Turi Attila alelnök köszöntő beszéde a Magyar Művészeti Akadémia szakmai napján

Glass Art NOW! – Velence, Olaszország
 
Minden hazának más a fénye. Kétirányú fény ez, egyik, mellyel a Nap süt rá, mely a levegőjét átjárja, lélegzetét adja, s a másik a földön átsugárzó fény, mely a gyökereken keresztül hatja át a tájat, életet és tárgyat.
Az üveg mindenhol a Földön ugyanaz az átmeneti elem: a kettős természetű anyag, mely szilárd, alakváltozás nélkül törő, s kémiai tulajdonságaiban félig folyékony. Sajátos szerkezete magába zárja, megtöri a fényt, pszeudó csillagként ragyog az üveg belsejéből. Varázslatos anyag, s még inkább azzá lesz, ha értő kezek, s szárnyaló lelkű művészek kibontják, rendezik struktúráját. Apróság – s lehet, hogy Önöknél is van ilyen áthallás –, de nyelvünkben a csillog és csillag szó egy hangban tér el, nyelvünk azt fejezi ki, hogy őseink a csillagok fényét látták a fodrozódó víz tetején, a természetben felsejlő napsugárban, a csillagokat látták az üvegben felfénylő, az üvegbe zárt fényben. Azt a fényt, mely nem csak az égből, de a föld mélyéből is előtör, az éjféli nap sugarát. Mi a magyar anyaföld, a Kárpát-medence – vagy e helyszínen történeti kontextusban a Pannon medence – sajátos fényét hoztuk ajándékba ide, hogy megmutassuk sajátos látásmódunkat. Hoztuk abból a hazából, mely mindig is kapcsolatban volt az itáliai kultúrával, mely kapcsolatot ápol az európai művészeti impulzusokkal, követte, s alakította a közép-európai sajátos kultúrát, mert a mai napig érti a kelet szavát is, hallja az alföldi szélben a tündérek dallamát.

Turi Attila köszöntője, fotó: Szathmáry Melinda 

A Magyar Művészeti Akadémia örömmel és elkötelezetten állt a Bohus-Lugossy Alapítvány törekvése mellé, hogy bemutathassa a magyar üvegművészet kimagasló teljesítményeit. A több mint negyven kiállító között akadémikusaink, akadémiánk külső - köztestületi -tagjai és a fiatal tehetségeknek fenntartott, hároméves ösztöndíjunk résztvevői is vannak. A kiállítók a kortárs magyar üvegre jellemző technológiai sokféleséget, a hideg és meleg megmunkálás különböző módjait képviselik, olyan egyedülálló, régi és új manufakturális technikákat alkalmazva, melyeknek gyakran egyedüli képviselői a világban. 
Bohus Zoltán alkotása, fotó: Szathmáry Melinda

Ahogy végignézek a kiállításon csodálva a remekeket, az anyagba zárt fény játékát, a megbontott fény remekeit, nagy írónk, Márai Sándor sorai törnek fel bennem: „Ahhoz, hogy egy emberi alkotás remekbe sikerüljön, s időtlen ragyogással kápráztassa és gyönyörködtesse az embereket, a tehetség, a téma, a kivitel tökéletessége mellett kell valami más is. A remekműben van valamilyen tündéri elem is, mely csodálatos fényével átsugárzik az egészen, oly gyöngéden és megejtően, mint ahogyan az északi fény világít a nyári éjszakában, valószerűtlenül s mégis fényszerűen, mert látni és olvasni is lehet mellette. A remekmű legyen valóságos, pontos, okos, céltudatos, arányos, gondosan megmunkált, hűségesen kivitelezett – s legyen még valami más is. Tündéri is legyen."

Lugossy Mária alkotása, fotó: Szathmáry Melinda

Ezt a tündérfényt hozták a magyar művészek tiszteletük jeléül a velencei/muránói üvegművészeknek, s az értő közönségnek. Kérem, fogadják műveiket a megismerő szeretet jegyében!

  Sipos Balázs és Lukácsi László alkotásai, fotó: Szathmáry Melinda
 
Velence, 2023. szeptember 11.
14. září 2023  |  turi attila