Tóth János (1930–2019)

Elhunyt Tóth János operatőr, a nemzet művésze

Nyolcvannyolc éves korában elhunyt Tóth János Kossuth-díjas operatőr, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Számára elsősorban a Balázs Béla Stúdióhoz kötődő rövidfilmek jelentették a művészi önkifejezést. Operatőrként jegyzi többek között Huszárik Zoltán Elégia című filmjét vagy az Amerigo Tot-ról készített dokumentumfilmet, Makk Károly Szerelem és Macskajáték című nemzetközileg is elismert játékfilmjeit (utóbbinak társforgatókönyv-írója is volt). Hosszú pályája során több filmet is rendezett, emellett dramaturgja volt a Szindbád-nak, a magyar filmművészet egyik legnagyobb hatású alkotásának. Tóth Jánost a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti. | » gyászjelentés
Pályafutása "költői visszatérés a filmművészeti hagyományhoz és mesterségbeli visszatérés a mozizás világába". Ahogy Gelencsér Gábor írta 2013-ban: „Tóth János pályafutása a moziból indult és a moziba érkezett – vagy talán sohasem mozdult ki onnan. A mozi az ő esetében nemcsak az ott pergő filmeket vagy a filmművészet fogalmát jelenti, hanem legalább annyira a film anyagát is: a gépházat, a vetítőgépet, a kamerát, a nyersanyagot; mindazt, amiből a film művészete megszülethet. Mesterség és költészet antik kiegyensúlyozottsággal fonódik össze művészi alkatában, csakúgy, mint az operatőri és a rendezői státus."

Tóth János operatőr, rendező, dramaturg (Tolna, 1930. szeptember 1. – 2019. augusztus 29.)
A tolnai mozi gépházának bűvöletében, a némafilmek és a korai hangosfilmek igézetében telik kamaszkora. 1944–49 között amatőrfilmes, mozigépész.
Első filmjei animációs rövidfilmek. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1954-ben végzett. Ettől kezdve a Mafilm operatőre. Dolgozott, a Pannónia Filmstúdióban is. Érdeklődik az ősmozi iránt, részt, vett a magyar némafilmek restaurálásában. A Balázs Béla Stúdió egyik alapító tagja. Rendkívül igényes, kézműves filmkészítésre itt kapott lehetőséget, az itt készült munkáiból áll össze az Örök mozi című egészestés filmje. Utolsó műve 1987-ben Az utolsó kézirat volt.
Operatőrként Huszárik Zoltánnal, Makk Károllyal és Novák Márkkal dolgozott együtt. Saját munkái experimentális filmetűdök voltak, fényképezési stílusára az apró részletek kiemelése, mikrofelvételek, felbontott mozgáskompozíciók jellemzőek.
A kilencvenes években a magyar némafilmek felújítását és bemutatását célzó programot dolgozott ki, amelynek keretében elkészítette két film úgynevezett rekreációját (A falu rossza, Az obsitos).
1963-ban és 1970-ben elnyerte a Film- és Tévékritikusok díját, a Balázs Béla-díjat is kétszer kapta meg (1971, 1976). 1984 óta érdemes művész, 1989 óta pedig kiváló művész volt. A millennium évében Magyar Filmszemle, Életműdíjas lett, a Kossuth-díjat 2001-ben vehette át. 2004-óta a Magyar Mozgókép Mestere, 2014-től pedig a Nemzet Művésze volt, 2017-ben pedig megkapta a Magyar filmkritikusok életműdíját. 2012-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja volt.

Tóth János temetése 2019. szeptember 26-án, csütörtökön 14.30-kor lesz a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozójában, katolikus szertartás szerint.
30. srpen 2019  |  nemzet művésze gyászhír tóth jános