Fotó: B. Müller Magda

Magyar Copperfield

Az író fiatalkorának helyszíneire – például az ötvenes évekbeli Teleki térre, a Népszínház utcába vagy a Köztársaság térre – viszi el az olvasót Bereményi Géza író, az MMA rendes tagja Magyar Copperfield címmel február 20-án megjelent önéletrajzi regénye. „A kezdet kezdetén magamban léteztem. Aztán fölém hajolt a legelső másvalaki, akkortól tudok emlékezni" – ezzel a felütéssel hívja utazásra olvasóit Bereményi a XX. század második felébe, a Magvető Kiadó által megjelentetett önéletrajzi regényében.
„Copperfield Dávidnak is volt egy baljós tekintetű nevelőapja, aki elől ő is elmenekült, de máshol őt is befogadták, és onnantól teljesen szabad lett. Bizonyos voltam benne, már amikor olvastam, hogy ez egy igaz történet, és Dickens önmagáról írta, olyan átéltséggel vetette papírra" – mondta Bereményi Géza egy, a kötet néhány helyszínét érintő sajtóséta után.
A Magvető Kiadó által megjelentetett önéletrajzi regény hangsúlyos szereplője ugyanis a szerző életében hatéves korában feltűnő nevelőapja, aki elől a főszereplő 16 évesen megszökik, és többé haza sem megy. Mint azonban Bereményi Géza elmondta, a Magyar Copperfield nem csupán a lázadás pillanatáig kíséri végig a főhőst, hanem az író születésétől 18 éves koráig, az érettségiig megy el. A regény egyik fontos rendezőelvét jelentik Bereményi Géza gyerek- és fiatalkorának gyakran változó lakóhelyei; az író elmondása szerint részben azért, mert saját életéből egy-egy eseményt elsősorban az akkori lakására visszagondolva tud évszámhoz kötni.
Bereményi Géza szerint a Magyar Copperfield olvasható egyfajta történelemkönyvként is, hiszen a főszereplőt már gyerekkorában a felnőttek érdeklik, és a felnőtteken keresztül állandóan találkozik a politikával, a történelmi változásokkal. „Sokkal változatosabb, sokkal többféle volt ez a korszak annál, mint ahogyan most tanítják; a Kádár-korszak is sokkal több változást rejtett magában, mint amit tudunk róla" – emlékeztetett. „Noha a későbbi megfontolásokat teljesen mellőzni nem lehet, a kötetben a kisgyerek, majd a kamasz szemén keresztül idéződnek fel az egykori helyszínek, események és szereplők."
Ismerős nekünk ez a világ filmjéből, az Eldorádóból, és Cseh Tamásnak írt dalaiból is. A második világháború után a Teleki téren felnövő gyereket nagyszülei és a Teleki téri piac nevelték. 1956-ban tízévesen élte át a forradalom fordulatait, hogy kamaszkori lázadása és ifjúkori indulása egybeessen a Kádár-rendszer megszilárdulásával.
Bereményi Géza 1946. január 25-én született Budapesten. Fiatal szülők gyermeke volt. Édesanyja Bereményi Éva. Bereményi Géza eredetileg a Vetró családi nevet viselte. Ősapja, Giovanni Vetro, olasz építőmester a 18. században telepedett le Magyarországon. Huszonnégy éves koráig nevelőapja után Rózner Géza néven szerepelt, majd anyai nagyapja iránti tiszteletből – aki Teleki téri kereskedő volt – vette föl a Bereményi családnevet. Hatéves koráig a nagyszülei nevelték. Az 1950-es nagy diftéria-járvány idején majdnem meghalt.
Általános iskoláit több helyen járta ki. Gimnáziumi tanulmányait a budapesti Apáczai Csere János Gyakorló Iskolában, majd a Vörösmarty Gimnáziumban végezte, ahonnét egy fegyelmi ügy miatt kicsapták. Végül Pápán érettségizett le kollégistaként a Türr Istvánról elnevezett tanintézetben, 1964-ben. Sorkatonai szolgálata után az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar–olasz szakos diplomát 1970-ben. Utána egy évig reklám-propagandistaként dolgozott a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalatnál. 1970-től Cseh Tamás dalainak szövegírója, akivel hosszú ideig, lényegében az énekes haláláig, elválaszthatatlan párost alkottak. A kisebb-nagyobb megszakításokkal több, mint három évtizeden át keletkezett dalok a közönség széles körében tették népszerűvé mindkettőjüket. Első önálló kötetével rögtön a fiatal írónemzedék élvonalába került. 1971 és 1978 között szinkrondramaturg volt a Pannónia Filmstúdióban; külföldi játékfilmek magyar szövegváltozatát írta, s olykor – munkáltatója felkérésére – lehetősége nyílott, hogy egyes filmeket vágások, kihagyások segítségével „feljavítson". Eközben már önálló forgatókönyveket készített rendező kortársai számára.
1978-tól szabadfoglalkozású íróként élt. A forgatókönyvek mellett számos film konzultánsa volt a MAFILM-nél. Nemeskürty István stúdióvezető jóvoltából 1985-ben készítette első önálló játékfilmjét A tanítványok címmel, amelyet Magyary Zoltán két világháború között tevékenykedett professzor emlékiratai alapján, saját forgatókönyvéből rendezett. Attól kezdve több egész estét betöltő filmet készített, valamennyit saját forgatókönyve alapján. Életmentő nagyapjának az önéletrajzi ihletésű Eldorádó című alkotásában állított emléket. 1995 és 1997 között a szolnoki Szigligeti Színház rendezője volt, majd 1997-től 2006-ig a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház művészeti vezetőjeként dolgozott. 2006-ban ennek a színháznak örökös tagja lett.
Fontosabb díjai, elismerései: József Attila-díj (1984), Balázs Béla-díj (1989), Európai Filmdíj (1989), Kossuth-díj (2001), Prima Primissima díj (2011), Magyar Érdemrend középkeresztje (2014), Kölcsey-emlékplakett (2020)
21 / febrer / 2020  |  bereményi géza életrajzi könyv