Dávid Gyula, Ács Margit, Pécsi Györgyi, Láng Gusztáv, Cseke Péter

Páskándi Gézára emlékeztek a szatmáriak

Kétnapos programmal idézték fel Szatmárhegyen és Szatmárnémetiben a húsz éve elhunyt Páskándi Géza költő, próza-, dráma- és esszéíró emlékét.
 
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Magyar Művészeti Akadémia és a Petőfi Irodalmi Múzeum együttműködésében megrendezett megemlékezés vers- és prózamondó versennyel kezdődött csütörtök délután Szatmárhegyen, a költő szülőfalujában. Pénteken délelőtt Szatmárnémetiben, a költő iskolavárosában Húsz év után címmel tanácskozást tartottak, amelyen irodalomtörténészek, levéltári kutatók és írók értekeztek a Kossuth- és József Attila-díjas költőről.
A résztvevők megtekintették a községi könyvtár épületében berendezett állandó Páskándi-kiállítást, megkoszorúzták a szülőház helyén 1998-ban elhelyezett emléktáblát, és a település központjában 2003-ban felállított Páskándi Géza-szobrot. A szobornál tartott megemlékezés ünnepi szónoka Lezsák Sándor költő, az Országgyűlés alelnöke volt. A program tárogatón játszott dallamok és az emlékezés koszorúinak elhelyezésével ért véget.
 
Az 1933-ban született Páskándi Géza tanulmányait a kolozsvári egyetemen nem fejezhette be, mert a magyar forradalom melletti kiállásáért 1957-ben letartóztatták és hat év börtönre ítélték. Bár 1969-ben már büntetlen előéletűnek számított, a pártlapok folyamatosan támadták, ezért 1974-ben Magyarországra települt. 1974 és 1990 között a Kortárs munkatársa volt, innen ment nyugdíjba. 1991-től a Nemzeti Színház irodalmi tanácsosa lett. 1991-ben Magyar Művészetért elismerést kapott, s birtokosa volt az 1956-os Emlékéremnek. 1977-ben József Attila-díjat, 1993-ban Kossuth-díjat, 1995-ben posztumusz Nagy Imre Emlékplakettet kapott, emellett számos szakmai díjjal is elismerték munkásságát.
18. maj 2015