Akinek London volt Rodostója

Emlékülés Szabó Zoltán (1912–1984) tiszteletére

Szabó Zoltánról rendezett filmvetítéssel is egybe­kötött konferenciát a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozata a Pesti Vigadóban 2018. május 10-én. A közel negyven évig emigrációban élő magyar író, lapszerkesztő, rádiós, falukutató munkás­ságát, széleskörű tevékenységét elemezték, mutatták be a meghívott előadók – többek közt Bertha Zoltán, Cs. Nagy Ibolya, A. Szabó Magda, Szabó Zsuzsa, Kucsera Tamás Gergely és Sárközi Mátyás.

A közép-európai identitás történelmi előzményei

Nemzetközi tudományos szimpózium Szigligeten

Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet háromnapos nemzetközi konferenciát tartott Szigligeten 2018. május 7. és 9. között. A kétnyelvű (angol és magyar) rendezvény címe: The Light and Shadow of ‘K. und K.' Cultural Memory in the Self-Image of Central Europe. A tizenegy – bajor, szlovák, cseh és magyar nemzetiségű – előadó a plenáris üléseken saját identitáskutatásáról számolt be; az előadásokat kerekasztal-beszélgetések követték. Két álláspont körvonalazódott a közép-európai identitással kapcsolatban: egyfelől a térség önképét geopolitikailag és kulturálisan meghatározó birodalmakkal, a közös történelmi veszélyekkel szembeni összefogás (hídszerep) toposza, másfelől viszont ugyanennek a létállapotnak köztes/átmeneti zónaként, ugyanakkor sajátosságként való értelmezése.

Az Osztrák–Magyar Monarchia mint művészeti színtér

Bemutatták a Műcsarnok tanulmányköteteit

Átadásának 120. évfordulóján, 2016-ban a Műcsarnok Az első aranykor. Az Osztrák–Magyar Monarchia festészete és a Műcsarnok című történeti kiállítással emlékezett az alapító korszak művészetére. Az MMA intézményének most megjelent köteteiben ezt a nagyszabású kiállítást és a hozzá tartozó művészettörténeti korszakot dolgozzák fel szakemberek, a szerzők között szerepel többek között Keserü Katalin művészettörténész, az MMA rendes tagja is.

Symphonia Ungarorum

Symphonia Ungarorum címmel rendeztek tudományos ülésszakot Nagy Gáspár költő és Szokolay Sándor zeneszerző életművéről a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének szervezésében 2018. március 28-án a Pesti Vigadóban. A két életművet több dolog is összekapcsolja. A nemzeti hagyományközösséggel való azonosulás s a megélt, személyes hit szintúgy eleme művészi hitvallásaiknak, mint az örökölt stílus és a kísérletező nyelvjáték ötvözése.

A magyar művészetelmélet hagyományai

Kétnapos szakmai konferenciát szervezett a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete a magyar művészetelmélet hagyományairól a Pesti Vigadóba, ahol a meghívott előadók arra keresték a választ, hogy beszélhetünk-e önállóan működő diszciplínaként a magyar művészetelméletről. A 2018. február 12–13-án tartott konferencián azokat a kérdéseket is feltették: miféle hagyománykincsből meríthet a magyar gondolkodó, amikor műalkotásokkal foglalkozik, vagy hogyan alakul ki a kánon, ami aztán hatással van a művészettel foglalkozók közösségének életére?