2014. 10. 29.
Bp. III., Kecske u. 25.

Dr. Szilágyi B. András – Lelkes Péter:
Design 35 – Zsennyei Műhely 1978–2013
A könyvet Dvorszky Hedvig mutatta be.

Ezerarcú művésztelep

könyvbemutató


A hazai és kelet-európai formatervezők immáron klasszikusnak mondható alkotótáborának, a Zsennyei Művésztelepnek 1978-tól napjainkig ívelő időszakát feldolgozó Design 35 című könyvet mutatta be a Kecske utcai vitafórumon a mű két szerzője, Szilágyi B. András és Lelkes Péter. Az est háznagya Dvorszky Hedvig művészettörténész volt.
A dizájnerek zsennyei alkotóházának otthont adó Bezerédi-kastélyt a II. világháborúban egyaránt pusztították a visszavonuló német és a bevonuló orosz katonák, amit pedig meghagyott a világégés, az a téesz-időkben ment tönkre. Majthényi Károly szobrászművésznek 1953 végére nemcsak azt sikerült elérnie, hogy ne bontsák le az addigra már romos állapotba jutó kastélyt, de azt is, hogy az épületet megkaphatták a szombathelyi képzőművészek. Cserny József formatervező pedig azt érte el önfeláldozó munkája révén, hogy 1978-ban az egykor szebb napokat megélt kastélyt a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete vonta gondozásába, hogy az akkor még fiatalnak mondható iparművészeti ágnak, vagyis a dizájnnak az egyik hazai központjává váljon. Mindezt Dvorszky Hedvig mondta, aki személyes élmények alapján is beszélt a legendás hírű művésztelepről. Mint fogalmazott: „azok, a magukban feszültséget érző művészek, akik a '70-es években nem utazhattak külföldre, kezdetben közös szimpóziumokon vettek részt, amelyekből idővel különböző alkotóműhelyek jöttek létre. Zala megyét például a belsőépítéssel és a fával foglalkozó művészek hódították meg. Zsennye akkor került a köztudatba, amikor ezek a mozgások már léteztek. Abban az időben teljesen bizonytalan volt, mit is takar az a fogalom, hogy dizájn. Másként látták ezt a kérdést azok a tervezőművészek, akik a sokszorosítást igénylő tervezéssel foglalkoztak, és másként látták az avantgárd irányzatot képviselők. Zsennye nem csak az alapkérdések tisztázásának adott lehetőséget, de azt is szolgálta, hogyan lehet a jól prosperáló ipari formatervező-művészek társadalmi megbecsültségét fokozni."
  Szilágyi B. András művészettörténészként értelmezte az alkotóműhelyben 1978 és 2013 között történteket. Kitért annak nemzetközi jelentőségére, hiszen a létező szocializmus során a zalai kastélyban sok orosz, cseh, lengyel és keletnémet dizájner is vendégeskedett. Kijelentette: „az ipari formatervezés a mindenkori gazdaság szerves része, tehát a témával foglalkozó könyv a gazdaság történelméről is regél. Ipar nélkül nehéz ipari formatervezést csinálni. A szocializmus időszakához képest jelentősen megváltozott a gazdasági rendszer, a régi gyárak rendre bezártak, sok pedig külföldre települt. Ezért tartottam fontosnak, hogy a dizájnt érintő gazdaságtörténeti változásokat a nemzetközi fejlemények fényében írjam le."
Zsennye születéséről elmondta, hogy a '70-es években Moszkva mellett párthatározatra létrejött egy művésztelep az ottani dizájnerek számára, akikre azonban az akkori rendszer „megtűrtként" tekintett. Velük vette fel a kapcsolatot 1978-ban Zsennye szervező bizottsága, lévén hogy Magyarországon is kialakult egy hasonló, belső emigráns gondolkodókból álló szűk közeg. Az oroszok számára menekülési útvonal volt egy baráti szocialista ország művésztelepe, így szívesen jöttek. Hasonló helyzetben voltak a csehek, lengyelek és keletnémetek, így idővel a szocialista országok nemzetközi táborává fejlődött a zsennyei művésztelep. Olyan fókuszponttá vált, amelyből teljes karrieríveket lehetett kibontakoztatni. Azóta is keressük, hogy mi is a dizájn lényege, de a választ sosem fogjuk megtalálni, mert az annak megfelelően változik, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésünkre". Szilágyi B. András szerint Zsennyén jelenleg generációváltás zajlik, csakhogy a fiatal generáció nagyon keveset tud a múltról, amelynek a lelkesedését okvetlenül át kell adni. Lelkes Péter mindehhez hozzátette: Zsennyéről 1987-ben és 1996-ban már megjelent egy könyv, így a mostani a harmadik eben a sorban.

Design 35

Zsennyei Műhely – 1978–2013
A könyv a 35 éve működő Zsennyei Műhelyt, vagyis folyamatában közel három nemzedék szakmai felfogását és törekvését mutatja be. A kötet egyszerre kísérli meg dokumentálni és reprezentálni a rendszerváltoztatás előtti hazai és kelet-európai formatervezés elméleti, gyakorlati és szakmai útkeresését, a tervezők kapcsolatrendszerét és munkálkodását, a politikai rendszerváltás éveit, valamint a jelenkort: a fiatal tervezői gondolkodást, a design értékeit és annak állandóságát. A könyv szerzői: Dr. Szilágyi B. András és Lelkes Péter DLA.
31. říjen 2014  |  könyvbemutató