Eiffel Budapesten

Az Opera korszerűsítésének legnagyobb és legszembetűnőbb fejezete az új játszóhely, raktár és látogatóközpont, vagyis az Eiffel Műhelyház kialakítása. Az épület a francia építészre jellemző különleges acélszerkezet szegecselt kialakítása miatt kapta a nevét. A Műhelyházzal az Opera infrastrukturális és próbarendet érintő problémái egyaránt megoldódnak. Budapesten a Millenáris építése óta nem volt ilyen izgalmas és fontos építészeti esemény. Az átalakítás tervezőjét, Marosi Miklóst, az MMA alelnökét kérdeztük.

– Ha egy budapestitől azt kérdezem: mondjon egy épületet, ami az Eiffel névhez kapcsolható, mekkora eséllyel mondja, hogy Eiffel Műhelyház és nem azt, hogy Eiffel-torony?

– Nem mernék esélylatolgatásba bocsátkozni, de nagy valószínűséggel a kőbányaiak, az egész életüket ott dolgozó vasutasok és néhány szakmabeli kivételével mindenki az 1889-es párizsi világkiállításra épített, tervezőjéről, Gustave Eiffelről elnevezett toronyra gondol.

– Milyen volt korábban ez az ipari csarnok?

– Az Eiffel-csarnok a MÁV Északi Járműjavító legszebb csarnoka, mely 1886-ban készült el, tervezője Feketeházy János, statikus mérnök volt. Öthajós, acélszerkezetű csarnok, 220 m hosszú, 110 m széles, melynek hossztengelyében egy úgynevezett tolópad helyezkedett el. A tolópadra merőleges sínpályákon egyidejűleg 96 db gőzmozdony javítását tudták elvégezni. Az épületben 3400 munkás dolgozott.

– Hogy tudta átvészelni a 20. századot, a háborúkat, az 1956-os forradalmat?

– Röviden csak úgy lehet erre válaszolni, hogy fantasztikus szerencsével. Minimális háborús károkat szenvedett, a környezetében lévő vasúti épületek többségével ellentétben. A közlekedési létesítmények, különösképp a főváros és egész Magyarország legnagyobb vasúti góca fő céltáblája volt a háborús pusztításoknak.

– Az épület alapterülete nagyobb, mint az Országházé. Óriási lehetőség ez egy építész számára. Milyennek álmodta meg?

– Őszintén szólva talán nem is az épület óriás alapterülete volt a leginspirálóbb építészeti feladat, hanem az a szempont, hogy az Eiffel-csarnok a legnagyobb hazai ipari műemlékünk. A műemlék hiteles bemutatása az alapvető funkcióváltás ellenére az építész számára elvárt, kötelezően megoldandó feladat, a kortárs építészeti eszközök, anyaghasználat mind-mind azt a célt szolgálja, hogy minél jobban kiemeljük e szerkezet szépségét, éreztessük az épület látogatóival, újtípusú használóival, milyen fantasztikus alkotások születtek Budapesten már 130-140 évvel ezelőtt is. Az eredetileg mozdonyjavító épület így válhat a Magyar Állami Operaház és Erkel Színház Műhelyházává, melyhez hasonló komplexitású operai létesítmény egyedülálló a világon.

– A Műhelyház egy új próba-, műhely- és raktárcentrum. Már volt operabemutató, Mozart: A kairói lúd című darabját mutatták be. Hogy vált be az épület?

– Az épület még nincs készen! Az operai tesztelőadások ideiglenes berendezéssel, színpadtechnikával működnek, így nehéz megítélni, hogy minden elvárást maradéktalanul teljesít-e. Egyébként is az igazi, hiteles választ nem a tervezőtől, hanem az énekesektől, zenészektől, az opera szakértőitől, zenekritikusaitól lehet majd meghallani. Az eddigi néhány előadás lehetőséget teremt az észlelt problémák folyamatos korrigálására, de a legfontosabb az, hogy a kéttársulatnyi együttes új játszóhelyhez jutott, bár még egyelőre csak ideiglenes körülmények között dolgozhatnak.

– Korábban ez egy ipari létesítmény volt. Mi emlékeztet, ha emlékeztet egyáltalán bármi is a múltra?

– A múltat nem kívánjuk megtagadni! Az előcsarnokba beállított, az óriási léptékek mellett mégis eltörpülő 327-es típusjelű MÁVAG szegecselt acél gőzmozdony visszaidézi a csarnok előéletét. A büfét stílszerűen egy teakfa burkolatú étkezőkocsi biztosítja, s az eredeti tervező, Feketeházy János számára is méltó emlékhelyet biztosítunk.

– Milyen lehetőséget lát még az épületkomplexumban?

– Az épület méretei, sokrétű funkciója elindítják a fantáziát. Ha csak azokat a tereket veszem figyelembe, melyek a Bánffy Miklós operaterem közvetlen szomszédságában, a nagyközönség számára is a központi előcsarnok révén elérhetőek, körülbelül 5000 m2-nyi összenyitható, vízszintes padozatú tér jött létre mindazokkal a szükséges kiszolgáló egységekkel, mely az alkalmazott magas technikai színvonalával sok minden célra felhasználható lenne. Nincs például Kőbányának kőszínháza, egy szabad estén bármely budapesti, vagy vidéki színtársulatunk játszhatna az épületben, de évadzárás-évadnyitás közötti időben sokféle, akár zenei rendezvénynek is helyet biztosíthatna.


A Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyháza jelenleg még részlegesen, 100 napos próbaüzemben működik. Legutóbb itt tartották Tóth Péter zeneszerző, az MMA zeneművészeti Tagozatának vezetője, Tóték című – Örkény István művéből írt – egyfelvonásos operájának bemutatóját, melyet április 26–30. között hallhatott-láthatott a közönség a Műhelyház Bánffy termében. Az épület belsőépítészeti megjelenésének vezető tervezője Szenes István, az MMA Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozat vezetője. Munkájáról hamarosan szintén interjút közlünk honlapunkon.
30. duben 2019  |  interjú marosi miklós eiffel műhelyház