Ambrus Lajos, Ferenczes István

„Veszedelmekről álmodom az ordasok tépte tájon"

A IX. Székelyföld Napok csíkszeredai bemutatója után Budapesten, a Magyar Művészeti Akadémia, a Hargita Kiadóhivatal és a Kortárs Kiadó közreműködésével Ferenczes István: „Veszedelmekről álmodom" című könyvének bemutatójára is sor került 2018. november 12-én, hétfőn az MMA-irodaház új rendezvény­termében. A szerzővel Pécsi Györgyi irodalomtörténész, az MMA levelező tagja, Ferenczes István monográfusa, Ambrus Lajos író, és Lövétei Lázár László költő beszélgettek.
Az Andrássy úti épület felső szintjén hozzávetőleg a nagy múltú 25. színház helyén kialakított terem ezúttal Ferenczes István (1945), költő, író, újságíró, a Székelyföld alapító főszerkesztője, az MMA rendes tagja könnybemutatójának adott otthont. „A több mint egy kilogrammot nyomó", 656 oldalas, keménykötésű könyv úgy tartja a Székelyföld századokra visszanyúló történelmét vállán, mint a titánok leszármazottja, Atlasz az égboltot. Az Ambrus Lajos által Ferenczes István élete főművének kikiáltott írás Székelyföld, a székelyföldi magyarság roppant „siculicidiumai" – terhei mellett, a folklorisztikus-nyelvi örökségünk minden ékességét is magán viseli. Ezért nem túlzás Sütő András hajdani „Anyám könnyű álmot ígér" című könyvéhez hasonlítani. A műfaji meghatározás egyik könyv esetében sem egyszerű, ezért az ismertető egyik kulcskérdése is erre a problémára fókuszált. A székely szétszóratásról rendkívül gazdag nyelvi leleménnyel megírt prózai alkotás regénynek túlságosan hiteles, dokumentumregényhez képest pedig túlságosan szubjektív, nagy benne az „én koncentráció". De nem is visszaemlékezés, mert nem a narrátor a főszereplő, hanem az édesapa alakja – vélte a Hargita Kiadóhivatal igazgatója, Lövétei Lázár László. A beszédes fejezetcímek, „bujdosások", „menekülések", „szabadságharcok", „Déva várak", „golgoták", „osztályharcok", „lugosok", a különböző regénybe ékelt dokumentumok, határozatok, jegyzőkönyvek, képek, naplók is alátámasztják ezt. Az eltűnés, feloldódás, menekülés, a valahonnan valahová jutó tér- és időjátékokkal egybesűrített regényfolyam – ahogyan ezt Ambrus Lajos láttatta – valóban a műfaji keretekből kikérdező mű besorolhatatlanságáról adnak számot. Pécsi Györgyi szintén lelkesedéssel fogadta a „részletgazdag enciklopédikus" szociográfiát, amely roppant terjedelme ellenére sem riasztotta el az olvasástól, ő „minden fejezetnél ott ragadt". Beszélt a kötet módszertani előzményeiről is, az „Arghezi / Ergézi" című könyvről, amely a 2015-ös év román–magyar irodalomtörténeti szenzációja. Ferenczes István itt filológiai, oknyomozói kutatásának az eredményeként bebizonyította, hogy a legjelentősebb 20. századi román költő, Tudor Arghezi (1880–1967) édesanyja valódi neve Ergézi Rozália, nemzetiségét tekintve pedig székely-magyar. Végül maga a szerző könyvéről elmondta, „közérzet-történeti regényének" különböző prózai stílusokat felhasználó hosszú folyamindái valóban cikáznak ide-oda, vissza a múltba, egyes indák egészen a történelem előtti időkig nyúlnak vissza. Erdély keresztmetszetét emlékiratokkal, szótár résszel, Marquez parafrázisaival, versekkel, Drakula Blues-al szemléltető, kordokumentum jelentőségével mindenképpen felérő írás, alapvetően Erdély elmúlt 200 éves történelmének súlyos és nehéz világát bontja ki. Gondolatai, a bizonyos folyamindákból font „erdélyiség" gyökerei édesapjáig követhetők vissza, hiszen minden szál tőle indul. Önretrospekciója, ami a szerző elmondása szerint nem mentes a fikcióktól sem, apja életének és közegének megértéséből egy gömbszerűen táguló erdélyiség lelkén átszűrt ember és lélekközpontú mű megszületését eredményezte. Összességében a nem csak lokális jelentőséggel bíró, „egy kis cseresznyében is az egyetemességet megpillantó" műben „a periféria és az egyetemesség van összerántva" – összegezte a mű esszenciáját Ambrus Lajos zárómondataiban.
 
A beszélgetés végén Ferenczes moldvai magyarságról írt szerzeménye is szóba került, amely egyelőre csak az asztalfiókban pihen. A jelenlevők azonban mind a megjelentetésre buzdították. A műből részleteket a www.kortarsonline.hu-n lehet olvasni.

16. listopad 2018  |  ferenczes istván pécsi györgyi mma-irodaház kötetbemutató