriskola-hallgatók bevonásával dolgozik. Üdülők, szállodák, áruházak, vendéglátó-ipari és kereskedelmi funkciójú épületek tervezése mellett a 90-es évektől a családi házak, ill. a kisebb közösségeket szolgáló épületek megvalósítása került előtérbe munkásságában. Gimnazista korától fényképez, barátja, inspirálója volt Lőrinczy György, ő rendezte New York, New York c. kiállítását a Fotóművészeti Galériában. 1974-82 között végigfényképezte a prágai és felvidéki zsidó temetőket. Építészeti fotói mellett spekulatív, filozófiai indíttatású képei figyelemre méltóak. Székfoglaló előadásának címe: Canyonewyor(K)építészet |
|
|
Tornai József (Dunaharaszti, 1927. október 9.) költő, író Díjak: József Attila-díj (1975), Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1997), Arany János-díj (1998), Babérkoszorú-díj (2001), MAOE-nagydíj (2007), Balassi Bálint-emlékkard (2012), Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2012), Prima-díj (2012), Kossuth-díj (2013) Írói alapelve, hogy a XX. században is a modern és az ősi egységet kell felmutatni. Lírájára az avantgárd látásmód, a szürreális képalkotás, a gondolatritmus jellemzők. Első verses kötete, a Paradicsommadár 1959-ben jelent meg. Az ezt követő második verseskönyv, az 1962-ben megjelenő Égig érő föld a költő szavai szerint már magán viselte a teljes művészi életműre jellemző legfontosabb téma- és stílusjegyeket. A harmonikus világkép hiánya határozta meg a Kiszakadva (1972) című kötet verseit. A Naptánc-ban (1975) a filozofikus epikus költeménnyel kísérletezett. A Veres Péter-énekek-ben (1981) a siratókra emlékeztető hang szólal meg. A többszemélyes én (1982) írásakor arra döbbent rá, hogy az emberről leváló szerepek önálló életet élnek. Székfoglaló előadásának címe: A kiűzetés modern formái |
8. januar 2014