Képzőművészet
LXXX – Csíkszentmihályi Róbert szobrászművész kiállítása
Befejezetlen múlt
Halmy Miklós festőművész
Hogy milyen élmények lehetnek, válhatnak egy életmű formálódásának kezdőpontjává, ez a sokszerűség mellett nehezen is rekonstruálható. Halmy Miklósnak rövid időre külföldre kellett mennie, hogy felismerje az itthoniban rejlő értéket, általában a különböző archaikus tradíciókban rejlő energiákat. Művészete nem stílusirányzatokhoz vagy iskolákhoz igazodik, hanem egyedül a benne munkáló késztetéshez és igényhez, a felismeréshez: a saját és a rajta túlmutató létezés-élményt a művészet által nyújtott eszközkészlettel kifejezni. Egész egyszerűen a „Nagy Műveletben" részt venni, benne a maga feladatát megtalálni.
Minek a hátterében
Magyar Gábor tárlata a Vigadó Galériában
Nem nyilvánvalóan, de Magyar Gábor festészete helyeket kereső, felkereső művészet. Helyeket, s az ott honos vagy lehetséges formákat. A művek összetartását éppen az határozza meg, hogy az alkotó mintha csak egyetlen, nem a természetihez fogható – hiszen nem tájképfestő – vidék látványait szemlélné. Hogy hol jelenik meg, vagy hová tartozik ez az elvont, noha a természetből eredő formákat is őrző „táj", amely végtére is egy hely – kevéssé bemérhető. Inkább ismeretlen, mint ismerősnek tetszhető. Nem így az alkotó számára, aki – egyáltalán nem természetes, hogy – otthonosan mozog e képzett, teremtett, elvonásokban és elvonatkoztatásokban megnyilatkozó világban. Néha az is szép, amikor eltévedni látszik benne. Magyar Gábor festőművész csaknem négy évtized munkáiból válogatott kiállítása a Vigadó Galériában egy út műveit mutatja: útjait a művekhez.
Vonalgeometria
Véssey Gábor festőművész jubileumi tárlatáról
Mással aligha összetéveszthető rajzos festmények, sűrűn szálazott asszociációkkal terhelt, groteszk vagy ironikus figurák és a látomás formákká-színekké csupaszodó, vonalakba kapaszkodó geometriája – Véssey Gábor festőművész alkotóvilága ilyen vagy hasonló jellemzőkkel illethető. A Vigadó Galéria 6. emeleti két termében rendezett kiállítása különleges alkalom. Elsősorban és természetesen a jubileum miatt, hiszen az alkotó 70 éves. Másrészt azért, mert a tárlat olyan lehetőséget nyit meg, amelyben a nagyobb léptékű, sőt több méter kiterjedésű vásznakban is gondolkodó alkotó csak ritkán részesülhet: együtt láthatja ezek többségét, csaknem összességét.
Élő magyar festészet 2018
A Magyar Festészet Napja rendezvény idei programsorozatának Eger az egyik kiemelt, vidéki helyszíne, ezért Élő magyar festészet 2018 címmel nyílt kiállítás 2018. október 13-án a Kepes Intézetben. A meghívásos tárlaton magyar festők három generációjából válogattak a kurátorok; november 13-ig közel kétszáz festmény látható. A megnyitón átadták az életműdíjat egy 70 év feletti mesternek, Orosz Jánosnak, aki az MMA köztestületi tagja. A Magyar Művészeti Akadémia festészeti díját a középgeneráció egy jeles képviselője, Szilágyi János kapta, a Maticska Jenő-díjat egy fiatal tehetség, Czene Márta, valamint Eger város díját Nádas Alexandra vehette át.
Társművészetek találkozása
Szépirodalmi pályázatot hirdetett a zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeum
A Színek és szavak találkozása című szépirodalmi pályázatra mindazok jelentkezhetnek, akiket megihletett Szőnyi István (1894–1960) Kossuth-díjas festőművész, érdemes és kiváló művész munkássága. A pályázatról, a magyar művészeti életre nagy hatást gyakorló alkotóról, valamint a felhívást megjelentető, zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeumról Káli-Trutz Enikővel, az intézmény muzeológusával beszélgettünk.