Különleges felvételek: nem csak ünnepekre
Az Orfeo Alapítvány és az MMA Kiadó közös vállalkozása az Esterházy Music Collection lemezsorozat
Vashegyi György együtteseivel (az idén fennállásának 30. évfordulóját ünneplő Orfeo Zenekar, valamint a Purcel Kórus) új sorozatot indított Esterházy Music Collection néven, amely a magyar zenei örökség elfeledett kincseiből válogat az Accent kiadó gondozásában. A sorozat tavaly két felvétellel nyitott: az első Haydn 6., 7. és 8. szimfóniáit tartalmazza, a másik lemez a Haydn-kortárs és szintén Kismartonban és Fertőd-Esterházán dolgozó Werner 1739-ben szerzett A jó pásztor oratóriumát mutatja meg – a sorozat az Esterházy hagyaték hatalmas zenei anyagát dolgozza fel.
Vashegyi György együtteseivel (az idén fennállásának 30. évfordulóját ünneplő Orfeo Zenekar, valamint a Purcel Kórus) új sorozatot indított Esterházy Music Collection néven, amely a magyar zenei örökség elfeledett kincseiből válogat az Accent kiadó gondozásában. A sorozat tavaly két felvétellel nyitott: az első Haydn 6., 7. és 8. szimfóniáit tartalmazza, a másik lemez a Haydn-kortárs és szintén Kismartonban és Fertőd-Esterházán dolgozó Werner 1739-ben szerzett A jó pásztor oratóriumát mutatja meg – a sorozat az Esterházy hagyaték hatalmas zenei anyagát dolgozza fel.
Az „Esterházy Music Collection" lemezsorozat olyan zenei kincseket kíván a világ elé tárni, melyek jelentős része több évszázaddal ezelőtti bemutatásuk után ritkán vagy egyáltalán nem jutott el a nagyközönséghez. A gyűjtemény névválasztásával az Esterházy birodalmi hercegi család előtt tiszteleg: e család tagjai a 17–18–19. század folyamán a kor francia, angol vagy osztrák uralkodóival egyenértékű művészetpártolók voltak. A sorozat első lemeze a 2020 júniusában megjelent Haydn Napszak szimfóniák. A sorozat alapja az Esterházy birodalmi hercegi család – Magyarország egyik legfontosabb arisztokrata dinasztiája – hagyatékában fennmaradt óriási zenei anyag, melynek jelentős része az elmúlt évszázadok alatt feledésbe merült.
Joseph Haydnt, aki 1761-től állt az Esterházy család szolgálatában, a „Napszak"-szimfóniák megírására minden bizonnyal Esterházy Pál Antal herceg kérte fel mint frissen szerződtetett Kapellmeisterét. E három műben a zeneszerző igyekezett tudása legjavát nyújtani, a lehető legelőnyösebb oldaláról mutatkozva be az Esterházy udvarnál, amelyhez ezt követően csaknem fél évszázadon át kötődött.
A felvétel a fertődi Esterházy-kastély Apolló termében készült 2019 augusztusában, a borítón is e barokk pompájú terem freskója látható.
A sorozat második lemeze a 2020 őszén megjelent G. J. Werner Der Gute Hirt. A lemezen hallható barokk remekmű Joseph Haydn kottatárából került elő, és csaknem három évszázad óta várja, hogy az 1739. évi első nagypénteki kismartoni ősbemutatója után a zeneértő közönség újból az európai zenetörténet élvonalába sorolja. A műről Szőnyiné Szerző Katalin zenetörténész ad részletes ismertetőt. A felvétel a Liszt Ferenc Zeneakadémia Nagytermében került rögzítésre 2019 januárjában.
Talán érdemes pár mondatban említést tennünk – a számunkra ismeretlenebb – Werner életéről és egy-két anekdotán keresztül Haydnnal való kapcsolatáról. Gregor Joseph Werner a XVIII. századi egyházzene legavatottabb művelője volt Magyarországon. Haydn elődeként Esterházy Pál Antal herceg, a művészetek nagy pártfogója szolgálatában állott Kismartonban, mint hivatásos udvari karmester, zeneszerző és énekes. 1715–16 között a melki apátság orgonistájaként működött, majd Bécsben, a Szent István dómban kötött házasságot. Itt került kapcsolatba Johann Joseph Fuxszal, az osztrák barokk zene kiemelkedő zeneszerzőjével és orgonistájával, akinek növendéke lett. Mesterétől elsajátította az archaizáló egyházzenei stílust. 1728-ban került az Esterházy családhoz, és csaknem négy évtizeden át irányította a hercegi udvar egyházi és világi, énekes és hangszeres zenéjét. Elsőrangú zenei kultúrát teremtett. A zenészek fölött teljhatalmat gyakorolt, nemcsak szakmai kérdésekben, hanem a magaviselet területén is. Naponta tartott próbákat a zenekarral és az énekesekkel, s irányította, vezényelte az előadásokat. Ő vezette a hangszer- és kottatárat is. Zeneszerzőként ő írta az előadandó darabok nagy részét. Több mint 400 kompozíciója maradt fenn. Elsősorban egyházzenei műveket – köztük 46 misét, 2 requiemet, több mint 50 Mária-antiphonát, 17 oratóriumot, számtalan motettát – írt, de fennmaradt többek közt egy szimfóniája, egy csellóversenye, egy vonósnégyese, triószonátája, orgonaversenye, valamint néhány humoros világi műve is. A barokk stílusjegyek jellemzőek kompozícióira, s kései szerzeményeire a rokokó is hatást gyakorolt. Idős korában zenei felfogása egyre inkább megcsontosodott, ez is közrejátszott abban, hogy a herceg hozzálátott zenei együttesének felfrissítéséhez. 1761-ben a gyakran betegeskedő Werner mellé az akkor már jelentős hírnévnek örvendő 29 éves Haydnt alkalmazta másodkarmesternek. A feszültséget sem nélkülöző együttműködés megoldásaként a herceg Wernerre bízta az egyházzenei teendőket, Haydnra pedig a kamarazenét. – 1762-ben meghalt Esterházy Pál Antal herceg. Öccse, a „pompakedvelő", vagy „fényes" Miklós vette át az örökséget, aki nagyra becsülte Haydnt. Werner levelet írt Miklós hercegnek, amelyben azzal vádolta Haydnt, hogy elhanyagolja a kottatárat, az énekeseket, és a hangszereket sem tartja megfelelően rendben. Ennek az áskálódásnak köszönhetően a herceg megdorgálta Haydnt, s utasította, hogy buzgóbban lásson hozzá a zeneszerzéshez, aki a baryton triókkal engesztelte ki urát. Az utókor ezért külön is hálás lehet neki. Haydn – a zsörtölődések ellenére – becsülte az öreg mestert, s 1804-ben vonósnégyeseiben az oratóriumaiból hat introdukciót és fúgát dolgozott fel. Werner zenetörténeti jelentősége, hogy ő készítette elő az Esterházy-udvar legvirágzóbb korszakát, benne Joseph Haydn működését. Életműve nagy hatást gyakorolt korának talán legkiválóbb magyar zeneszerzőjére, Istvánffy Benedekre.
A most 30. születésnapját ünneplő Orfeo Zenekar 1991. április 24-én adta első koncertjét a Zeneakadémián. A Vashegyi György karmester által alapított Orfeo Zenekar Monteverdi L'Orfeo című operáját adta elő – Magyarországon első alkalommal a teljes művet. A zenekar partnere az az előző évben – a szintén Vashegyi György vezetésével – alakult Purcell Kórus volt, akivel munkásságuk azóta is szorosan összefonódik és az utóbbi harminc évben a magyarországi régizenei mozgalom kiemelkedő szereplőivé váltak. Repertoárjuk gerincét a Gesualdótól Mendelssohnig terjedő periódus zenéje alkotja. Az együttesek az elmúlt harminc évben a 17–18. század számos zenetörténetileg fontos kompozícióját első ízben szólaltatták meg itthon, és 1998 óta több világpremier-lemezfelvételt készítettek. 2014 óta a Versailles-i Barokk Zenei Központtal szoros együttműködésben számos francia barokk hangfelvételt jelentettek meg. Az Orfeo Zenekar első koncertmestere Paulik László, de 2009 óta – szólistaként és koncertmesterként – a világhírű Simon Standage is részt vesz az együttes munkájában. A zenekar 2021. január 19-én ünnepli fennállásának 30. évfordulóját – a tervek szerint, és a járványügyi protokollt figyelembe véve a Zeneakadémia Nagytermében Haydn és Mozart-művekből álló koncerttel.
Az Esterházy Music Collection lemezei az Accent kiadónál jelennek meg az MMA Kiadó jóvoltából. 2021-ben előreláthatóan ismét két lemezzel bővül a sorozat: tavasszal J. Haydn 24., 30., 42., és 43. szimfóniája, majd ősszel Michael Haydn: Kaiser Constantin I. Feldzug und Sieg c. oratóriuma kerül a hallgatóság kezébe.
A CD-k az MMA Kiadó honlapján keresztül, itt rendelhetők meg.
Joseph Haydnt, aki 1761-től állt az Esterházy család szolgálatában, a „Napszak"-szimfóniák megírására minden bizonnyal Esterházy Pál Antal herceg kérte fel mint frissen szerződtetett Kapellmeisterét. E három műben a zeneszerző igyekezett tudása legjavát nyújtani, a lehető legelőnyösebb oldaláról mutatkozva be az Esterházy udvarnál, amelyhez ezt követően csaknem fél évszázadon át kötődött.
A felvétel a fertődi Esterházy-kastély Apolló termében készült 2019 augusztusában, a borítón is e barokk pompájú terem freskója látható.
Joseph Haydn
(1732–1809)
Symphony no. 6 in D major, Le Matin Hob. I/6
Symphony no. 7 in C major, Le Midi Hob. I/7
Symphony no. 8 in G major, Le Soir Hob. I/8ORFEO Zenekar
koncertmester: Paulik László
vezényel: Vashegyi György
A számos kisebb-nagyobb szóló a zenekar minden tagja számára a legelőnyösebb oldalról való bemutatkozás lehetőségét kínálja – egyszersmind pedig talán egyfajta próbajátékként is szolgálhatott az együttes számos új (Haydnnal nagyjából egy időben szerződtetett) muzsikusa számára. A korabeli dokumentumok tanúsága szerint egyébként ez a zenekar a maga 14 tagjával (mai fogalmaink szerint) szinte kamaraegyüttes benyomását keltette: csupán a hegedűk és a brácsák szólamában nyílt mód kettőzésre, míg a többi szólamot egy-egy muzsikus játszotta. Minthogy a billentyűs continuo jelenlétét cáfolni látszanak a ránk maradt források, maga Haydn alighanem ugyancsak hegedűvel a kézben irányíthatta zenekarát – ami egyszersmind annak lehetőségét is felveti, hogy a virtuóz hegedűszólókat (amelyeket a szakirodalom többnyire a koncertmester Luigi Tomasini nevéhez kapcsol) akár maga a komponista is játszhatta. (Mikusi Balázs)
Gregor Joseph Werner
(1693–1766)
Der Gute Hirt
KOVÁCS Ágnes - szoprán
KALAFSZKY Adriána - szoprán
BÁRÁNY Péter - kontratenor
MEGYESI Zoltán - tenor
NAJBAUER Lóránt – basszus
Purcell Kórus, Orfeo Zenekar
vezényel: Vashegyi György
A Der Gute Hirt oratórium számunkra most különösen ismerős időkben született: az 1738 és 1742 között – főként Magyarország keleti felében és Erdélyben – pusztított utolsó nagy pestisjárvány idején. Az 1739-ben bemutatott zenedráma Werner saját szövegére a Lukács Evangélium Jó Pásztor példázatát foglalja magába, amely Thonner György keze által fennmaradt kéziratos partitúráját az Országos Széchényi Könyvtár Zenei Gyűjteménye őrzi. A zeneszerző – Gregor Joseph Werner – 38 éven át állt az Esterházy hercegek szolgálatában, amelynek utolsó öt évében Eszterházán Joseph Haydn volt a másodkarmestere, aki halála után követte is ezen a poszton. A mű modern partitúráját és előadási anyagát Szokos Augustin készítette el a korabeli kéziratok alapján.
A most 30. születésnapját ünneplő Orfeo Zenekar 1991. április 24-én adta első koncertjét a Zeneakadémián. A Vashegyi György karmester által alapított Orfeo Zenekar Monteverdi L'Orfeo című operáját adta elő – Magyarországon első alkalommal a teljes művet. A zenekar partnere az az előző évben – a szintén Vashegyi György vezetésével – alakult Purcell Kórus volt, akivel munkásságuk azóta is szorosan összefonódik és az utóbbi harminc évben a magyarországi régizenei mozgalom kiemelkedő szereplőivé váltak. Repertoárjuk gerincét a Gesualdótól Mendelssohnig terjedő periódus zenéje alkotja. Az együttesek az elmúlt harminc évben a 17–18. század számos zenetörténetileg fontos kompozícióját első ízben szólaltatták meg itthon, és 1998 óta több világpremier-lemezfelvételt készítettek. 2014 óta a Versailles-i Barokk Zenei Központtal szoros együttműködésben számos francia barokk hangfelvételt jelentettek meg. Az Orfeo Zenekar első koncertmestere Paulik László, de 2009 óta – szólistaként és koncertmesterként – a világhírű Simon Standage is részt vesz az együttes munkájában. A zenekar 2021. január 19-én ünnepli fennállásának 30. évfordulóját – a tervek szerint, és a járványügyi protokollt figyelembe véve a Zeneakadémia Nagytermében Haydn és Mozart-művekből álló koncerttel.
Az Esterházy Music Collection lemezei az Accent kiadónál jelennek meg az MMA Kiadó jóvoltából. 2021-ben előreláthatóan ismét két lemezzel bővül a sorozat: tavasszal J. Haydn 24., 30., 42., és 43. szimfóniája, majd ősszel Michael Haydn: Kaiser Constantin I. Feldzug und Sieg c. oratóriuma kerül a hallgatóság kezébe.
A CD-k az MMA Kiadó honlapján keresztül, itt rendelhetők meg.