A Sátán fattya
Készült Nagy Zoltán Mihály regénye nyomán.
Rendezte: Zsigmond Dezső

Főszereplő: Tarpai Viktória
Szereplők: Trill Zsolt
Szűcs Nelli
Kristán Attila
Kovács S. József
Pregitzer Fruzsina
Györgyi Anna
Melnyicsuk Emília

Forgatókönyv: Balogh Géza, Zsigmond Dezső
Dramaturg: Jászter Beáta
Rendezőasszisztens: Moharos Attila, Mag István
Díszlet: Veér Károly
Jelmez: Breckl János
Zeneszerző: Darvas Ferenc
Hang: Belovári Tibor, Kapcsos Vince
Gyártásvezető: Szederkényi Miklós, Sarudi Gábor
Vágó: Koncz Gabriella H.S.E.
Fényképezte: Halász Gábor H.S.C.
Producer: Buglya Sándor, Zsigmond Dezső
Gyártó: Dunatáj Alapítvány
Stúdióvezető: Péterffy András
Tarpai Viktória és Zsigmond Dezső

A sátán fattya

Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban mutatták be december 11-én A sátán fattya című nagyjátékfilmet, Zsigmond Dezső filmrendező, az MMA rendes tagja alkotását, melyet a Dunatáj Alapítvány megbízásából készített. A Nagy Zoltán Mihály azonos című művéből készült film az 1944. novemberi kárpátaljai történésekkel kezdődik, és a tizenhat esztendős Tóth Eszter sorsán keresztül mutatja be az eseményeket. Beregszilasról útnak indul néhány asszony, leány, hogy élelmet vigyen a „háromnapos munkára" behívott hozzátartozóknak. Azóta tudjuk, a „malenykij robot" sokkal tovább tartott három napnál…
1944. szeptember 8-án indította meg a Kelet-Kárpátok nevű támadó hadműveletet az 1. és a 4. ukrán front; október 28-án már egész Kárpátalja a szovjet katonaság ellenőrzése alá került. November 13-án adta utasításba a 4. ukrán front vezérkara: minden hadköteles korú magyar és német nemzetiségű kárpátaljai férfi háromnapos munkára köteles jelentkezni. A málenkij robot ürügyén november 18-án indították az elhurcoltak első gyalogos menetoszlopát Munkácsról a szolyvai átmeneti gyűjtőtáborba, aminek már akkor voltak foglyai: a szolyvai gyárak magyar és német nemzetiségű munkásai, mérnökök, tanárok, felsőbb osztályos iskolások.
A Kárpátontúli Ukrajna Népi Bizottságainak első kongresszusa november 26-án ülésezett először Munkácson, és kikiáltotta Kárpátontúli Ukrajna „újraegyesítését" Szovjet-Ukrajnával – akkor már egy hónapja állt ugrásra készen egy csehszlovák küldöttség is a hatalomátvételre. Határoztak a népbizottságok Kárpátontúli Ukrajna földműveseinek, munkásainak, tisztviselőinek földhöz és erdőhöz juttatásáról is, egyúttal a magyarokat és a németeket az ukrán nép örök ellenségének nevezve. Az újraegyesítési manifesztum elfogadói akkor még magyar állampolgárok voltak, így tetteikért a felelősséget később sem a Szovjetunió, sem Ukrajna nem vállalta. És bár az 1946-ban megkötött Molotov−Benes-szerződés a manifesztumot nem tartalmazta, november 26-át a hivatalos ukrán szervek még sokáig, a szovjet időkön túl is megünnepelték.
Dupka György kötete a sztálinizmus kárpátaljai áldozatairól 1993-ban jelent meg. Az Egyetlen bűnük magyarságuk volt című emlékkönyvben olvasható, hogy csak a szolyvai átmeneti gyűjtőtáborba 40 ezer kárpátaljai férfit hurcoltak 1945 áprilisáig, a tábor bezárásáig. Közülük 25 ezerrel végzett a rossz bánásmód, az alultápláltság, a téli hideg és a flekktífusz. Szolyván törik derékba Nagy Zoltán Mihály 1991-ben megjelent regénye, A sátán fattya fentebb említett főhősének, a tizenhat éves Tóth Eszternek az élete is.
 
A filmet a Dunatáj Alapítvány megbízásából Zsigmond Dezső rendezte. Tóth Esztert Tarpai Viktória, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház művésznője, szüleit Szűcs Nelli és Trill Zsolt alakítja, emellett több beregszászi színész – köztük Domareckaja Júlia, Ferenci Attila, Fornosi D. Júlia, Ivaskovics Viktor, Kacsur Andrea, Kacsur András, Melnyicsuk Oleg, Orosz Ibolya, Orosz Melinda, Sőtér István, Szabó Imre, Vass Magdolna – is szerepet kapott az alkotásban.
A néző belső utat jár be a film megtekintése közben, a hiteles, drámai színészi megformálásnak köszönhetően átérezzük Tóth Eszter erőn felüli, félelmetes megpróbáltatásait a megerőszakolástól a kiközösítésen át a családtagok elvesztésééig. Megdöbbentő az a pillanat, amikor tudatosul bennünk, hogy a története nem egyedi, nem kitaláció, a ma már Kárpátaljaként ismert területen élő magyar családok egész sora élt át hasonló szenvedéseket, hiszen több tízezer férfit hurcoltak el „egy kis munkára" a térségből, s maradtak a nők, gyermekek árván, kiszolgáltatottan a bevonuló szovjet hadsereg előtt.
A produkció bemutatóján elmondták, másfél év megfeszített munka eredménye az alkotás, amely a Gulág Emlékbizottság támogatásának köszönhetően jöhetett létre. A produkciót 1,2 millió forinttal a Magyar Művészeti Akadémia is támogatta. A díszbemutatón dr. Kucsera Tamás Gergely főtitkár is jelen volt.
Az autentikus paraszti környezet, hagyományok, a református valláshoz tartozó sajátosságok minden beregi vagy környékbeli magyar számára ismerősek lehetnek a filmből, nem is gondolnánk, hogy – határátkelési nehézségek miatt – a kockákat jórészt a nyíregyházi Sóstói Múzeumfaluban forgatták.
A film egyben a malenykij robotról való közös emlékezésünk újabb állomása. A történéseket sokáig elhallgatták, a csendet Nagy Zoltán Mihály szabadverses regénye törte meg, majd számos, mai napig tartó tematikus kutatás követte, sőt, Ács Margit kezdeményezésére Árkosi Árpád átiratában és rendezésében monodrámaként is színre vitték ugyancsak Tarpai Viktória szereplésével. (A színpadi bemutatót az MMA Szó•szín•játék című sorozatának indító előadásaként tartották a Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaraszínpadán 2014-ben. A kárpátaljai bemutató az MMA Határon Túli Bizottsága javaslatára jött létre 2015 nyarán a beregszászi Illyés Gyula Magyar Színházban.) Biztonsággal kijelenthetjük, a most bemutatott film megkerülhetetlen része lesz a malenykij robotra való emlékezésünknek.
A filmet hamarosan a kárpátaljai nagyközönség is láthatja. 2018. január 22-én Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola átriumában vetítik le a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség hagyományos magyar kultúra napi rendezvénye keretében.
12 / desembre / 2017  |  filmbemutató zsigmond dezső buglya sándor nagy zoltán mihály