Kucsera Tamás MMA-főtitkár mutatja be az eredeti fotográfiát

Liszt Ferenc autográf portréját mutatta be az MMA

Lezárult a Vigadó 150 programsorozat

A Magyar Művészeti Akadémia székházaként működő Pesti Vigadó 2015-ben megnyitásának 150. évfordulóját ünnepelte, amely alkalomból az év során több, kiemelkedő jelentőségű program került megvalósításra. A 150. évfordulót ünneplő programok zárásaként, ünnepséggel egybekötött sajtótájékoztatón mutatta be Liszt Ferenc dedikált portréfotóját a Művészeti Akadémia.
A bemutatott portré a Liszt Ferenc (1811–1886) zeneszerzőről Fritz Luckhardt (1843–1894) bécsi portréfényképész által Bécsben 1871 és 1873 között, Szőnyiné Szerző Katalin álláspontja szerint 1873 áprilisában, készített képnek – melyet Liszt Ferenc saját kezűleg aláírt – portréfotó díszkeretbe foglalt digitális nagyítása.
Az eredeti albumin, aranyszínezett, ovális maszkkal másolt, nedvesen kartonra paszpartuzott fotó méretezése a kartonon 282×218 mm, az ovális képen 207×268 mm. A Magyar Művészeti Akadémia Titkársága nemzetközi aukción, a bécsi Dorotheum Aukciósház árverésén vásárolta meg a felvétel eredetijét, melyet a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fotótárában kíván letétbe helyezni.
A mintegy 3750 euróért hazakerülő, a nemzeti kulturális közkincset gazdagító portré nagyított másolata a későbbiekben a Vigadó második emeletén lesz látható.
Liszt 1873. július 20-án Luckhardtnak írt levelében hálás szavakkal nyilatkozott a fényképről, amelyet „igazi mesterműként mindenki dicsér és mindenki megszerezni kíván", valamint Alexander Gottschalgnak 1880. január 2-án így írt: „…egyébként az úgynevezett jubileumi fénykép a legjobb  rólam készített fényképek közé tartozik, akárcsak a Luckhard[t]-kép (Bécs), amely nekem még kellemesebbnek és nyugodtabbnak tűnik."
A zeneszerző által egy Vigadóban adott koncertjének emlékére aláírt példányról, archív fotópapírra készített nagyítás a Pesti Vigadó megnyitásának 150 éves évfordulója eseménysorozatának zárásaként 2016. január 25-én 10.30-kor ünnepi műsor keretében került bemutatásra. Liszt zongoraműveiből Lantos István és Ránki Fülöp zongoraművészek – mester és tanítványa – adtak elő.

Vigadó, Északi terem, 2016. január 25. (hétfő) 10.30
Az ünnepség műsorán az alábbi zongoraművek hangzottak el:

 

  1. Liszt Ferenc: Années de pèlerinage, II. Italie: 2. Il Penseroso

 (Michelangelo: „A gondolkodó" c. verse és szobra nyomán.)
 
Előadta: Lantos István

  1. Liszt Ferenc: Impromptu, Fisz-dúr

Előadta: Ránki Fülöp

  1. Liszt Ferenc: Fest-Polonaise – négy kézre

Előadta: Lantos István és Ránki Fülöp


 

Pesti Vigadó 150
 
Az első nyilvános táncmulatságot 1865 januárjában tartották a Feszl Frigyes tervezte Pesti Vigadóban, amit majd csak egy hónap elteltével, február végén adtak át hivatalosan a város számára. Az egy hónapig tartó időszakra való utalásként a Magyar Művészeti Akadémia 2015 elején „150 éves a Vigadó" címmel hat hétig tartó programsorozatot szervezett, amely során minden korosztályt megszólított a köztestület.
 
Az épületet eredetileg a táncmulatságok helyszínéül szánták alkotóik, azonban hamar kiderült többfunkciós helyszínként is megállja a helyét. Ma Európa első összművészeti központjaként működik, amelyben egy időben, egyszerre akár hat különböző művészeti ág is be tud mutatkozni, ezért a programsorozat is utalt e gazdagságra, sokoldalúságra.
 
A programsorozat koncertjei közül elsőként január 18-án a Magyar Zongorás Négyes koncertje került megvalósításra, amelyen Várnagy Andrea és Farkas Zsolt valamint Hegedűs Katalin és Hegedűs Endre lépett a Díszterem pódiumára. A Honvéd Férfikar február 17-én adott hangversenyt Liszt, Európa vándora címmel, majd február 19-én a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar ünnepi koncertje következett, amelyen Beethoven IX. szimfóniáját hallhatták az érdeklődők annak emlékére, hogy a Filharmóniai Társaság első alkalommal 1865 márciusában állt a Vigadó színpadára, pontosan Beethoven e művével, amely ekkor csendült fel Pesten először teljes terjedelmében. Mivel 150 éve karnagyként Erkel Ferenc működött közre, ezért a koncerten a zeneszerző egyik utolsó műve, az Ünnepi nyitány is műsorra került. A kerek évforduló emlékére a Magyar Művészeti Akadémia vendégül látott 150, a fővárostól távolabb élő, a művészetek iránt érdeklődő, tehetséges tanulót, akik a hangverseny kezdete előtt a Vigadó idegenvezetői közreműködésével megismerkedhettek az épület azon részeivel is, amelyek a nagyközönség számára nem, vagy csak részben látogathatók.
 
A programsorozat színpadi előadásai közül január 23-án Lázár Kati a Kripli Mari című darabbal Jászai Marit idézte meg, majd Béres Ilona, az MMA rendes tagja és Tordai Teri A Szkalla lányok című darabbal állt a február 18-án a színpadra. A színpadi produkciók végül kortárs művel, Tamás Menyhért, az MMA rendes tagjának Mikes című darabjával zárultak, amelyet február 20-án láthatott a közönség Blaskó Péter, a Nemzet Művésze, az MMA rendes tagjának közreműködésével.
 
A sorozathoz január 13-ától Kemény Henrik-, február 11-étől a „100 éves a magyar animáció" kiállítás, valamint február 12-én a „150 éves a Pesti Vigadó" című konferencia kapcsolódott.
 
A programsorozat hat hete alatt ünnepelte az ország és a Pesti Vigadó a magyar kultúra napját, amely alkalomból a Pesti Vigadó Nyitott ház címmel egész nap különleges programokkal várta az érdeklődőket. „Szervusztok, pajtikák!" címmel bábelőadás és ehhez kapcsolódóan drámapedagógiai foglalkozás, bábkészítés valósult meg a IV. emeleten, miközben egész nap szervezett idegenvezetésekre került sor az épület iránt érdeklődők számára. Délután térzenei program kezdődött a Vigadó téren, majd este a Díszteremben a Virtuózok tehetségkutató műsor résztvevőinek ünnepi koncertje zárta a térítésmentes programok sorát.
 
Áprilisban „150 éves a Pesti Vigadó" címmel gyermekrajzpályázat került meghirdetésre az általános iskolások számára, amelynek legjobb műveiből gyermeknapon nyílt kiállítás a Vigadó Galériában, a Vigadó gyermeknapi programjainak nyitásaként.
 
Ezt követően augusztusban ünnepeltük Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendája című oratóriuma ősbemutatójának 150. évfordulóját, hiszen 1865. augusztus 15-én a Pesti Vigadó adott otthont a darab első pódiumra állításának. A Magyar Művészeti Akadémia kezdeményezésére napra pontosan másfél század után újra bemutatott, különleges produkció rekonstruálta az ősbemutatón elhangzott, de később feledésbe merült, egyéni hangú magyar nyelvű librettót is, így ápolva az egyetemes és nemzeti alkotást. Az előadást a Vigadó Dísztermének befogadóképességén túl élőben vagy időben apró csúszással több helyszínen (Műcsarnok, Sziget Fidelio-sátor, több hazai nagyváros) is követhette az érdeklődő közönség.
 
A jubileumi év végéhez közeledve a középiskolás korosztályt szólította meg a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával a Pesti Vigadó a „Tündérpalota a Duna partján" – PESTI VIGADÓ 150 középiskolai csapatversennyel, amelyben az 5 fős csapatoknak az épület megnyitása és a millenniumi ünnepségek közötti időszak szolgált témául. A korszakot teljes egészében együtt alapul vevő, kétfordulós verseny lehetőséget teremtett arra, hogy a versenyzők komplex tudást szerezzenek, amely felöleli a történelmi, irodalmi, zenei, képzőművészeti, építészeti és társadalmi ismereteiket, egyszerre tekintsék át azokat, ennek köszönhetően sokkal átfogóbb képet kaphattak ezen évtizedekről. A Tarlós István, Budapest főpolgármestere fővédnöksége mellett – tekintve, hogy az épületben született meg 1873-ban Buda, Óbuda és Pest egyesítésével Budapest – megvalósuló verseny döntőjére 2015. december 4-én került sor a Pesti Vigadó Dísztermében.
 


 

Liszt Ferenc és a Vigadó

 

Liszt Ferenc és az épület közös múltjának gyökerei még a Redoute-ig nyúlnak vissza, hiszen első alkalommal 1839. december 27-én délben az 1838-as pesti árvíz kapcsán adott koncertet. A következő években többször fellépett az 1849-ben megsemmisült Redoute-ban.
 
A Vigadót 1865-ben adták át Pest város számára, s már az első évben újra vendégül láthatta Lisztet. A Pest-Buda Zenede fennállásának 25. évfordulója alkalmából tartott előadássorozat részeként augusztus 15-én a szerző vezényletével itt adták elő Liszt Szent Erzsébet legendája című oratóriumát. A hangversenyt a helyszínen hallgatta meg Smetana cseh zeneszerző, rajzban megörökítette Székely Bertalan. 1869. április 26-án itt tartották Liszt első önálló szerzői estjét is, amelyen elhangzott a Dante-szimfónia, valamint a szerző vezényletével a Koronázási mise – ez volt a mise első nyilvános, Liszt által vezényelt előadása az 1867-es koronázás óta. A zenekarban Erkel Sándor, Erkel Ferenc fia kezelte az üstdobokat, Huber Károly zeneszerző, Hubay Jenő édesapja, a bécsi opera hangversenymestere és Reményi Ede hegedült valamint Mosonyi Mihály zeneszerző nagybőgőzött. 1870-ben világszerte megünnepelték Beethoven születésének századik évfordulóját, idehaza Erkel Ferenc iránymutatásával valósultak meg a programok, amelyek részeként december 16-án Liszt vezényletével díszhangversenyt adtak. Ezen Reményi Ede játszotta Beethoven Hegedűversenyében a szólót. Liszt A megszabadított Prométheusz c. művének budapesti bemutatóját szintén a Vigadóban tartották, 1875-ben. Ugyanebben az évben március 10-én Liszt és Wagner közös hangversenyére került sor, amit a bayreuthi színház (Festspielhaus) építési tőkéjének gyarapítására rendeztek. Ekkor volt Liszt művének, A strassburgi harangoknak az ősbemutatója is. 1881-ben ünnepelték Liszt 70. születésnapját, ez alkalomból Hans von Bülow tartott ünnepi Liszt-estet, melyen részt vett a hallgatóság soraiban Brahms is. Az idős mester utoljára 1885. április 1-jén járt a Vigadóban, egy vonósnégyes koncertjén.