Bohus Zoltán és Lugossy Mária üvegszobrai

Szeptember 25-én nyitotta meg kapuit az Ybl Budai Kreatív Ház legújabb tárlata, ahol Bohus Zoltán és Lugossy Mária művészházaspár Magyarországon utoljára látható szobrai kerülnek bemutatásra. A patinás épületben Genezis címmel megnyíló tárlaton Lugossy Mária és Bohus Zoltán transzcendens, fénnyel és üveggel írt embermeséjének tizenegy darabja egy izgalmas univerzumon átívelő utazásra invitálja a látogatókat. Az alkotások nemcsak egyszerű szobrok, mindegyik egy-egy külön történetet mesél el. A kiállított 11 alkotás most utoljára látható Magyarországon, mielőtt véglegesen az Amerikai Egyesült Államokba kerül egy újonnan épülő kortárs üvegművészeti múzeum gyűjteményébe.

Emléktáblát állítottak Fekete György zalaegerszegi szülőházánál

2020. szeptember 28-án, születésének 88. évfordulóján emléktáblát avattak Zalaegerszegen Fekete György tiszteletére, a Magyar Művészeti Akadémia egykori elnökének szülőháza, a református parókia falán. A Farkas Ferenc szobrászművész által alkotott emléktáblánál beszédet mondott Balog Zoltán miniszterelnöki biztos és Vashegyi György, az MMA jelenlegi elnöke, Fekete György családjának jelenlétében Balaicz Zoltán polgármester helyezett el koszorút, majd Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke mondott áldást. Fekete György (1932–2020) Kossuth-díjas belsőépítész, a nemzet művésze 2011 és 2017 között dolgozott a Magyar Művészeti Akadémia elnökeként, utána 2020 áprilisában bekövetkezett haláláig a köztestület tiszteletbeli elnöke volt.

Szobrot kapott Nemeskürty István Újlipótvárosban

Születésének 95. évfordulója alkalmából felavatták az öt éve elhunyt Nemeskürty István Prima Primissima, MMA-életműdíjas és Kossuth-nagydíjas író, irodalom- és filmtörténész, egyetemi tanár, nyugállományú dandártábornok, a XIII. kerület díszpolgára portrészobrát Újlipótvárosban, a Pozsonyi út–Ipoly utca sarkán, egykori lakóhelye, a Pozsonyi út 32. közelében. Nemeskürty István a Magyar Művészeti Akadémia néhai tagja, korábban az MMA tiszteletbeli tagja volt. Az önkormányzat által állíttatott szobor Lelkes Márk alkotása.

Baumhorn Lipót 160 – Köztéri fotókiállítás Szegeden

1860-ban, 160 éve született Baumhorn Lipót építész, aki korának legjelentősebb zsinagógatervezője volt. Huszonkét megvalósult épületével valóban ő építette a legtöbb zsinagógát Európában, maga mögött hagyva a műfaj osztrák és német specialistáit is. Összes zsinagógája a történelmi Magyarország területén áll vagy állt, és az 1888–1932 közé eső bő négy évtizedben készült. Legfontosabb művei az esztergomi, Temesvár–gyárvárosi, szolnoki, szegedi, brassói, újvidéki, losonci és gyöngyösi zsinagógák, de a fővárosban is négy épület fémjelzi nevét. Zsinagógái korszerű, centrális alaprajzzal és többnyire középkupolás, tornyos tömeggel készültek, a zsidóság kulturális asszimilációját hirdették. Többségük a mai napig használatban van, és vagy hitközségi, vagy kulturális céloknak ad otthont. Sajnos azonban még mindig akad olyan köztük, mely üresen, romosan áll.