Bella István • Fotó: Lugosi Lugo László / MMA

80 éves lenne Bella István költő

2020. augusztus 7-én lett volna 80 éves Bella István Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, a Magyar Művészeti Akadémia posztumusz tiszteleti tagja. Sárkeresztúron a róla elnevezett művelődési házban emlékeztek a költőre augusztus 6-án Bakonyi István irodalomtörténész előadásával, Csengey Márton, a Fehérvári Versünnep döntőse és Cserta Gábor zenész közreműködésével. Bella István digitalizált művei a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) oldalán olvashatók.

„Anyakönyvem szerint Székesfehérváron születtem, 1940-ben. Igazi szülőföldem azonban Sárkeresztúr, ez a hétszáz éve élő, színtiszta jobbágytelepülés. Az itteni tájak, arcok ivódtak idegeimbe – becsapódó ólajtók keserűsége, a kutak, egy messze ment óriás földbe ásott kulacsai, az égaljú házak – ők éltetnek engem. Igaz, idegenek voltunk, ideszakadt tanítócsalád, de a háborúban megváltottuk a honfoglaláshoz szükséges jogot és földet; húgom itt halt meg háborús tífuszban, s itt fekszik sír nélkül, mert így találtam ki valamikor, apám is, aki eltűnt a háborúban. A háború után anyám napszámos lett, markot szedett, répát egyelt, gépen dolgozott. Én, kilencéves koromban, mert nekem volt a legszebb hangom és legfoltosabb nadrágom a faluban, kántor lettem. Ez, hogy én temettem, eskettem, hogy öreg, ötven-hatvan éves embereket tanítottam énekelni, meg az, hogy ettől kezdve félig-meddig magam ruháztam, etettem magamat, felnőtté, koraéretté tett. Ami azután történt – hogy „egyetemi polgár lettem", hogy „költő vagyok", csak reprodukció, másolat. Már nem egyéni sors, nemzedékem útja." – írta magáról Bella István.

Bella István 1940. augusztus 7-én született Székesfehérváron, Joó Sarolta és Bella István gyermekeként. Ugyan a királyi város a szülőhelye, ám a közeli falu, Sárkeresztúr a gyermekkor valódi helyszíne.
Édesapja kántortanító volt, a falu elismert személyisége. A gyerekkori idillnek azonban csakhamar vége szakadt: a II. világháború tragikus következményeket hozott a családnak. Idősebb Bella István karpaszományos tizedesként vonult be a hadseregbe, és kisújszállási hadifogságba esése után, 1944 novemberét követően meghalt. Halálának körülményei máig tisztázatlanok. A költő egyik legfontosabb verse, a Halotti beszéd ennek a korai, tragikus élménynek is emléket állít. Az apahiány haláláig kísérte. Ugyanakkor tudjuk, hogy özvegyen maradt édesanyján kívül többen is fölkarolták. Például sárkeresztúri tanítónője, Ünnep Margit, akihez ugyancsak szól egy emlékezetes verse. Hasonlóképpen Tanka János, aki tanító és költő volt, s aki Bella István első irodalmi lépéseit egyengette.
Még csak 14 éves volt, amikor első verse megjelent a Fejér megyei napilapban. Középiskolás éveit a székesfehérvári József Attila (ma ciszterci) Gimnáziumban tölti. Ebben az időben a család igen nehéz körülmények között él. Anyja betanított munkásként dolgozik, az ő fizetése és a nagymama özvegyi nyugdíja a megélhetés alapja. Már a sárkeresztúri diákkorban Bella István kezébe kerül az Irodalmi Újság, a Csillag és az Új Hang. A gimnáziumban egyre inkább elmélyül irodalmi érdeklődése. 1956-ben ő is a forradalom hatása alá kerül, és verset is ír, de – szerencséjére – nem közlik. Több megmozdulásban is részt vesz,  pl. Csórra élelmiszert visz, és gyűjt a Pesten küzdőknek is.
Mindennek következtében először nem veszik föl az egyetemre, később azonban megkezdheti tanulmányait az ELTE magyar–könyvtár szakán. Diplomát azonban nem szerez. Egyre közelebb kerül az irodalmi élethez, s a 60-as években részese a Tiszta szívvel c. antológiának. Versei többek között az Új Írásban és a Napjainkban jelentek meg abban az időben. Csakhamar – Kabdebó Lórántnak köszönhetően – kialakult a Hetek elnevezésű csoport, amelynek Bellán kívül Ágh István, Buda Ferenc, Kalász László, Raffai Sarolta, Ratkó József és Serfőző Simon lett a „tagja". Az ő számukra a József Attila-i hagyomány épp oly fontos, mint a közvetlen elődjüknek és kortársuknak is tekinthető Illyés Gyula, Nagy László, Juhász Ferenc vagy Csoóri Sándor lírája, gondolatvilága.
Bella István első verseskötete, a Szaggatott világ 1966-ben jelent meg. Utána két évig Lengyelországban volt ösztöndíjas, s ez a korszak különösen közel hozta a lengyel irodalomhoz. Mindez műfordításokban is megnyilvánult. Legjelentősebb ilyen jellegű munkája Adam Mickiewicz Ősök c. művének fordítása.
Saját költői világában a hetvenes évek közepéig a dalforma az uralkodó, később aztán a töredezettebb, kihagyásos szerkezet is megjelenik műveiben.
A fentiekben felsorolt munkái mellett megemlítendő, hogy a rendszerváltás után könyvkiadással is foglalkozott, a Beza Bt. keretein belül. Tagja volt a Magyar Művészeti Akadémiának, továbbá a Magyar Versmondók Egyesületének tiszteletbeli elnöke, a Kaleidoszkóp VersFesztivál fővédnöke is volt. 2003-ban a Digitális Irodalmi Akadémia tagjává választották. 2006-ban hunyt el, halála után 2008-ban róla nevezték el a Bella István-díjat.

7 / agost / 2020  |  bella istván évforduló